Délmagyarország, 1934. február (10. évfolyam, 25-47. szám)
1934-02-11 / 33. szám
DtfLMAGfARORSZAG Í934 február II. • « Igmándi Ha majd On is rájön, mii tud az Alkalomadtán csak azt toqja használni! Kél élelveszélyes tanyai iskola Csórván egy órajárásról kell a gyermekeknek iskolába menni — Miniszteri kiküldött a tanyai iskolákban (A Délmagyarország munkatársától.) Megírta a Délmagyarország, hogy a hét elején Szegedre érkezett dr. Simon László miniszteri titkár a kultuszminiszter megbízásából, hogy a külterületi iskolákat felülvizsgálja. Dr. Simon issgáha snok kalauzolásával l^i felül és ,i szemléjét szombaton fejezte be. A szemle után rögdr. Pálfg György tb. tanácsnok 1 25 tanyai iskolát vizsgált felül tönzött értekezlet volt dr. gármcsternél. . Pálfy József po r. Az értekezleten megállapították, a miniszteri megbízott beszámolója alapján, hogy két tanyai iskolánál, mégpedig a mórqt alminál és a rókobőgijősi iskolánál az épületeket át kell építeni, mért valósággal életveszélyesek. Ezenkívül még több tanyai iskolánál kisebbnagyobb iaivitáei munka elvégzése volna szükséges. A bizottság véleménye szerint a két iskola átépilése és a hiányok pótlása 43.000 pengőbe kerülne, ezt az összeget a város és az állam közösen viselik. Pálty polgármesterhelyettes közölte a minszteri megbizotial, hogv ezidöszerint a várós nincs abban a helyzetben hogy a tamiai iskolák évitésére kéupénzöszRecord Dreadnought Watch Co. Genf Kitűnő, o'csó, megbízható férfi ét női órák Reichnál, Kelemen u-itszeget előlegezzen, hanem a javítási munkálatokhoz téglával és faanyaggal járul hozzá a város. A miniszteri megbízott kijelentette, hogy ilyen értelemben fog referálni a kultuszminiszternek. Megállapította a bizottság azt is, hogy Csórván uj iskola építésére volna szükség mert 6 kilométeres körzetben nincs iskola, egyórányi járásnyiról kell a tanköteles gyermekeknek az iskolába menniök. A miniszteri megbízott kijelentette. hogy ez az állapot nem tartható fenn, előterjesztést tesz a kultuszminiszternek, hogy a várossal együtt valamilyen megoldás lctesüjön az uj iskola mielőbbi felépítése érdekében. Sikerült szombaton tisztázni a külterületi iskolák öröktulajdon jellegét is. A kultuszminisztérium ugyanis nemrégibén a tanyai iskolákra öröktulajdoni bekebelezést akart érvényesíteni és ennek keresztülvitelére kérte fel a varos hatóságát. A város ebbe nem ment bele, — most a miniszteri megbízottal rikerült megállapodni hogy a tanyai iskoláknál az állam az örökhasználati jog bekebelezésével is megelégszik. NAGY LELTÁRI CIPŐÁRUSÍTÁS mélyen lessállitott árakkal.. Cipőjük elsőrendű anyagból, elegáns formában készülnek. ZSURKO JANO/ H a s z n A 1 1 a RÍ Kossuth Lajos sugárul 6. A. B. C. beszerzés, rendkívüli alkalmai flz orosz szerződés iigye a külügyi bizottság eltilt Budapest, február 10. A MTI jelenti: A külügyi bizottság szombaton délutáni ülésén Kánya Kálmán külügyminiszter előterjesztése után Lakatos Gyula, a bizottságnak előadója volt az első felszólaló. Az Oroszországgal való diplomáciai viszony megteremtését megnyugvással vette tudomásul. A belügyi kormányzat továábra is v. a megszokott eréllyel fog minden kommunista propagandát megakadályozni. Komis Gyula a mai világpolitikai fejlődésre sraJó tekintettel lielyesli a kormány lépését. őrffy Imre szintén helyesléssel fogadta az Oroszországgal való kapcsolatok létesítését. A jelentés tudomásulvétele ellem Wolf Károly szólalt fel. Világnézeti és erkölcsi aggályoknak adott kifejezést Ra&sau Károly kételyeket hangoztatott a szovjet szándékainak őszintesége tekintetében. Felvilágosítást kért Dollfuss kancellár látogatásáról. Gömbös miniszterelnök megadta a választ, amelyet a bizottság tudomásul yett. A vita további során Buchinger Manó kifejtette, hogy a szociáldemokrata párt a kormány mostani lépésében nem lát olyant, amit maga részéről nem fogadhatna el. Oroszország külfő'di rendelései számottevők. A hasonló értelemben felszólaló Peyer Károlv a jelentést elfogadta. Göaubö«- miniszterelnök reflektált míg az elhangzott megjegyzésekre, ma jd Kánya Kálmán válaszolt a felvetett kérdésekre. = Móra Ferenc Irta dr. Szalay József Mementó mori: emlékezzél a halálra, szól a zordon intelem. Mementó Mórára súgja a szív szava. Mióta a lap fennáll, ez a terület az ő portája volt. Vasárnaponkint ide terelgette betű-bárány káit. Hogy most a gazda végleg elment, a tiszteletadás és a szeretet ugy kívánja, hogy a gyász harmatától ázott kendőnkkel búcsút intsünk utána. Nyurga fiatalként került Szeged falai közé. Tarsolyában nem csengett az érc, de szivében már zsongtak a jövó dalai. Csak alkalom kellett, hogy ország-világ gyönyörűségére megszólaljanak. Addig azonban sok viz folyt le a Tiszán. Nem ő yolt az oka. Sanyarú körülményei kény szeri tették, hogy a mindennapi betevő falatot megkereső újság-robotos legven. Azután a biztositottabb tisztviselői pályán kellett lábát megvetnie, mert az első, egyetjen és utolsó szerelem varázsában családot alapított s rövidesen hármójukról kellett gondoskodnia. Újságírás, muzeumi alkalmazás, családi kör a három tényező, mely döntően befolyásolta irói fejlődését. Az első a tollforgatásban avatta mesterré, a második a tudományok ága-bogaiban való tájékozódásra ösztönözte s a harmadik az írásainak, különösen a költeményeinek vált állandó ihletőjévé. Költő volt Móra Ferenc, még pedig ízigvérig lírikus. Költeménnyé finomult mindaz, ami csak a tolla alá került. Nemcsak a vers, de a vezércikk, a tárca, a hir a tanulmány, az útleírás prózája, sőt a színdarab is. Költő volt akkor is, ha akár közönségnek adott elő, akár baráti körben csevegett. Ugy hírlapírói pályája, mint muzeumi tisztsége tömérdek alkalmat nyújtott neki események megtapasztalására s az emberekkel való érintkezésre. Ennek más pályatársa is részese, azonban Mórában megvolt az az adomány, hogy az eseménynek a magját tapintotta ki s belátott az emberek szíveredőjébe. Éleslátásának koronkint kárát is vallotta, mert az emberek sohasem szeretik, ha a maguk előtt is rejtegetett gondolataikat az acélhegyü toll kipécézi. Képzelőtebetsége az élettelen tárgyakba is lelket lehelt. Bizonyság erre a sajat bevallása szerint legkedvesebb könwe: a Georgikon. A másik döntő bizonyíték meg első nagy regénye, amelynek magja az a közigazgatási eljárás volt. amely hazahozatta az Oroszországban rekedt hadifogoly férjet az asszonvához, aki közben másnak lett a feleEzzé formálta a tárgyát átfűlő érzelem, a lényegbe ható meglátás képessége, az elragadó képzelet, belülről fakadó humora és legfőképen a nyelve. sége .Ebből kerekítette ki néhány hét alatt a 11-t, a magyar föld himnuszát, amelyet azóta angolul Newkét kötetes Ének a buzamezőkrő a magyar vorkban s T.ondonhan és hollandul Amsterdamban jelentettek meg. Humora ős magyar talajból fakadt. Sohasem törekedett arra. bosrv humorizáljon: azonban akár irott. akár elmondott szavának nlvan cí>vn-bnr<;a volt. amilyennel csak az élotviharoJ< fölé kerekedett magvar paraszt bölcsesége fűszerez, hiviák azt akár Aranv Jánosnak. Ez a sajátsága különösen elős7Óbeli előadásaiban hatott ellenállhatatlanul. Képes volt közönségét nerceken belül megrikatni és megnevettetni. Ar ország legkitűnőbb plőadóia volt. akit határokon innen és tul sokszor alig akadtak a pódiumról leengedni. A neve telt házat és kirobbanó sikert jelentett. Fsvik ulságunknt elcsatolt területről kitiltották. Visszareklamáliuk Mórát" jelszóval mozgnlom indult, hogv legalább a lap yasárnapf számát engediék be, mert azokban jelennek meg Móra tárcái. És a nyelve! Zengzetes a magyar nyelv s aki művészileg tud vele bánni, elbájolja a közön-. séget. De az S hatásárak talán éppen az volt a titka, hogy sohasem akart a nyelvvel virtuózkodni. Jl nyelv szépségét engedte érvényesülni. A szerszáma egyszerű volt, mint a furulya, de szívtől szívhez szólt. Mikor Jászai Mari jubileumára az Akadémiában tartott ünnepségen az Aranyszőrű bárány cimü verses meséjét felolvasta, a nagyterem régóta volt olvan ovációnak a tanuja. A Nagyasszony könnyes szemmel gratulált neki: Ferikém, maga itt az ünnepelt, nem én. A kormányzó felküldette magának a kéziratot, hogy ismétel ten gyönyörködhessék a mű szépségeiben. Lfraisága talán hattyudalszerüen ható utolsó Írásaiban csendült ki a legmegragadóbban. Bár mindvégig bizakodott, de sejtelmek gyötörték és az aggodalom, hogy mi sors vár önfeláldozó hitvesére, leányára, Pankára s unokáira, a Vadembernek becézett Ferencre és Mötyőre. Aki ezeket a sorokat olvasta, együtt könnyezett Írójukkal. Sokszor emlegette tréfásan: Majd, Ka érettségi tétel leszek. Ugy van, a Móra művészetével még sokat fognak avatott tollak foglalkozni. S ha már ma is a tankönyvekbe került s ha most fs már huszonötezres példányszámban forog egvik-másik regénve a közönség kezén, ezidő szerint is meg lehet állapítani, hogy a nemzet közkincsévé vált. Művészete több, mint két évtizedig ért. izmosodott, mélvült s tizenkét évvel ezelőtt A festő halála regényével egyszerre a zenitre robogott. Onnan rántotta le a sorsunkat Igazgató Kéz. Elfacsarodik az ember szive a gondolatra, hogy hibátlanul bár. de menvivel maradt adósa nemzetének, noha tiz kötetre való kézirat és harminc éves ásatásainak feldolgozása vár nublikálásra. Az Ének a búzamezőkről művében megírta a macvar naraszt regénvét. Az Aranvkoporsó ciműben korai közénkori történelembe ágyazottan egy szerelmi történetet. Az volt a becsvágya, hogv ezek után a magyar polgári társadalmat teszi