Délmagyarország, 1934. január (10. évfolyam, 1-24. szám)

1934-01-03 / 1. szám

Dtmrs őrsi? n trszst; Kereskedik olcsó hete 'Január elsején lépett éleibe az a mult esztendő augusztus havában kihirdetett törvény amely az üzleti hirdetések korlátozásáról és a tisztességtelen versenyről szóló 1923. évi törvénv módosításáról intézkedik. A cim tulajdonképen nem fejezi ki pontosan a törvény tartalmát mert mig egyrészről a kiárusítások es végeladasok engedélyezését megszigorítja, addig mas oldalról a hirdetési lehelőségekei kibövúi és külföldi mintára törvényes szabályozással lehetővé teszi az alkalmi és szezonvégi árusításokat A régi állapot mellett az ilyen árusítások térén a legnagyobb bizonytalanság uralkodott A kihagási ügyekben Ítélkező hatóságok gyakorlata e tekintetben nem volt egységes és a kereskedő alkalmi árusításainak hirdetésénél sohasem volt biztos, hogy nem teszi-e ki magát feljelentésnek, vagy tisztességtelen verseny címén eljárás megindításának. A kereskedő, aki például azt hirdette, hogy az előrehaladt idény miatt raktárán feleslegessé vált áruit szokatlanul olcsón árusítja, nem lehetett biztos benne, hogy nem fogják-e ezért a hirdetésért elitélni. Az „olcsóbb, mint bármikor", ..legkedvezőbb vásárlási alkalom", rendes árakkal szemben 25 százalék engedmény" és más hasonló szövegek hirdetése, akár lapokban, akár röpcédulákon, megannyi feljelentésnek és egymásnak ellentmondó kihágási vagy választott bírói döntésnek lehetett az alapja. A most életbelépett törvény ennek a bizonytalanságnak vet véget. Kimondja, hogy évente kétszer, legfeljebb tizenöt napnál nem hoszszabh időt lehet megállapítani, melynek tartama alatt az egyes szakmákhoz tartozó kereskedők és iparosok idényét vagy divatját mult ráktáron maradi, kiselejtezett, stb. áruikat alkalmi (idényvégi, leltári, stb.) kiárusítás hirdetésével árusíthatják. Hogy mikor legyen az idé-nyvégi árusításnak ez a kélt hete, azt kerületére az illetékes kereskedelmi és iparkamara állapítja meg. A Kamara ennek a leltári árusításnak idejéről az illetékes iparhatóságokat előzetesen értesiti. A leltári olcsó árusítást ugy előre, mint annak tartama alatt szabadon lehet hirdetni. Mikor a törvény előkészítő munkálatai foly•ftik, a kétszeri alkalmi árusitás megengedése önmagától adódott. A kereskedelmi szakmák nagy többségénél kétszer merül fel ilyen szezonvégi kiárusítás szükségessége, a téli és nyári szezon vége felé. Nem pontosan a tél és nyár végén, mért akkor már a kereskedő a következő szezon áruínak beszerzésével van elfoglalva, hanem akkor, mikor a folyó szezon már végére kezd hajlani. A külföldi gyakorlat, melyet a törvényhozás itt is min'ául vett, általában februárt és augusztust tekinti ilyen szezonárusitási hónapoknak. Most. hogy a kamara először került abba a helyzalibe, hogy a terminus megállapításának ezt a jogát gyakorolja, szintén külföldi tapasztalatok alapján a sajtó nyilvánossága utján egy további gondolatot ajánlok a szegedi kereskedők figyelmébe. Próbálják a szezon-kiárusítás hetét felhasználni üzleti forgalmuk emelésére. Németországban és Angliában láttam, hogy az ilyen szezon-kiárusításokat az egyes szakmák kereskedői kimondott olcsó hetek rendezésére használ'ák fel s minden módon igyekeznek a közönség köztudatába belevinni, hogy aki ilyenkor vásárol, a normálisnál olcsóbban fedezheti szükségleteit. A tapasztalatok, amennyire én tudom, kedvezőek, mert a kereskedő az olcsóbb árak mellett is. a nagyobb forgalomban megtalálja számításait. Ha nem vált volna be az olcsó hetek intézménye, bizonyára elálltak volna a rendezésétől. Az alapgondolata az ilyen olcsó hetek rendezésének az, hogy az egyes szakmák kereskedői a kari szolidaritás tudatában nem egymás ellen, hanem egymással karöltve használják ki olcsó hét formájában a törvény által a kiárusítások terén nekik biztosított jogokat. Minthogy a kamara a január 28-án kezdődő két Ke« tet jelölte ki a télvégi leltári kiárusítás idejéül, a kereskedőknek azt Kellene szakmánként elhatározni, hogy ezt az időt ők az általános olcsó árusitás időszakának is tekintik és ezt a vásárló közönség tudomására hozzák. Eseteg az egyes szakmai csoportok külön megállapodnak, hogy a hirdetések szövege ne legyen olyan, hogy az a többi kartársak érzékenységet és valóságos, vagy vélt üzleti érdekét -sértse. Az árak természetesen szabadon állapithatók meg és ugy kirakatokban, mint más módon hirdethetők. Az időpont, amelyet a Icamara az egyes szakmák képviselőinek meghallgatása mellett kijelöli, alkalmasnak látszik, mert beleesik egy elseje, mikor megvan a mód a forgalom tényleges emelésére. Télvéi gi kiárusításnak későbbi időpontra való kitolása véleményem szerint helytelen lett volna, mert márciusban az üzleteidben már a tavaszi árusítási szezon szokott megkezdődni. Az olcsó hét elgondolásom szerint a továbbiakban olyan szokássá fejlődhetik, amely egyaránt szolgálja a kereskedők és a közönség érdekét. Határozni azonban gyorsan kell, ha azt akarjuk, hogy az olcsó hét már az idén is tudja szolgálni az elébe kitűzött célokat. Tonelli Sándor. Újévi üdvözlések a városházán Bárányi iőispán és Somogyi polgármester köszöntése (A Délmagyarorszárj munkatársától.) Újév délelőttjén üdvözölte Szeged város társadalma a betegségéből szerencsésen felépüli Bárányi Tibor főispánt. A hivatalos üdvözlés a városháza közgyűlési termében folyt le. A hatalmas terem zsúfolásig megtelt az üdvözlő küldöttségek tagjaival. Impozáns formában nyilatkozott meg itt az álíalános szeretet, amelyet a város tarsadalma osztály, felekezeti és pártkülönbség nélkül érez Bárányi főispán iránt. Népes küldöttséggel jelentek meg a közgyűlési teremben Körmendy Mátyás országgyűlési képviselő vezetésével a szegedi iparosok. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének küldöttségét özv. Aigner Nándorné vezette, a Frontharcos Szövetség küldöttségét dr. Falczione Kálmán, a tanítótestületét pedig Kiss Károly tanfelügyelő. A kormánypárt helyi szervezete nevében dr. Széchényi István mondott üdvözlő beszédet, amelyben többi között ezeket mondotta: — Ez az esztendő volt az, amely beláttatta velünk, hogy jobban kell szeretnünk egymást mint gyűlölnünk ellenségeinket, amelyben megteremtettük azt a légkort, amely a nemzetben és a nemzet minden egyes tagjában fenntartja a hitet és a reménységet és amely lehetővé teszi, hogy ez a nemzet ne engedje hitét elveszíteni történelmi elhivatottságában. — Azt akarjuk, méltóságos uram, hogy ne tekintse sablonnak ezt a mi szeretetünket, tekintse ugy, mint egy szerves tartozékát ennek a városnak. Kérjük, érezze át ennek a szeretetnek melegségét, amely melegség mellett fel tudja Méltóságod tüzestíeni az idegenből idejött szivét, érezze át, hogy mi nemcsak magyarok, hanem szegediek is vagyunk. Bárányi Tibor főispán válaszában a következőket mondotta: — Kedves Barátom! Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Meghatottan mondok köszönetet azért a szívélyes és meleg üdvözlésért amelyet az uj esztendő küszöbén hozzám eljuttatni méltóztattak. — Az én kedves Barátom arra hivatkozott, hogy nemcsak a sablon vezette ide önöket hanem egész más lelki indokok voltak azok, amelyek az itten való megjelenésre és ennek a kedves ujéví üdvözlésnek a tolmácsolására idevonzottak. Arra is utalt beszédében, hogy a szegedi emberek lelkébe nézzek bele és ne csak belenézzek, hanem lássak is ezekbe a lelkekbe. Lássak benne igazg magyar lelkeket, lássak olyan magyar lelket, amelyik alkalmas volt arra, hogy a megújhodásnak a forrása legyen és lássam benne a szegedi lelket, amelyik a magyar nemzeti érdeket a szegedi népen keresztül óhajtja és kívánja szolgálni. — Én erre csak annyit felelek, hogy belenéztem a lelkükbe s ott azt, amit az én igen tisztelt barátom kivánt, megláttam és ez volt az, amey engem egy esztendő leforgása alatt olyan szegedivé tett, hogy nyugodtan merem állitani, miszerint sok olyan szegedi lehet mint én, de azt hiszem, hogy olyan, aki érzésben külömb legyen nálam, olyan nincs! — Az ut, amelyet az elmúlt négy hónap alatt megtettem, hosszú és szenvedésekkel leli volt Az orvosaim kiváló képességein kívül a mindenható Isten különös kegyelmenek köszönhetem, hogy egészségemet es munkaképességemet visszanyertem. Méltóztassanak meggyőződve lenni arról, hogy még az operáció nehéz óráiban is a legtöbb gondot az okozta nekem, hogy a törvényhatóságoknak a kormányzása terén nem tudtam kifejteni azt a tevékenységet, amelyre kötelezettséget éreztem. Ezután az egységes nemzeti akarat kialakulásának szükségességéről beszélt, majd így folytatta: — Ez az egység nim pártérdek, hanem létérdeke ennek az országnak, mert ez alapfeltételét képezi a revíziónak. Mert a reviziót, mi tisztán a saját erőnkből kiküzdeni nem fogjuk tudni. Nekünk szükségünk van a nagyhatalmak hatalmas pártfogására és ezekre a hatalmas pórtfogókra csak akkor számithatunk, ha ők azt látják, hogy ez az ártatlanul sokat szenvedett magyar nemzet tud a szenvedések tüzében megtisztulni. A többi küldöttségek vezetői röviden üdvözölték a főispánt, aki minden üdvözlésre igen melegen válaszolt. A közgyűlési teremben lefolyt üdvözlések után a főispán a hivatalában fogadta a tűzoltótestület küldöttségét, amely Papp Ferenc főparancsnok vezetésével jelent meg nála és a szegedi katolikus papság küldöttségeit, amelynek nevében Raskó Sándor főesperes-plébános mondott üdvözlő beszédet. r Délmogyarorsság Q elöfisetöi engedménnyel vásárolgatnak:. Lépjen be takarékossági sxervexetünkbe. Januárban Icitiszetjük a második év megtakarított össxegeit„ ö