Délmagyarország, 1934. március (10. évfolyam, 48-72. szám)

1934-03-04 / 51. szám

0 DC f. MAGYARORSZÁG 1934 március 4. SIVIlTSZiiVETEK; férfi és női kabáftuidenságok 'eaolcsóbbaH Lévaynál Tisza Laios körút 39. Fő orrásSal szemben. PO fl baitonyai villanyórák Kaptuk a következő sorokat: Tekintetes Szerkesztőségi A Délmagyarország március 3-án megjelent számában: „600 ezer pengővel károsították meg Battonyát a töbimiutatásra beállított villanyórák" cimü cikkére. ismerve az önök tárgyilagosságát és igazságszerotetét, a következő nyilatkozat közléséi kérjük: 1. Nem felel meg a tényeknek, hogy a szakértői vizsgálat megállapította volna. hogy a megvizsgált órák „többmutatásra" vannak beállítva, 2. Téves információn alapszik a mí véleményünk szerint az a közlés is, hogy az órák mágneseit kilágyitottuk és így a villanyfogyasztókat 80 százalékig terjedő többletfogyasztással megkárosítottuk. 3. Az az állítás is csak tévedésen alapulhat, hogy mi a községnek, valamint a fogyasztóknak 12 éven át mintegy 600.000 pengő kárt okoztunk volna. 4. Nem a tények világából való az a megjegyzés sem. hogy a batlonyai villanyórák füstösek és kókas színezetűek volnának. El lenben bátorkodunk megállapítani, hogy az órákhoz semmi, sem megbízásunkból alkalmazottaink soha azon célból, hogy a fogyasztók kárára gyorsabban forogjanak, nem nyultunk. Azt is bátorkodunk közölni, hogy az órák javarésze régi időben felszerelt árammérő ugyan, de azoknak mágnesei még ma is oroszlánrészbe« az erederti gyári lakkozást viselik magukon. S végül megdönthetetlen igazság aa, hogy a község és a magánfogyasztóknak árammal való ellátása bár 12 év óta már a mi vállalatunké, de a bruttó forgalom ennek dacára mai napig még 600.000 pengőt sem ért «4. Hogyan okozhat tunk volna mi tehát 600.000 pengő kárt? A cikk további — minden bizonynyal téves informál ión alapuló — állításaira kitérnünk véleményünk szerint felesleges. Az igazság a mí oldalunkon van. rísetelettel: Első Battomjai Hengermalom Olajsajtó és Villamossági Vállalat. „600 ezer pengővel károsították meg Battonyát a többmutatásra Kállitott villanyórák" cím ntatt megjelent tudósítással kapcsolatban Vargha László oki. gépészmérnök, aki az ügyben' szakértőként járt el, annak közlését kérte, hogy a szakértői vizsgálat eredményéről senkinek felvilágosítást nem adott. VJU, TURó £,7.^ • |i„X| Dnqonlc* lér. (S»pl«hW LaSZIOllial Széchenyi lér (V.iroM bérhi*! TB Nyerheí egyetlen sorsjegy vételével 500.000pengőt 300.000pengőt 200.000pengőt 100.000pengőt Iz I. hozásra már kapható osztálysorslegy arany arany arany arany főárusltónál 89 Szeged,SzéchenyI Éér 3. AZ ÉLET MOZIJ A (Tankönyvek tárgyában) A Homor István haláláról való megemlékezésünkben mellékesen szó esett a szegedi főreáliskola régi jeles tanári karáról, meg a tankönyvekről is. Ott említettük, hogy annak a kornak legtöbbet használt fizikai tankönyve a Czógler Alajosé volt, amíg ki nem szorította Fehér Ipoly főigazgató könyve. Alapjában véve nincs ebben semmi rendkivüli, mert ha már igaz a régi latin mondás, amely szerint habent sua tata tibelli, —> mennyivel mélyebb n sújtja a fátum a tankönyveket! Miért iön egyik-másik divatba, illetve használatba? — ez az a nagy dzsungelregémy, amelynek izgalmas fejezetit legfeljebb a kevés beavatottak tudják. (Csak a férj fejti meg, az se mondja senkinek, — énekelték a század elején divatos angol operettekben.) Azért legyünk tárgyilagosak és lássuk be, hogy néha csodák is esnek ezen a területen, amennyiben egészen kitűnő könyv is jut a diák kezébe. Legfeljebb nincs ideje rá, hogy megszeresse, mert a nagy Véletlen, amely felvetette, épp olyan titokzatosan elsülyeszti megint. Czógler nagyon korán hailt meg, rövidesen azután, hogy a tankönyve kiment a használatból s a djákleg nda, amely szeret makacsul hozzátapadni a szeretőit tanár emlékéhez, máig is azt hirdeti, hogy a bánat vitte sirba. Az orvostudomány mai fejlettsége ugyan keveset hisz az ilyen halálnemben, azért mégsem akartuk megemlítés nélkül hagyni, mert mi lenne a világból, ha kegyetlen realitásait nem tarkáznák legendák isi A hatalmas és kétségtelenül tudós főigazgatóval azonban nem csupán Czóglírnek volt összekoccanása, megtörtént az az egvik délvidéki gimnáziumban is, ahoí igen-igen képzett tanár tanította a fizikát. Bemélem, nem kétséges, hogy Fehér Ipoly könyvét használva. Ez a tanár "sváb származású volt, számtalan régi diákja él még a felsőbb (áratu évfolyamokban. akik emlékeznek a szállóigévé vált kitöréseire. — Mit pámul maka, mint a puta piríts? Tessék megkérdezni akármelvik délvidéki vén diákot, nyomba, .megmondja, ki volt a „puta pirka." Főigazgatói látogatáson történt aztán, hogy Fehér Ipoly természetszerűleg kiváncsí volt a maga szakára is. A kiteremtett diák elmondja rendben a kérdezett anyagot, Fehér Ipoly hátrahajtott fejjel, szokása szerint a plafont nézve, hallgatja s csak a feje rezdül meg néha annak jeléül, hogy rendben van. Á diák befeieate, csend, arra leereszti fejét a főigazgató, vékony ajaka a rendesnél is keskenvebb. mikor megszólal. — Jól tudja, de nem teljesen. Az ennyi, meg ennyi számú oldalán a tankönyvnek, ahol ez a fejezet található, van még egy bekezdés, amit nem mondott el. A diík ijedten néz a tanárára s csakugyan az is szólalt meg helyette, a svábnak példátlan nyugalmával és biztos fölényével — Tudjuk, főigazgató ur, de azt szándékosan kihagytuk. Mint a nyű repütl végig a tantermen az 61es szó. — Hogy merte tettiért? — Azért, kérem tisztelettel, mert a tudomány mai előhaladása mellett idejét multa. A nyomda is bizonyára tévedésből hagyta benne. Ujabb nyíl süvö'tése verte fel a ha'állos csendet, a főigazgató hagyta ott búcsúzás nélkül, viharos gyorsan, az osztályt. Hanem a következő évben uj kiadású „Fehér Ipolyt" bocsátott ki a tankönyvekkel kereskedő cég s ebben már nem volt benne az ominózus utolsó bekezdés. (Ámbár a diákok makacsul megmaradtak abban a hitükben, hogy ez nem is annyira bekezdés volt, mint inkább kikezdés. erős ErŐ»^ Van egy szegedi történetünk, hasonló ehhez, véletlenül jutott az eszembe az előbbi megírásával kapcsolatban. Polczner Erős városi gépészmérnök 9 legszelídebb természetű fiu volt, akit * maga szakmáján kivül az életnek csak ige.i s®erény örömei érdekeltek. Ha belebújhatott egy makacs kazánba, jobban érezte ott magát, mint más a bálban. A flegmájából semmi ki nem mozdíthatta, az ajakát soha el nem hagyta csendes, jóakaratú mosolyai, jóhiszeműségének egfcsz élet ót nyugalomra berendezett egvéniségének megnvilvánulása. Egyszer valami szakdologbar híva'ja Lázár polgármester s kezdi neki magyarázni, hogy mit akar. — Tekintélyes gazdák kívánják, meg kell csinálnunk. Már pedig Lázár ugy szerelte a gazdinépei, hogy semmi kívánságuk elől nem tudott el-* zárkózni. Erós haflgatja a magyarázatot s mikor IJSzár azt mondja: most pedig menj fiam s csináld meg, — azt feleli, még csak a mosolyá' sem függesztve fel. — Csakhogy ezt hem lehet ám megcsinálni polgármester ur. — Már miért ne lehetne? Megmagyarázta töviről hegyire, a szikémbér lelkiismeretes tudásával és aprólékos»?» a gával, ho^y miért. De Lázár kezdett türelmetlenkedni, fejtegetésbe fogott és cáfolta Polczner állításait. , Erós aiakán mintha mélyebb árkot vont volna a mosoly s nyilván a saindéka ellenére is, hiszen éledében senkit meg nem bántott, azt találta mondani a híres mérnöki Szent gőg nevében. — Nem ért ahhoz a polgármester ur! Tyü, Lázárnak ilyent mondani! Lekapta a cvikkerét, szinte rekedtes volt a hangjai. — Hogy mersz igy beszélni? Mindgyárt megbírságollak. Mire Erós még mindig csőik a mosolygó Erős maradt. Joga van hozzá a polgármester urnák, de azzal még nem fogja megérteni eat a komplikált műszaki dolgot Arra már Lázár is elnevette magát. — Bolond vagy, cz a nagy flegmád még bajba sodor egyszer. Hát találj ki valamit, te nagyon okos, hogyan lehetne megcsinálni? Bizonyos, hogy kitalálták a megoldás módját, viszont Lázár jóslata is bevált, mert szegény Erős sok más kiválóságunkkal együtt crtt maradt a háborúban. Sokkal flegmásnbb, lassúbb mozgású voK ahoz, hogy kellő időben ugorjon félre a bolond golyó elül. Bob. Bevezetett kozmetikai gyár szegedi székhellyel bíró körzetképviselőt keres. — Ajánlatokat: Budapest X. Postafiók 17. cimre kérünk, „i Erzsébet Királynő Szálló Budapest, IV. R. e r., Egyelem-ucca J. szám 100 modern kényelmes szoba. Liftek. Hideg-meleg folyóvíz. Központi fűtés. Az étterem és kávéházban minden este szalonzene. — Az „Erzsébet Pincében" egypincér rendszert — Menü: 1'60 P.