Délmagyarország, 1934. február (10. évfolyam, 25-47. szám)

1934-02-11 / 33. szám

DtfLMAGfARORSZAG Í934 február II. • « Igmándi Ha majd On is rájön, mii tud az Alkalomadtán csak azt toqja használni! Kél élelveszélyes tanyai iskola Csórván egy órajárásról kell a gyermekeknek iskolába menni — Mi­niszteri kiküldött a tanyai iskolákban (A Délmagyarország munkatársától.) Meg­írta a Délmagyarország, hogy a hét elején Szegedre érkezett dr. Simon László miniszteri titkár a kultuszminiszter megbízásából, hogy a külterületi iskolákat felülvizsgálja. Dr. Simon issgáha snok kalauzolásával l^i felül és ,i szem­léjét szombaton fejezte be. A szemle után rög­dr. Pálfg György tb. tanácsnok 1 25 tanyai iskolát vizsgált felül tönzött értekezlet volt dr. gármcsternél. . Pálfy József po r. Az értekezleten megállapították, a miniszte­ri megbízott beszámolója alapján, hogy két tanyai iskolánál, mégpedig a mórqt alminál és a rókobőgijősi iskolánál az épületeket át kell építeni, mért valósággal életveszélyesek. Ezenkívül még több tanyai iskolánál kisebb­nagyobb iaivitáei munka elvégzése volna szük­séges. A bizottság véleménye szerint a két is­kola átépilése és a hiányok pótlása 43.000 pengőbe kerülne, ezt az összeget a város és az állam közösen viselik. Pálty polgármester­helyettes közölte a minszteri megbizotial, hogv ezidöszerint a várós nincs abban a helyzetben hogy a tamiai iskolák évitésére kéupénzösz­Record Dreadnought Watch Co. Genf Kitűnő, o'csó, megbízható férfi ét női órák Reichnál, Kelemen u-it­szeget előlegezzen, hanem a javítási munkála­tokhoz téglával és faanyaggal járul hozzá a város. A miniszteri megbízott kijelentette, hogy ilyen értelemben fog referálni a kultuszminisz­ternek. Megállapította a bizottság azt is, hogy Csór­ván uj iskola építésére volna szükség mert 6 kilométeres körzetben nincs iskola, egyórányi járásnyiról kell a tanköteles gyermekeknek az iskolába menniök. A miniszteri megbízott ki­jelentette. hogy ez az állapot nem tartható fenn, előterjesztést tesz a kultuszminiszternek, hogy a várossal együtt valamilyen megoldás lctesüjön az uj iskola mielőbbi felépítése érde­kében. Sikerült szombaton tisztázni a külterületi is­kolák öröktulajdon jellegét is. A kultuszmi­nisztérium ugyanis nemrégibén a tanyai is­kolákra öröktulajdoni bekebelezést akart ér­vényesíteni és ennek keresztülvitelére kérte fel a varos hatóságát. A város ebbe nem ment bele, — most a miniszteri megbízottal rikerült megállapodni hogy a tanyai iskoláknál az ál­lam az örökhasználati jog bekebelezésével is megelégszik. NAGY LELTÁRI CIPŐÁRUSÍTÁS mélyen lessállitott árakkal.. Cipőjük elsőrendű anyagból, elegáns formában készülnek. ZSURKO JANO/ H a s z n A 1 1 a RÍ Kossuth Lajos sugárul 6. A. B. C. beszerzés, rendkívüli alkalmai flz orosz szerződés iigye a külügyi bizottság eltilt Budapest, február 10. A MTI jelenti: A kül­ügyi bizottság szombaton délutáni ülésén Kánya Kálmán külügyminiszter előterjesztése után Lakatos Gyula, a bizottságnak előadója volt az első felszólaló. Az Oroszországgal való diplomáciai viszony megteremtését megnyug­vással vette tudomásul. A belügyi kor­mányzat továábra is v. a megszokott eréllyel fog minden kommunista propagandát megakadályozni. Komis Gyula a mai világpolitikai fejlődésre sraJó tekintettel lielyesli a kormány lépését. őrffy Imre szintén helyesléssel fogadta az Oroszországgal való kapcsolatok létesítését. A jelentés tudomásulvétele ellem Wolf Ká­roly szólalt fel. Világnézeti és erkölcsi aggá­lyoknak adott kifejezést Ra&sau Károly kételyeket hangoztatott a szov­jet szándékainak őszintesége tekintetében. Felvilágosítást kért Dollfuss kancellár látoga­tásáról. Gömbös miniszterelnök megadta a választ, amelyet a bizottság tudomásul yett. A vita további során Buchinger Manó kifej­tette, hogy a szociáldemokrata párt a kormány mostani lépésében nem lát olyant, amit ma­ga részéről nem fogadhatna el. Oroszország külfő'di rendelései számottevők. A hasonló értelemben felszólaló Peyer Károlv a jelen­tést elfogadta. Göaubö«- miniszterelnök reflektált míg az el­hangzott megjegyzésekre, ma jd Kánya Kálmán válaszolt a felvetett kérdésekre. = Móra Ferenc Irta dr. Szalay József Mementó mori: emlékezzél a halálra, szól a zordon intelem. Mementó Mórára súgja a szív szava. Mióta a lap fennáll, ez a terület az ő portája volt. Vasárnaponkint ide terelgette betű-bá­rány káit. Hogy most a gazda végleg elment, a tiszteletadás és a szeretet ugy kívánja, hogy a gyász harmatától ázott kendőnkkel búcsút intsünk utána. Nyurga fiatalként került Szeged falai közé. Tarsolyában nem csengett az érc, de szivében már zsongtak a jövó dalai. Csak alkalom kel­lett, hogy ország-világ gyönyörűségére meg­szólaljanak. Addig azonban sok viz folyt le a Tiszán. Nem ő yolt az oka. Sanyarú körülmé­nyei kény szeri tették, hogy a mindennapi be­tevő falatot megkereső újság-robotos legven. Azután a biztositottabb tisztviselői pályán kel­lett lábát megvetnie, mert az első, egyetjen és utolsó szerelem varázsában családot alapított s rövidesen hármójukról kellett gondoskodnia. Újságírás, muzeumi alkalmazás, családi kör a három tényező, mely döntően befolyásolta irói fejlődését. Az első a tollforgatásban avatta mesterré, a második a tudományok ága-bogai­ban való tájékozódásra ösztönözte s a harma­dik az írásainak, különösen a költeményeinek vált állandó ihletőjévé. Költő volt Móra Ferenc, még pedig ízig­vérig lírikus. Költeménnyé finomult mindaz, ami csak a tolla alá került. Nemcsak a vers, de a vezércikk, a tárca, a hir a ta­nulmány, az útleírás prózája, sőt a szín­darab is. Költő volt akkor is, ha akár közön­ségnek adott elő, akár baráti körben csevegett. Ugy hírlapírói pályája, mint muzeumi tiszt­sége tömérdek alkalmat nyújtott neki esemé­nyek megtapasztalására s az emberekkel való érintkezésre. Ennek más pályatársa is részese, azonban Mórában megvolt az az adomány, hogy az eseménynek a magját tapintotta ki s belátott az emberek szíveredőjébe. Éleslátásá­nak koronkint kárát is vallotta, mert az em­berek sohasem szeretik, ha a maguk előtt is rejtegetett gondolataikat az acélhegyü toll ki­pécézi. Képzelőtebetsége az élettelen tárgyak­ba is lelket lehelt. Bizonyság erre a sajat be­vallása szerint legkedvesebb könwe: a Geor­gikon. A másik döntő bizonyíték meg első nagy regénye, amelynek magja az a közigaz­gatási eljárás volt. amely hazahozatta az Oroszországban rekedt hadifogoly férjet az asszonvához, aki közben másnak lett a fele­Ezzé formálta a tárgyát átfűlő érzelem, a lé­nyegbe ható meglátás képessége, az elragadó képzelet, belülről fakadó humora és legfőké­pen a nyelve. sége .Ebből kerekítette ki néhány hét alatt a 11-t, a magyar föld himnuszát, amelyet azóta angolul New­két kötetes Ének a buzamezőkrő a magyar vorkban s T.ondonhan és hollandul Amster­damban jelentettek meg. Humora ős magyar talajból fakadt. Soha­sem törekedett arra. bosrv humorizáljon: azon­ban akár irott. akár elmondott szavának nlvan cí>vn-bnr<;a volt. amilyennel csak az élotviha­roJ< fölé kerekedett magvar paraszt bölcsesége fűszerez, hiviák azt akár Aranv Jánosnak. Ez a sajátsága különösen elős7Óbeli előadásaiban hatott ellenállhatatlanul. Képes volt közönsé­gét nerceken belül megrikatni és megnevettet­ni. Ar ország legkitűnőbb plőadóia volt. akit határokon innen és tul sokszor alig akadtak a pódiumról leengedni. A neve telt házat és ki­robbanó sikert jelentett. Fsvik ulságunknt elcsa­tolt területről kitiltották. Visszareklamáliuk Mó­rát" jelszóval mozgnlom indult, hogv legalább a lap yasárnapf számát engediék be, mert azokban jelennek meg Móra tárcái. És a nyelve! Zengzetes a magyar nyelv s aki művészileg tud vele bánni, elbájolja a közön-. séget. De az S hatásárak talán éppen az volt a titka, hogy sohasem akart a nyelvvel vir­tuózkodni. Jl nyelv szépségét engedte érvénye­sülni. A szerszáma egyszerű volt, mint a furu­lya, de szívtől szívhez szólt. Mikor Jászai Mari jubileumára az Akadémiában tartott ün­nepségen az Aranyszőrű bárány cimü verses meséjét felolvasta, a nagyterem régóta volt olvan ovációnak a tanuja. A Nagyasszony könnyes szemmel gratulált neki: Ferikém, maga itt az ünnepelt, nem én. A kormányzó felküldette magának a kéziratot, hogy ismétel ten gyönyörködhessék a mű szépségeiben. Lfraisága talán hattyudalszerüen ható utol­só Írásaiban csendült ki a legmegragadóbban. Bár mindvégig bizakodott, de sejtelmek gyö­törték és az aggodalom, hogy mi sors vár ön­feláldozó hitvesére, leányára, Pankára s uno­káira, a Vadembernek becézett Ferencre és Mötyőre. Aki ezeket a sorokat olvasta, együtt könnyezett Írójukkal. Sokszor emlegette tréfásan: Majd, Ka érett­ségi tétel leszek. Ugy van, a Móra művészetével még sokat fognak avatott tollak foglalkozni. S ha már ma is a tankönyvekbe került s ha most fs már huszonötezres példányszámban fo­rog egvik-másik regénve a közönség kezén, ez­idő szerint is meg lehet állapítani, hogy a nemzet közkincsévé vált. Művészete több, mint két évtizedig ért. izmosodott, mélvült s tizen­két évvel ezelőtt A festő halála regényével egy­szerre a zenitre robogott. Onnan rántotta le a sorsunkat Igazgató Kéz. Elfacsarodik az em­ber szive a gondolatra, hogy hibátlanul bár. de menvivel maradt adósa nemzetének, noha tiz kötetre való kézirat és harminc éves ásatá­sainak feldolgozása vár nublikálásra. Az Ének a búzamezőkről művében megírta a macvar naraszt regénvét. Az Aranvkoporsó ciműben korai közénkori történelembe ágyazottan egy szerelmi történetet. Az volt a becsvágya, hogv ezek után a magyar polgári társadalmat teszi

Next

/
Oldalképek
Tartalom