Délmagyarország, 1934. január (10. évfolyam, 1-24. szám)

1934-01-06 / 4. szám

r párt éfnöfcél Ite^esíe f^í. aMvii zárt ajtdk mögött több, mint két óra hosszat tárgyalt. Ebben a pillanatban - senkisem hídja, hogy Tifulescn belépett-e a kormányba. h király egyetore a miniszterelnököt bízta DÉLMAGYARORSZKG meg a külügyminisztérium kípíjelenes fczcté" sével. A fejleményeket polílikai körökben nagy izgalommal várják. Bécsből jelenti a Daily Mail: Károly királyt i fenyegető levelekkel árasztják el. A király sinajái kastélyát erős tüzérségi és S százaid gyalogság őrzi. Megrendítette a király tekin1 télyét, hogy nem vett részt Duca temetésén. 1954 fanuár W.1 s , A minisztertanács elhatározta, hogy az öszszes szénbányákban általános ellenőrzési rendel el A szakszervezetek arra kérik a kormányt, neveztessen ki a szakszervezetek javaslatára ¡kerületi bányafelügyelöket, akik trésén függetlenek a bányavállalatoktól. A debreceni egyetem rektora feloszlatta a diáitok vezértöbizottságát (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A Délmagyarország annakidején megirta, nogy az egyetemeken ugynevezet harmincas vezérlőb'izottságot alakítottak és a debreceni egyetem bizo tsága azzal a felhívással fordult a diáksághoz, hogy február 1-éig ne iratkozzék be, ezt követőíeg pedig csak abban az esetben jelentkezzék beiratkozásra, ha a bajtársi szöverségek követeléseit teljesitik. A debreceni egyetem rektora a pénteki nap folyamán feloszlatta ezt a bizottságot. Kétségtelen, hogy ez az intézkedés összefüggésben van azzal a rektori konferenciával, amely a kultuszminisztériumban folyt le és igy természetes az a következtetés, hogy a többi egyetemen a debrecenihez hasonló rendelkezések várhatók. A Délmagyarország budapesti munkatársának értesülése szerint a kultuszminisztériumban erélyes intézkedéseket határoztak el. Többek kőzött arról is szó van, hogy azokat az egyetemi ifjakat, akik a határozattal kapcsolatosan nem irartkoznak be, kizárják az egyetemről. Az idő A Szegedi Meteorologial ObszervaiőTltnn Jelenti. Szegeden a hőmérő legmagasabb állása +1.2 G, a legalacsonyabb — 8.Í C. A barométer adata milliókra es tengerszintre redukálva reggel 766.7 mm, este 766.6 mm. A levegő páratartalma reggel 99 százalék, délben 98 százalék. A szél iránya dél-» nyugati, illetve délkeleti, erőssége l—t. A hóréteg vastagsága 8 cm. A talaj 10 cm-ig fagyott A lehullott csapadék mennyisége 6.9 mm. A Meteorológiai Intézet jelenti este 10 órakor: Megélénkülő északnyugati szél, sok helyen havazás, vagy havas-só, enyhülés. 1Ó CIPÓTiüZSURKÓ^ vásárolhat Cipőim saját gyáramban készülnek • legjobb minőségű •p anyagból legújabb I i v a t szerint. Tájékoztató árak: V NŐI cipők 6 50-1Ő1. Férfi cipők 8'50-től. Hó 69 sárcipők, gyermekcipők nagy választékban. Kossuth Lajoa sugárut 8. A Stavlsky-botrány miatt Dallmier gyarmatdgyi miniszter lemondását váriák (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Párisböl jelentik: A Stavisky-botrány politikai következményei már jelentkeznek. Dalimier gyarmatügyi miniszter lemondása egy-két napon belül 'bekövetkezik. Az óriási arányú panama-botrány ma ugyszólán az egyetlen témája a párisi politikai köröknek. A kamara folyosóin hangulat és egészen egyre izgatottabb a nyiílan beszélnek arról, kik azok a magasállásu politikusok, képviselők és szenátorok, akik az ügyben kompromittálva vannak. Komoly politikai körökben nem tartják azonban valószínűnek, hogy a Chautemps-kormány belebukik a Stavískyügybe. Utalnak arra, hogy a miniszterelnök a legnagyobb eréllyel, személyre és pártpolitikára való tekintett nélkül szorgalmazza a vizsgálatod A duxí bányasirban beszüntették a mentési munkálatokat (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) j A füst olyan erős, hogy teljelesen leheteítlen Prágából jelentik: A Nelson-tárnában végleg 1 ség előbbre jutni. A vizsgáló bizottság szerint beszüntették a mertlési munkálatokat, miután j a bánya mélyébe zárt áldozatok közül már a bánya méiyén ujabb robbanások történtek. | egyetlen egy sincs életben. Ha betegség gyötr/, arra tegyen gondja, 1 rTrx o« K1 -wt! emésztését, USuEÜLB indig rendben fartsa> Usuk-pusuk Irta Móra Feren« IL a Bizony a régi tudósok voltak az Igaziak, nemcsak a medicinában, hanem a nyelvészetben is. Az orbánc ellen, amit ők Szent Antal tüzének hívtak, nem kellett nekik egyéb, csak egy szép piros kendő, az¡t rákötötték a fájós testrészre, mivel az is olyan szép piros volt; de a beteg csak addig hordta, még meg nem gyógyult vagy bele nem halt akkor aztán viselte tovább a felesége, vagy a lánya « ha a szerencse jól szolgált neki, előrökölte az orbáncot is. A sárgaságosnak se estek neki késsel, hogy az epéjét kicsorgassák, mert nem azért adta azt a jó Isten, hanem vagy vastag sárgarépából szerkesztett csiven itatták, vagy aranypénzt hajítottak a poharába, arra nézették, még ivott, szegény helyen pedig beérték azzal, hogy azzal a természetes sárgasággal táplálták, amiket a kis libák produkáltak a legelőn. Egy se olyan orvosság volt ez, hogy okvetlenül muszáj lett volna tőlük meghalni a betegnek, — ugyan a mostaniaktól se okv etet len muszáj. Hát a nyelvtudomány is igy volt régente Nem bíbelődtek a tudósok hangtannal, szóelemzéssel, mivel, hanem ihlettel dolgoztak, mint a borbélydoktorok, meg a költők. Amit nem tudtak, azt kitalálták s oda se néztek volna, ha egy-két betű ott lábatlankodott, ahol semmi keresnivalója nem volt. Éppen az volt a derék dolog, hogy nem zavartatták magukat semmi grammatikai tőrvénynyel, ugyan még akkor nem is igen kellett kerülgetni őket, mert nem keltek kt. (Milyen furcsa, hogy a régi öregek mégis jobban tudtak magyarul, mint mink!) Minél több mulatságom telt a Dareos-T a ralos Horváth Istvánékban, annál nagyobb az örömem, hogy néhány esztendő óta megint ott tartunk, ahol ők jártak. De tán meg is előztük őket — hátrafelé. Már ugy értem, hogy a rokonkeresésben. Hol egyik, hol másik közéleti nagyságunkat látjuk lefényképezve egy német vándor méhésztanítóval, aki fakirnak teteti magát vagy egy perzsa üstfoltozóval, aki a teheráni teve-akadémia disztagja, amint forró kézszorítással pecsételik meg a magyar-hindu-perzsa testvériséget, amely még Balambérral kezdődött, csak az nem tudta. Nem ér semmit hogy most már vannak nagyszerű nyelvtudósaink, akik megszerkesztették a magyar nyelv corpusjurisát, éles elmével és roppant felkészültséggel s kitűnő folyóiratok csatornáin közvetítik a tudományukat a népekhez. Hiába látják a népek, milyen nehéz tudomány a nyelvészeké, azért mindnyájan belekapkodunk és mindent jobban tudunk, mint ők. A fermat-tételhez nem szó lunk hozzá. Einsteint nem akarjuk lepipálni; a gellérthegyi csillagvizsgáló igazgatóját nem akarjuk tanítani és belátjuk, hogy Degen Árpád jobban ismeri az ajágókat, mint mink, akik néha a buzavetést se tudjuk megkülönböztetni a rozstáblától. Hanem a nyelvtudomány az más, az veleszületik az emberrel — Tudod-e bátyám, mitől kapta Mártély a nevét? — kérdezte tőlem tavaly egy tulatiszai uri barátom. — Nem én, — mondom, >— nagyon érdekéi a helynévtörténeti kutatás, de magam nem értek hozzá, nehéz studium az nagyon. — Ez nem nehéz, — legyintett fölényesen. — mikor Árpád apánk ideért a vezéreivel, elkezdett szállingózni a hó s akkor azt mondta, hogy „fene teremti már tér van, emberek." Azóta aztán igy hivják ezt a helyet Ez tavaly ilyenkor volt s akkor még én se az a fiu voltam, hogy mingyárt elhagyjam magamat. I — Persze, — kaptam föl a fejemet, — most már — emlékszem, annak a bizonyos Doh vezérnek mondta ezt Árpád apánk, mert akkor éppen az állt mellette, mint szárnysegéd — Doh, Doh... Igen, rémlik valami nekem is erről a Doh vezérről — Hát hogyne. Itt ezen a tájon talált valami nagylevelü gizgazt azt megrágta, rosszul lett tőle ós akkor a honfoglaló bakák nevetve mutogatták egymásnak, hogy ni, Doh hány és azóta hivják az ördög palántáját dohán y-nak. — No ez érdekes, érdemes volna ntána nézni a levéltárban. * De hát ez mind csak folklóré, hozza-visz! a szél. hol marad belőle hol se, mint a gyékénybuzogány pihéjéből. Az ilyesmiről beszélni se érdemes, mikor olyan maradandó vastag könyv fekszik az ember előtt, mint most én előttem. Majd ötszáz oldal, kottamelléklettel, képestáblákkal, finom papíron, vászonkötésben, mindenféleképp elsőrendű kiállításban, ahogy öt-hat érvvel ezelőtt kiadott angol könyvhöz illik. Mert angol a könyv, amely valóságos monumentum, a munda-magyar-maorl rokonság monumentuma. (Persze nem tudnak róla se a mundák, se a maorik, se a magyarok, de háf szokott az ilyesmi a népekkel megesni.) A könyv cime, amit én véletlen találtam egy antikváriusnál, M u n d a-M agya r-M a o r i Londonban jelent meg, jó helyen, Lunac et Comp.-nál, a Bussel-Streeten, de ahogy a bevezetéséből kiderül, Párisban irta a szerző, aki F. A TJxbondnak nevezi magát s akit én szép oldalszakállas nyugalmazott angol őrnagynak képzeltem, mint Mr. Ferguson valamelyik Verne-regényben. Azt hallom azonban hiteles helyről, ez a név álnév. Mr. Uxbond előkelő külföldi magyar ur, akinek nagyon gazdagak kell lenni, ha ezt a drága könyvet ki tudta adni Azt is el kell ismerni, hogy tömérdek idejébe és elképesztő fáradságába • kerülhetett, mig ezt az anyagot száz forrásból ösz-> szemerígette.