Délmagyarország, 1934. január (10. évfolyam, 1-24. szám)

1934-01-06 / 4. szám

T934 január <T. DPCMAGy A RC^bZ^ű M-'jü'MM, IJHX» .VfT'gJ Rcisiorols a felsővárosi dpogpriMti IparoshUIdOffs&f a polgármesternél — M im$z a szövefheze? fel­számolását híríe a szegedi törvengszfftöl (A Délmagyarország munkatársától.) A felsővárosi cipőgyárbari pénteken délután egy szakasz rendőr jelent meg. Felszólították az épület előtt tartózkodó kisiparosőrséget, hogy adják át az irodahelyiség kulcsát. A rendőrök felh ivására a kisiparosok azonnal átadták a kulcsot, mire rendőri fedezet alatt a cipőgyár tisztviselői megkezdték a néhány nappal ez­előtt abbahagyott munkájuk folytatását. Egy órán át a rendőrszakasz még ott tartózkodott a gyártelepen, de mivel ugy látják, hogy be­avatkozasukra nincsen szükség, a rendőrök később visszavonultak, csupán két rendőrőr­szem maradt továbbra is a gyárépület előtt. Az irodában a tisztviselők tz esti órákig dol­goztak és amikor elhagyták a helyiségcke', a két rendőrőrszem is elvonult. Az iparosőrség még továbbra is őrszolgálatot teljesít a gyár előf-t, felváltva őrködnek és a tisztviselőkön kivül mást nem engednek be a gyárba. A délutáni órákban a munkatermeket is felnyitották és vitéz dr. Szentannay Félix végrehajló folytatta az ingók végrehajtását. A végrehajtás előreláthatólag még két napig tart, mert a raktárban levő tárgyakat, félkész­árukat külön kell szortírozni. Valószínű, hogy hétfőre a járásbíróság telekkönyvi halósága elrendeli az ingatlan végrehajtását Az IOKSz szegedi képviselője, dr. Szivessy Lehel elhárította a formahibát, amely az in­gatlanra vonatkozó végrehajtás elrendeléséit megakadályozta; a zárlat iránti ujabb kérelem pénteken délben beérkezett a telekkönyvi hi­vatalhoz. Pénteken délután elterjedt annak hogy az IOKSz vezetősége a cipőgyári szövetkezet felszámolását kérte a szegedi törvényszéktől. Errevona!'kozólag kérdést intéztünk dr. Szi­vessy Lehelhez, aki a következőket mondot­ta: — A részletekről még nem nyilatkozhatom, annyit azonban elmondhatok, hogy az IOKSz pénteken az Í924. évi 18. törvénycikk alapján valóban megkérte a szegedi törvényszéktől q cipőgyár felszámolását. Az eljárás folyamat­ban van és egy-két napon belül megtörténik a döntés. Pénteken délelőtt egy érdekeltség küldöttsége jelent meg dr. P á 1 f y József polgármesterhe­lyettesnél. A háromtagú küldöttséget G á 1 Jó­zsef cipészmester vezette, akinek jelentős sze­repe volt a cipőgyárnál. Gál bejelentette a pol­gármesterhelyettesnek, hogy a szegedi bőripa­rosok uj szövetekezet alakitását tervezik kife­jezetten a cipősvár átvételére illetve megvá­hire, Széchenyi Mozi Szombat Küzdelem életre-halálra egy kémszer­vezet ellen. Vasárnap Vasárnap Az évad legmulatságosabb bohózata: Eddle Cantor merénylete a nevetőizmok ellen sárlására, mert nyolcszáz szegedi bőriparos ér­dekeit sértené, ha a vállalat idegen érdckeltrég kezébe jutna. Száz bőriparos csatlakozott ed­dig a mozgalomhoz és ezek közül ötv:n haj­landó háromezer pengőt készpénzből befizet­ni. Rajtuk kivül lenne az uj vállalkozásnak egy penzes társa is, aki ötvenezer pengővel venne részt a vállalatban. A megalakítandó ipari szövetkezet igy körülbelül 20Ó.00C pengő készpénzzel rendelkezne és ha megkaphatná' a gyárat, rögtön lefizethetné annak vételárát, sőt forgótőkéje is maradna az üzem haladék­talan megindításához. Elmondotta meg Gál József, hogy a szegedi iparosok főképen a gyár eladásának mód iát sérelmezik és meggyőződc­sük az, hogy abban az esetben, ha az eladás nem „szűr alatt" történt volna, mint ahogvan megtörtént, hanem nyilvános árlejtés utján, a legalább hatszázezer pengőt érő vállalat százezer pengőnél lényegesen nagyobb áron kelt volna el. Tudomásunk van arról is, hogy a vállalat iránt ma is akadna három-négy ko­moly érdeklődő. Arra kérték a polgármester­helyettest. hogy lehetőleg storniroztassa a gyár eladását és hasson oda. hogy a gyárat, ha a régi szövetkezet azt már nem tarthatná meg, árlejtés utján értékesítsék és lehetőleg szesedi érdekeltség vá­sárolhassa meg. A polgármesterhelyettes kijelentette a kül­döttség előtt, hogy a város hatóságn ebbe a magánjogi kérdesbe nem szólhat bele, mert nem tartozik a hatáskörébe. A SZCBSÖ! uarosi vmim l! — Én, mint polgármester — mondotta dri Pálfy József — csupán a munkanélküliség szempontjából foglalkozhatom ezzel a kérdés­sel, mert közérdek és fontos városi érdek az• hogy ez a gyár minél hamarabb megkezdje a munkát. Ezért minden befolyásommal azo* leszek, hogy a leállott üzem a lehető legsür-' gősebben induljon meg újra és nyújtson vábbra is kereseti lehetőséget, megélhetést bőripari munkásoknak. loJ. ŰR A resndopfég betiltotta a magántisztviselők vasárnapi gyűlését Betiltották a szociáldemokraía párl szeníüiihályleleki gyűléséi Is (A Délmagyarország munkatársától.) A Ma­gyarországi Magántisztviselők Szövetsége sze­gedi csoportja — mint jelentettük — vasárnap délelőtt fél 11 órára nyilvános gyűlést hirdetett Kelemen-uccai helyisegébe. A gyűlésen felszó­lalt volna Kertész Miklós szociáldemokrata országgyűlési képviselő, a szövetség főtitkára, aki „A magánalkalmazotti munkajog kérdése Középeurópaban" cimmel tartolt volna elő­adást, valamint Kéthly Anna, Szeged ország­gyűlési képviselője, aki „A nő szerepe a ter­melésben" cimmel tartott volna nagy érdeklő­déssel várt előadást. A szövetség a vasárnap délelőttre tervezett nyilvános gyűlési1 bejelentette a rendőrségnek. A rendőrségen dr. Éuócz Béla főkapitányhe­lyettes véghatározatot hozott az ügyben és a bejelentelt gyűlés megtartását megtiltotta. _ A veghatározatot a főkapitányhelyettes azzal in­dokolta, hogy „a gyűlés megtartását azért! nem veheti tudomásul, mivel az egyesület: alapszabályai hasonló politikai célzatú nyilvá-1 nos gyűléseket nem ismernek, de azonkívül is, a fennálló gyüléstilalmi rendelet értelmé-] ben a gyűlés megtartásált meg kellett tiltani".| A véghatározatról Müller Lipót egyesületi el-) nököt szombaton azzal értesítették, hogy elle­ne a kézhezvételtől számított 15 nap alatt at vidéki főkapitányhoz Budapesten fellebbezés-« sel élhet. A magántisztviselők gyűlésének be^ tiltása nagy meglepetést keltett. A rendőrség szombaton arról is értesítette a szociáldemokrata pártot, hogy nem engedés lyezi a Szenlmihálytelekre hirdetett gyűlést sem. A betiltó't taggyűlést szombaton este akarták megtartani özv. Muskó Györgyné szentmihályteleki vendéglőjében. Hz utas- és áruforgalom állandó csökkenése miatt korlátozzák a vasúti közlekedést (A Délmagyarország munkatársától.) Kará­csonykor és újévkor a hideg idő, valamint a nagy havazás következtében a vasúti utasfor­galom nem emelkedett olyan mértékben, mint azt várták. A járatokat úgyszólván minden vo­J nalon meg kellett erősíteni, de párhuzamos vonatok indítására nem került sor. Az 1931-es esztendő ugy indul, hogy hír szerint korlá­tozni fogják a vasúti közlekedést, mert folyto­nosan csökken az utas- és az áruforgalom. A legközelebbi tervekről a következőket mon­dotiák a szeaedi üzletvezetőséqen: — Tárgyaltunk róla az üzletigazgatóságnál, hogy már január 5-től kezdve bizonyos korlá­tozásokat hajtanak végre a vasúti forgalom­ban. Elterjedt a hire annak is, hogy a Máv. megszünteti Szeged és Hódmezővásárhely kö­zött közlekedő motorost, amely fél 11 órakor érkezik Szegedre. Szentesen arról is tudnak, hogy megszűnik a Szegedről délután 2 órakor Vásárhely felé induló vonat. A szentesi állo­másfőnök is érdeklődött az üzletvezetőségnél, hogy mi igaz a vonatbeszüntelésekből; mi megnyugtattuk, hogy egyelőre még nem hatá­rozták el, melyik vonat szűnik meg. Annyi bi­zonyos, hogy erősen csökkenő tendenciái mu­tatja vasúti utasforgalom, eddig tartottuk sze­gedi viszonylatban a tavalyi nivót, de most, valószínűleg a zord időjárás miatt, az utasfor­galom még jobban lecsökkent. — Ugyanígy csökken az áruforgalom is, ez­ért valószínű, hogy rövidesen általános korlá­tozások lesznek a vasúti közlekedésben. A pa­pokban fognak erről tárgyalni a Máv. igazga­tóságánál és lehetséges, hogy már január 15­lől kezdve bevezetik a korlátozásokat. Bizo­nyosnak látszik, hogy szegedi viszonylatban is lesznek korlátozások, de azt még nem lehet

Next

/
Oldalképek
Tartalom