Délmagyarország, 1934. január (10. évfolyam, 1-24. szám)

1934-01-24 / 18. szám

DEM AöYAKOKSZAG SZEGED, Sierne«ítö»í«(: Somogyi urrn 22„l.em, Telefon: 2.1-53.'KlodrthIv«tol kölc»önkönyvt6r és Je^lroda : Aradi ne.cn 8. felelőn : 15-06. - Nyom cin r Lliw UnAt vicrn ÍM. Teleton t líw»«. Tenr«« icveirlm l)élmnuy»!<>r«iíia ^eged Szerda, 1934 január 24. Ara 12 fillér X. évfolyam. IS. Az önkormányzati jogért induljon karcba a vidéki polgárság! Azok a tervek, amelyefeel a kormány a magyar főváros törvénylatóságát „be akarja szervezni" nemcsak ackat töltik el súlyos aggodalmakkal, akik pozciójukat, befolyásukat, vagy személyes urlmukat féltik. Ezeket az aggodalmakat érter lehet, .de tisztelni nem. Amiről most szó vn, az már a m a gyar alkotmány kérése s ez a kérdés minden személyes tekinti fölé nő, mellette minden uralmi törekvésnk el kell törpülnie. Azok az intézkedések, arelyeket a kormány elhatározott s azok a rendszabályok, amelyeket a törvénhozás többsége a pártfegyelem kötelezéível törvénnyé fog emelni, a magyar önkorranyzatok számára megássák a sirt. S ebbe a sirba már tm is élőt fognak beletemetni. A magyar önkormányzat ma már úgyis inkább csak örténelmi e m 1 é k, inkább csak cimjelleg nélkül, inkább csak ornamen, ami mögött szétmáladt a konstruk<ó. De amig ez a dísz tündökölt, amig ez?.z emlék élt, amig legalább a cim mutatott ő szervezetre, addig mindig meg volt a rem<v s addig mindig meg lehetett az a irekvés, hogy az önkormányzatnak visszaljuk, vagy visszaharcoljuk régi tartalmát a polgárság önrendelkezési jogának diszeínögött a tényleges s a gyakorolható jognalépülertét felemeljük. Amig meg volt a rom, dig mindig készülhettünk arra, hogy egyagy restauráció a rombadőlt épületet vissadja régi hivatásának. De most el lehetü készülve, el kell készülnünk arra, hogy z önkormányzatnak romjait iszétbontják s nem fog kő kövön marni az ezeréves épületből. Nekünk ne mondják t, hogy úgysincs önkormányzat, mert miiindig azért harcoltunk, hogy legyen, ekünk ne mondják azt, hogy az önkormányt úgysem tudja betölteni feladatát, mert i mindig olyan rendelkezésekért küzdöttüi amelyek képessé tették volna az önkormyzatot a rásulyosodó feladatok megoldás. Az önkormányzatban élő polgárságra* lehet bizni a törvényhatóság feladatain végzését s ha az önkormányzat mégsem bátlanul végezte el feladatát, akkor a logi kérlelhetetlenségével s a mathematika iztonságával lehet megállapítani azt, hognem a polgárságban van a hibhanem a rendszerben. De ha nem önkormányzat élő anyaga, a polgárság v képtelenné ügyei intézésére, hanem a syezet roppant össze a feladatok súlya alattikor — újra a logika törvénye szerint, -ne a polgárságot fosszák meg igazgatásának jogától, hanem adjanak nes önigazgatása számára olyan szervetet, amelyik méltó lesz az időkhöz, a telességek súlyához és feladatok méreteihe A magyar törvényhsban a tervezett intézkedések hire kristésodási folyamatot idézett elő s ez a fol>at máris váratlan eredménnyel végződö\ képviselőháznak mintegy száz t a g j «egalakitotta az a 1 - ; kotmányvédő blkot a magyar ön- j kormányzatok védelm Ez a pártokkal és ' világnézetekkel wétsgatott magyarság 1 olyan példát kapott a törvényhozástól, amit már régen — adnia kellett volna a törvényhozásnak. Vannak képviselők, akikben megmozdul a lelkiismeret s erősebb hullámokat ver, mint amilyen erős a pártfegyelem védőtöltése. A magyar képviselőház ellenzéke zárt sorban vonul fel az önkormányzati jog védelmezésére. S ez. a példa kell, hogy követésre találjon azokban, akikre ez a védelem kiterjed. Ha a törvényhozás a magyar fővárost megfosztja önkormányzatától, akkor következik utána a magyar vidék is. Amikor a meglévő jogból el kell venni, akkor megvan a sorsközösség főváros és vidék között. Az önkormányzat védelmét nem engedhetjük át csak a törvényhozás tagjainak, az önkormányzat védelmét vállalni és végezni kell az önkormányzatban élő polgárságnak is. A szegedi polgárság — azt szeretnénk hinni, hogy pártkülönbség nélkül, — szinte történelmi feladatot vállalhatna most magára, ha hozzá fogna a vidéki törvényhatóságokban élő polgárság védelmi harcának megszervezéséhez. A szegedi polgárságnak — pártkülönbség nélkül, — meg kellene szerveznie a védelmi bizottságot, amelyik ezt az alkotmányos harcot megszervezné. A szegedi polgárság képviseletének m anifesztumban kellene fordulni az országnak önkormányzatokban élő polgárságához s kérje meg, hogy mindenütt csatlakozzanak ehhez a mozgalomhoz. Közgyűléseken és népgyűléseken, pártgyűléseken és összejöveteleken emelje fel szavát a vidék polgársága és tiltakozzék az önkormányzati jogát fenyegető tervek beváltása ellen. Szeged ellenzéki polgárságának kell a kezdeménvezés nehéz és feleELÖFIZETɧ: Havonta helyben 3.20 Vidéken e» Budapesten 3.6U, kUllfildHn 0.4« penqfl. " Egyes iz6m Ara hítktSznap 12. VB»Ar- «« Ünnepnap 20 illl. Hirdetések felvétele tarlia saterlnl. Megjeleni •«• héttő (elvételével nn-ionfn rrnne lős végteljes munkáját magára vállalnia, Szeged polgársága adjon először kifejezést a vidéki polgárság aggodalmának, amit önkormányzatának fenyegetett élete kelt benne. Szeged polgársága szóljon az országhoz . s adjon példát mindazoknak, akik nem közömbösek és nem gyávák s akiket nem fertőzött még meg annyira a sunyi opportunizmus, hogy nem merjék vállalni a harcot, amikor — a magyar alkotmány épségeért, az önkormányzati rendszerért, a nemzet történelmi jogáért kell küzdenie. Ha rossz a törvény, változtassanak rajta. Ha hibás a rendszer, javítsák meg. Mert a törvény rossz s a rendszer hibás, — mert ezt mondjuk magunk is. De nem az önkormányzat rendszere rossz, hanem az, amit a legutolsó „refor m" az önkormányzat helyébe tett. Adják vissza a polgárságnak önkormányzati jogát s nyomban el fognak tűnni azok a hibák, amelyek nem az autonómia hibái, hanem a törvényé. Ne öljenek, hanem gyógyitsanak. Ne romboljanak, hanem épitsenek. Ne ugaroljanak, hanem szántsanak és vessenek. A magyar polgárság nem érdemli meg önkormányzati jogát, ha nem fog érte küzdeni. Küzdelem nélkül nem tarthatjuk meg s az önkormányzati jog tradíciójához tartozik már, hogy a hatalommal szemben mindig küzdeni kellett érte. Talán a végzet parancsolja ránk ezt a harcot, mert kezdtük már meg nem becsülni azt, ami harc nélkül is a mienk vo}t. A magyar polgárság most csak azzal tudja megmutatni, hogy megilleti őt az önkormányzati önrendelkezési jog, ha küzd értés ha lábhoz tett fegyverrel nem várja be azt, hogy ezeréves alkotmányának egyik legtermékenyebb ágát a szeme láttára fürészeljék le. Mozduljon meg a vidék polgárs á g a és védje meg alkotmányos jogát. S a szegedi polgárság szerezzen annyi súlyt s olyan jelentőséget városának, hogy példaadóan előljár ebben a küzdelemben! Megalakult az alkotmányvédő blokk és országos mozgalmat hirdet az autonómiák védelmében „4 kormfinv tervezete az egész ország alkotmányos éleiének szemponi ábftl fenvegelő eshetőséget lementhet" — Nem osztatiák fel a főváros! tőrvényhatéságot, de korláttan hatáskört kap a főpolgármester (Budapesti tudósítónk tv*efonjelentése.) A politikai közvéleményt nett» érte váratlanul a kormánynak az az elhatározása, hogy megváltoztatta a fővárosi reformra vonatkozó tervezetet és eltörölte annak két lényeges pontját, amely a törvényhatóság feloszlatására és kormánybiztos kiküldésére vonatkozott. Ennek az elhatározásnak előzménye az a tanácskozás volt, amely hétfőn folyt le Kereszte s-F i s c h e r belügyminiszternél gróf Bethlen István és K o z m a Jenő részvételével. A Délmagvarorszá" budapesti munkatársának beavatott helyről származó értesülése szerint az uj törvénytervezet nem oszlatja fel a főváros közgvülését, de a főváros pénzügyi és gazdasági ügyeinek intézését a kormány a főpolgármesteren keresztül fogja intézni, akinek hatáskörét lényegesen kibővítik. A főpolgármester mellé a harminchármas bizottság mintájára tizenegy tagu szakértőkből álló bizottságot állítanak. Kozmáék a megoldást kielégítőnek találták, ezért nem vesznek részt tovább az alkotmány védő blokk munkájában. Ellenzéki oldalon rámutatnak arra, hogy bár enyhítés történt a javaslaton — amit az ellenzék egyöntetű állásfoglalása eredményeként könyvelnek el —, a javaslat mégsem kielégítő, ezért a további harc mellett foglaltak állást. Ez az elv jutott kifejezésre az alkolmánwédó