Délmagyarország, 1934. január (10. évfolyam, 1-24. szám)

1934-01-03 / 1. szám

E1LLERES SZILVESZTER (A Délmagyarország munkatársitól.) 1933 Szilveszter-éjszakáját még a helyszínen filléresSzilveszternek nevezték el. Jókedv volt bőven, pénz azonban annál kevesebb. A közönség a filléres-szórahozásokat kereste. Az olcsó szórakozások voltak a rzilveszteri-program középpontjában. A mozik előadásai zsúfolt nézőtér előtt peregtek le, a szinház 9 órai kabaréjára is elkelt minden jegy. Hatalmas közönség tolongott éjfélután a szegedi kávéházaliban és vendéglőkben. A legtöbb helyen nem ludták elhelyezni a közönséget. Főleg az volt a baj — a vendéglősök szerint —, hogy a közönség nem mozgott, hanem egyhelyben ült. A legtöbb társaság kora este beült és reggelig el sem mozdult a helyéről. Az ujabb vendégek nem tud-< tak leülni és így nem tudtak fogyasztani sem. A szilveszteri forgalom jóval alatita maradt az előző évinek. A vendégek főleg filléres doi-» gokat fogyasztottak. Borból a „saját töltést" it-» ták pezsgő helyett, a malac- és pulykapecsenye helyett piritós és debreceni fogyott. Körülbelül harminc százalékkal volt kevesebb az idei for-> aalom a tavalyinál. De a hangulat, a jókedv —< békebeli volt. Egyetlen vendéglő, kávéház sem zárt be reggel hat óra előtt de még a későbbi órákban is forgalmasak voltak az uccák, soh vány zsebek, üres pénztárcák köszöntették az ujesztendőt. Í/KÖ* BUDAPESTI HINDENBURG HZ Minden mennulsegben házhoz szállítva. Viszonteladóknak árk edvezmeng! hatalmat a szövetkezeti tagok ellen. Aztán mások jöttek az IOKSz-tól. azok is segítséget kértek a hatóságtól, de mivel a hatóság ilyen esetben nem nyújthat segítséget, a kulcsok a tagok zsebéhen maradtak. Ezzel szemben az lOKSz zsebében maradt a fixfizetésüek elsejei fizetése, mert a fizetéseket nem folyósították. A tagok védőőrséget szerveztek. Éjjel-nappal furkósbottal őrzik váltott örök a gyárat nehogy kitegyék őket onnan. Lélek az ajtón se be, sé ki... A tagok még tárgyalási célokra sem hajlandók kinyitni az irodát. Közben az történt, hogy az ügyészség elutasította az IOKSz-nak a tagok ellenállása ügyében tett panaszát. Kedden reggel azután érdekes fordulat történt Bírósági végrehajtó jelent meg az épületben. Ezt respektálni kellett a tagoknak és beengedték. A végrehajtó 220 ezer pengős IOKSz-követelés fejében — megkezdte az üzem berendezésének lefoglalását. Ez a munka kedden egész napon át tartott és előreláthatólag egy teljes hétig eltart Kérdést intéztünk az ügyben dr. Szécsi Györgyhöz, az IOKSz szegedi képviselőiéhez. A kővetkezőket mondta: — A Kisiparosok Esfvesült Cipőinari Szövetkezetének eladása az IOKSz szanálásának kapcsán Jakabffy kormánybiztos terve szerint történt. A szövetkezet az IÓKSz-nak körülbelül 270 ezer pengővel tartozik. A szövetkezet fenntartása eddig is csak a központ által folvósitott összegekből volt csak lehetséges. Az eladásra vonatkozó terv azt a célt szolgálta, hogy a tőkeerősség azonnal megindítsa az üzemet, amely igy nyomban átvette volna a munkások legnagyobb részét Az IOKSz nem volt tovább abban a helyzetben, hogy ezt a deficites állapotot fenntartsa, ezért vált szükségessé az eladás. A szegedi tagok ellenállása ennek perfektuálását egyelőre megakadályozta. Ellenállásuk következtében vált szükségessé, hogy a többszázezer pengős követelés egy részét végrehajtsa. Ezután még különböző jogi lépések várhatók. Az ériek az. hogy az üzem tőkeerős kízben tovább működjék. A Délmagyarország munkatársa kedden este meglátogatta a gyárat A kapu alatt két báránybőrsüveges, botos ember fogadta: az őrség. Egyikfilc Kevez«tte a épület Hátsó frontján levő őr-tanyába, ahol duruzsoló kálvhánál, iksz-lábu asztalok mellett kártvázgatva ültek a tagok, akik felváltva őrszolgálatot teliesite-nek. A fogason ködmönők, süvegek és botok lógnak. A vezető útközben elmondotta, hogy a kulcsok az ő birtokukhan vannak, őrzik az épi'detet, nehogy akár éjjel, akár nanpal elfosrlnliák tőlük. Csak igazoltatás után lehet az épülpfbe jutni, ha valaki erőszakoskodni merne, riadóra talpraálla-na az egész társaság és elbánna az eroszakoskodóval. Itt, az őrtanyán beszélgettünk" a tagokkal, akiknek elbeszéléséből a következők derültek ki: A tagok sulvos anyagi helyzetben vannak. Fizetést elsején nem kaptak, még a fixfizetésüek sem. Ezek 27-én felszólítást kaptak, hogy foglalják el posztjukat a hatott üzemben: a gépész álljon a gép mellé, az üzemvezető a műhelyben jelenjen meg. De mivel üzem nem volt, ők ezt feleslegesnek találták. Erre megkapták az elbecsájtó levelet és elsején már nem kaptak fizetést. Ezek most a munkaügyi bíróságnál keresnek elégtételt. A pénztelen tagok kérték az IOKSz-ot, hogy fizesse ki a 42 ezer pengős nyugdíjalapiukat, mert egyébként értékesítik a raktárt Állítólag erre jött feleletül a keddi foglalás. Ezután ugyanis nem lehet semmihez sem hozzányúlni, mert az sikkasztás volna. A tagok szerint ki akarják őket éheztetni, szonban — amint mondják — ez nem fog sikerülni, mert ők minden körülmények között kitartanak. Az őrtanyán szörnyülködve tárgyalják, hoffv mi mindent kaptak ázücsék Í00 ezer pengőért — Kapták a 340 ezer pengőt érő gépeket — mondották — és berendezési tárgyakat, a 94 ezer pengő értékű készárut és nyersanyagot és a 45 ezer pengős künnlevőséget. Megkapták ezenkívül évi 8000 pengő bérért a gyárat. A bentlakó tagok évente 6000 pengő házbért fizetnek. ha tehát Szücsék felemelnék a lakbért, akkor az épületet ingyen használhatják...— mondják a tagok. — A jelenlegi helyzetnek nem ml vagyunk az okai. éppen ezért nem engedjük magunkat kisemmizni — folytatták. Az a kívánságunk, hogy üljenek le velünk tárgvalni, elégítsenek ki minket és ne dobjanak ki fillér nélkül a templom elé koldulni... Valamennyien évtizedek óta itt dolgozunk. Abban, hogy a gyár az ország egyik leghíresebb üzeme lett, nekünk oroszlánrészünk van. Nem lehet azt mondani, hogy a vállalat megszűnt. Szerintünk S&--26 ezer pengős passzíva van csupán ... s— A harcot körömszakadtáig folytatjuk. Ha elfogy a pénzünk, zálogba teszünk mindent, de nem engedünk be ide senkit! mondották. A végrehajtót beengedjük. S beengedjük mindazokat, akiknek a törvény erre jogot ad. De mást nem! — Jelentem alássan, bevonultam! — lép be ekkor a szobába egv őr. Letelt a szolgálatom ... — Pihenj! — feleli Losonczy szövetkezeti tag. Ilyen katonásan végzik a feladatukat a tagok. A szövetkezet ístnprp.fpa «larlásának ügye megmozgatta a szegedi cipésziparosokat, akik szintén súlyosan sérelmesnek tartják az IOKSz el járását abból a szempontból, hogy idegennek adták el a gyárat százezer pengőért, holott akadt volna szegedi vevő is, — esetleg a kisiparosok egy csoport ja —, amely szegedi munkásokkal dolgoztatott volna és amelynek szintén megért volna 100 pengőt a gyár. Egy csoport tárgyalásokat folytat Jaknbffv kormánybiztossal és az IOKSz-al és írásbeli ajánlatot is tett, amelyben kérték a Szücsékkel való szerződés érvénytelenítését. Hír szerint Ígéretet kaptak arra nézve, hogy igyekeznek sztornírozni az üzletet és ebben az esetben a cipésziparosok részére biztosítják hasonló feltételek mellett az üzem átvételét. A tárgyalások folynak. A bar'par: munkások szegedi csoportjától az ügyben a következő nyilatkozatot kaptuk: — Egészen érthetetlen a felsővárosi cipőgyár részv«ay*MÍn«k magatartása, amelly«! megakadályozták, hogy a felsővárosi cipőgyár már a napokban megindulhatott volna. Ma csak örülni lehet annak, hogy akad tőke fölött ren-» delkező, aki Szegeden akarja tőkéjét vállaikon zásba fektetni. Nemcsak a cipészmunkásoknalcj hanem a részvényeseknek is az lett volna az ér-» deke, hogy ne gördítsenek semmiféle akadályt az üzem megindítása elé. Ezzel semmiféle jo-i gukról nem mondottak volna le. — Hir szerint a gyár már most üzembe he-j lyeztetett volna és kezdetben 150 munkás mun-j kába állítása volt tervbevéve, amely szám rö-J vid idő alatt duplájára emelkedett volna. Igyj azonban a gyár iizembehelvezése bizonytalan időre elmaradt Sőt attól kéli tartani, hogy a berendezést megvásároló Szűcs testvérek pörbfl kerülnek az IOKSz-szal. az IOKSz pedig a rész« vénvesekkel és a pörök befejezéséig a gyár szü-t netélni fog. De az a veszély sincs kizárva, hogfl a „Vénusz"-gyár sorsára jut. Ebben az esetbeil néhányszáz szegedi cipészmunkás a részvényei sekkel együtt munkahely és kereset nélkül ma^ rad véglegesen. Helyesen tennék a részvényei sek, ha joguk érvényesítésének fenntartásával a legsürgősebben lehetővé tennék az üzem meg-, indítását Makón nem lesz kisipari kölcsön? (A Délmagyarország makói tudósítójától.) Aí amúgy is vékonyan csurgó kisipari és kiskeres-j lcedői kölcsönből Makó kézmüiparosai és kis-i kereskedői az eddigi jelek szerint egy fillért se kapnak. Nem azért, mintha nem lennéneM ráutalva, hanem ellenkezőleg, azért mert a város és a makói kézmüiparosok igen rossa helyzetben vannak. A miniszter 1600 pengőben állapította meg a makói kisipari és kiskereske-i dői nitelek nagyságát, ezt az összeget azonban csak abban az esetben hajlandó folyósítani, ha ugyanekkora összeget engedélyez a város kép-) viselőtestülete is. Bizonyítani is feleslege^ hogy a város kasszája nem tud eleget tenni en-i nek a feltételnek s mivel a város nem teljesí-i ti a feltételt, igy elmarad az állami kölcsön is. Végeredményben tehát nem túlzás annak a megállapítása, hogy a makói kisiparosok é3 kiskereskedők azért maradnak ki az állami kölcsönakcióból, mert a város polgárai különc legesen nehéz helvzetben vannak. Más kérdés azután az„ hogy volna-e gvakor^ lati haszna az ilyen mértékben megállapított kölcsönnek? A makói kézmüiparosok és kisi kereskedők száma 1610. Papp József, ipartestük leti elnök megállapítása szerint ennek 70 sza-j zaléka, vagyis 1100 iparos és kiskereskedő van olyan helyzetben, hogy részére a kölcsön meg-J szavazása feltétlenül indokolt, ami más szóval azt jelenti, hogy fejenként három pengő kölcsönt lehetne engedélyezni egy-egy igénylő-nek.