Délmagyarország, 1934. január (10. évfolyam, 1-24. szám)

1934-01-24 / 18. szám

9 D E L~ M A G Y A R O R S Z * G »54 fanuSr 24. Borzalmas roblftgQllhossdg Rákospalotán 0 penaöfrl Dénes Ferenc állásnélküli mázoioseged tarifával megölte Varőa Lajos baromfiheresftetiöí Budapest, január 23. Borzalmas kegyetlenség­gel elkövetett gyilkosságot fedeztek fel kedden délelőtt a rákospalotai MÁV-telep szeméttele­pén. A szemétdombon keresgélő Csík András­né cigánvasszony egy borzalmasan összeron­csolt férfiholttestre akadt. Az 55—60 év körüli férfi nyakán hatalmas vágás volt, fejét valami tompatárggyal borzalmasan összezúzták. A rendőrség megállapította, hogy a holttest körülbelül 21 óráig lehetett a szemétdombon. A nyomozást vezető Szalav Ágoston detekíiv­felügyelő felismerte az áldozatot, aki Varga Lajos újpesti sertés- és baromfikereskedővel azonos. Varga családi ügyei miatt adott sok munkát a rendőrségnek; nagyon rosszul élt fe­leségével, aki már régebben külön költözött tőle és egy másik baromfikereskedővel lépett vadházasságra. A déli órákban detektívek mentek Újpestre, hogy a gyanúsítottakat előállítsák. Varga La­jos kiilönváltan élt feleségétől, annak barát iát, Kovács Sándort a detektívek rövidesen előállí­tották a főkapitányságra. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A nyomozás során az esti órákban megállapítot­ták. hogy Vargánéaak és Kovácsnak semmi kö­ze az ügyhöz, a gyilkossá<pt Dénes Ferenc 29 éves mázoiteegéd követte el aki napok óta egyitt ivott az öreg baromfike­reskedővel. Szommton éjszaka együtt mentek Dénes lakására. 'Narga részeg volt. Dénes, aki kilakoltatás elttt állott, mert nem volt pén­ze a lakbér kifizeésére — a szobáhan, ahol rajta kivül háronlkislánya is tartózkodott, bal­tával leütötte Vanát, májd összekötözvt egy gyermekkocsiba tette? és kiszdlitotta a szemétdomb­ra ahol elásta. Vargánál 8 pengővolt, ezért történt a bestiális kegyetlenséggel eíövetett gyilkosság. Dénest a ' detektívek eíoállitdták a rendőrségre, ahol be­ismerő vallomása itán letartóztatták. „1 fővárosi üzemek csak am valók, hoov a párturalom emberei elhelyezieijkessensk" A képviselőház keddi ülése Budapest, január 23. A képviselőház kedden .délután a törvényhatósági és községi üzemek­ről szóló belügyminiszteri jelentést tárgyalta először. Petrovácz Gyula hangoztatta, hogy pontot kell tenni a közüzemellenes mozgalom végére. A harcot inkább a kartellek ellen kell vivni. Gáspárdy Elemér a fővárosi üzemek ve­zetését bírálta és rámutatott arra, hogy a vá­sárpénztár vesztesége csaknem 20 milliót tesz kí. Vannak olyan városi üzemek, amelyek csak arra valók, hogy a mai párt uralmi rendszer emberei ezeknek hüs árnyékában elhelyezked­hessenek. P e y e r Károly szerint az üzemek megszün­tetése nem válik a kisipar javára/ Vannak olyan tisztviselők, akiknek munkája nem ájl arány­ban azzal az illetménnyel, amit kapnak. Éles támadást intézett a bánhidai Talbot-centrálé ellen. Magyar Pál követelte a vidéki lakosság számára az olcsó villanydiiszabást. Éber Antal támadta a főváros üzemi és ad­| minisztrációs polikáját, ahol pusztán csak pártérdekek érvényűinek. Kereszt« s-Fsc htr belügyminiszter: A mai állapotok közt az üzemek további lebon­tása a szociális tugtalanság további forrása lett volna. A vidti városokat ismételten fel­hívta már arra, Így üzemeik bérbeadí minden kedvező ¡kaimat ragadjanak meg. A többség ezutája jelentést tudomásul vette. Sárkány Érj ismertette ezután a bel­ügyminiszter ielersét arról, hogy Kiskunfél­egyháza és Mak városhoz pénzügyi ellenőrt küldött ki. A jeleíst hozzászólás nélkül elfo­gadták. Az elnök javast» ezután, hogy a Ház a leg­közelebbi ülését sldán délután tartsa. A szer­dai napra 21 interllációt jegyeztek be. Tóth Pál a najendhez szólva, Madách Im­re halhatatlan szeméről emlékezett meg az­zal kapcsolatban,íogy a nagy költő legszebb alkotását kedden le mutatta be a bécsi Burg­szinház. Az ülés este 9 ókor ért véget. Sokvárosatfa elveszti maidátumát, ha a közgyűlés végre elkészíti az összerhetetlenségi szabályrendeletet Flokk kedd déhitán megtartott alakuló ülésén" majdnem az összes felszólalók részéről. Az ülés elnökéül Ernst Sándort kérték fel. Az első felszólaló Ugrón Gábor volt, aki szerint a ve­szedelem elhárult. Rassay Károly megállapította, hogy a kormány kijelentései tulmentek a főváros keretein és országos jelen­tőségűek lettek. A helyzet az, hogy a kormány bizonyos intézkedéseket lényegilég fenntart, amikór a főpolgármestert korlátlan jogkörrel ruházza fel, ami az antonómia felrúgását jelenti. Azt látja. — folytatta Rassay —, hogy a kor­mány korlátlan puvoárt akar, ez tiilmegy a nemzeti események keretén. Itt egy uj politikai irány van. Ha ezt nem akadályozza meg az ellen­zék, akkor a kormány zavartalanul megvalósít ja törekvéseit. Ezért kell okvetlenül alkotmányvédő szövetsé­get megalakítani, hogy felvegye a küzdelmet az autonómiát eltörölni kivánó hatalommal szemben. Wolff Károly és Eckbardt Tibor beje­lentette, hogy résztvesz a szövetségben. — A módosítások ellenére a javaslat aggá­lyos — mondotta Eckhardt —, nem őszinte a törvénytervezet és önkényuralmat igyekszik megvalósítani. Feltétel nélkül résztvesz az ala­kulásban, de kéri, hogyha a vidéki autonómiák ke­rülnek veszélybe, azt a fővárosi képviselők is segítsenek megvédeni. A" küzdelem korántsem ért véget, — fejezte be bpszédét. Farkas Tibor, V á z s o n v i János, H o­m o n n a y Tivadar, Fábián Béla, majd P a 1­1 ti v i c i n i György jelentették be csatlakozásu­kat. F r i e d r i c h István ezeket mondotta: — Társasjáték folyik és törvényjavaslat nincs. Fellétlenül állni kell a harcot a kormány ellen. Ezután Csilléry inditvánvára Ernsl Sán­dort választották meg az alkotmány védelmi szövetség elnökének. A szövetség ezután meg­fogalmazta a főváros szerdai közgyűlésén be­terjesztendő határozati javaslatot. „Miután a kormány tervezete az egész ország alkotmányos életé­nek szempontjából is fenyegető es­hetőséget és változást jelenthet mondja a javaslat —, amelyek az egész or­szág közvéleményének jogos aggodalmát vált­hatiák ki, de külpolitikái szempontból is rend­kívül aggodalmas, ezért javasolja, hogy a ter­vezet ellen a kormányhoz tiltakozó feliratot in­tézzenek és azt egyidejűleg az ország többi tör­vényhatóságának is küld jék meg. Viharos ülés után a kamara bizalmat szavazott a Chaiifemps-kormÉiivnak Páris, január 23. A képviselőház kedd dél­utáni ülésén Henriot képviselő ismét felszó­lalt a Staviskv-ügvben. Mindiárt felszólalása elején a baloldal fülsiketítő lármája tör ki. — Hol van az államügyész — kérdezte^—, aki vádat merne emelni az igaz«á«iigvminisz­ter ellen? A kormány és a képviselőház befolyá­sa állandóan zavarja az igazságszolgáltatás me­netét. A képviselők n padot verdesték, a kommunis­ták az Internacionálét kezdték énekelni. Az el­nök végül is kénvtelen volt az ülést felfüggesz­teni és a karzatokat kiüríteni. Chautemps miniszterelnök ezután a kő­vetkezőket mondotta: — A vádlottak közül senkisem részesül meg­különböztetett elbánásban. Nem hurcolhattam meg becsületes embereket csak azért, hogy egyes képviselőknek kedvébe járjak. A miniszterelnök felszólalása után a Ház bi­zalmat szavazott a kormánynak és pedig 367 szavazattal 201 ellenében. A Saint Gerraaini-sugárutnál este ismét zajos tüntetések voltak, amelvekben több ezer ember vett részt. Mindenütt kidöntött uccai fák és ki­szakított védőrácsok láthatók. (A Délmagyarország munkatársótól.') Rövidesen megkezdik a törvényhatósági bizottságban az össTeférhetetlensé'n sza­bályrendelet vé^neh ajtósát. A «nbtílwen­dclctet a közgvülés már né"y évvel ez­előtt megalkotta és akkor felterjesztette a belügyminiszterhez. aki évekkel később ar­ról értesítette a város hatóságát, ho^v a közgyűlés szabályrendeletét eredeti for­májában nem hagyhatja jóvá, mivel an­nak néhány rendelkezése ellenkezik a tör­vény szellemével. Ezért a minisz'er kütön­bözó módosításokat rendelt el. A közgyű­lés a miniszteri leírat alnnján újból letár­gyalta a szabályrendeletet, annak néhány paragrafusát megváltoztatta és feHeriesz­tette a miniszterhez. Néhány héttel ezelőtt érkezett meg a miniszter döntése, amelv szerint a közgyűlés ismét fingeimen kivül hagyta a törvény néhány kafegórtkus ren­delkezését, ami miatt a szabályrendeletet meg is fellebbezték. A miniszter a felleb­bezések alapján a szabálurendeletet újból feloldotta és mí már igen világos szö­vegezésben közié a várossaL hogy mi­lyen módositásnt kiváxi. A polgármester miniszter leiratát a januári közgvül elé terjeszti azzal a jn­vaTattal, hogv Mz^vfilés vég~e nontosan hajtsa végre a jiiszter rendeletét és mó­dosítsa a szabálendeletet. A kör-gyűlés ost már kénytelen lesz vita nélkül mejkotni azt a szabályren­deletet, amelv közigazgatási törvény szegemében állítja meg, hogy kik nem lehetnek tagjai törvényhatósági bizott­ságnak összefétfetlcnség cimén Kétség­telen, hogy a (jbálvrendelet végrehaj­tása alkalmávaV'e/enZe^/ városatyák kö­zül igen sokan>eszilik mandátumukat, ha eiőbb m^g 11 szüntetik az összefér­hetetlenségi oWe nem mondanak a kü­lönböző száll fokról, vállalkozásokról, vagy állásokrólmelyek összeférhetetle­nek a törvényhj ági bizottsági tagsággal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom