Délmagyarország, 1934. január (10. évfolyam, 1-24. szám)

1934-01-27 / 21. szám

1954 îantiir 27. DÉÜMAGYARORSZÁG 5. Negyven átokházi magyar tart, re mert „hívőt" kapott a törvénybe, de — mint sértett — költséget nem kap — A rosszul szövegezett Idézőlevél következményei (A" Délmagyarország munkatársától.) A hiva­talos nyelv ellen nem egyszer panaszkodott a Dél­magyarország. Néha csak bosszúságot, de nem egyszer kárt is okoz ez a nyelvezet, amelyet sok­szor még azok sem értenek meg, akik használják. Még kevésbé értik azok, aikiknek számára ezen a nyelven akarnak valamit tudomásukra hozni. Ko­moly bonyodalmakat idéz elő, például az az „egy­séges idézőlevél", amelyet a tanú, szakértő, sértett, magánvádló és magánfél kap. Az, akit a biróság csupán csak mint sértettet idéz meg a főtárgya­lásra, nem köteles megjelenni, ha azonban mégis megjelenik, akkor a megjelenéséért semmiféle költséget nem remélhet, mert a sértettnek költség­megtérités nem jár. Falusi, tanyai magyarok, akik ilyen idézőt kapnak, mindegyik esetben megjelen­nek a biróság előtt és várjá^ a költségeket és ami­kor a főtárgyalási elnök közli velük, hogy nem lettek volna kötelesek eljönni, értelmetlenül bá­mulnak, mert hiszen „hivót" kaptak. Csakhogy a hivő szövegezése olyan, hogy azon laikus ember el nem igazodik. Az első oldalon az áll, például a sértettek esetében, hogy a címzettet a biróság a hátsó oldalon, a 4-es szám alatt olvasható jogkö­vetkezményekre való figyelmeztetéssel idézi meg. A túlsó oldalon, a Figyelmeztetés alatt ez olvas­ható: „Az 1896:XXXIII. t.-c. szerint azzal szemben, aki az idézésben meghatározott helyen és időben pontosain meg nem jelenik, vagy a kihallgatás he­lyéről engedelem nélkül eltávozik, a következő in­tézkedéseket teszik: ha csak mint sértett, vagy csatlakozó van idézve, a biróság azt fogja vélel­mezni, hogy az esetleg elejtendő vádnak képvise­letét nem hajlandó átvenni; a sértett maga helyett mindig küldhet meghatalmazottat, kivéve, ha őt a biróság személyes megjelenésre kötelezte." A szövegből tehát épnen a legfontosabbak hiány­zanak. Hiányzik a világos és érthető megjesvzés. hogy akit csak sértettként és nem tanuként idézett meg a biróság, n*m kötele« megjelenni a főtárgya­láson, ha megjelenik, akkor azért pénzt nem kap. Ehelyett a tanyai magyar bizonyos vélelmezések­ről, vádelejtésekről, csatlakozásokról olvashat, amikről azt sem tudja, hogy mi fán teremnek. így történt meg azután, hogy a sértettként idé­zett falusiak, tanyaiak .a főtárgyalás napján ott­hagynak c&apot-papot, 30—10 kilométereket gyalo­golnak, sokszor étlen-szomjan, csak azért, hogy megjelenjenek a 'főtárgyaláson, ahol tulajdonképen semmi dolguk nincs. Tárgyalás végén azután vár­ják a tanudijat, az elmaradt napszám megtérítését, ehelyett pedig sajnálkozó vállvonogatást kapnak. — Ne tetszett volna megjelenni, az idézőn rajta volt, hogy nem muszáj eljönni... — De nagyságos uram, hivót kaptam! Még el Is mentem a községházára és megmondtam, hogy nem jöhetek, mert nincs pénzem vonatra. Ott azt mondták, hogy aki hivót kapott, annak el kell men­nie. Hát én igy már tegnap útra keltem, gyalog jöttem és csak holnap érek haza. Odahaza pedig addig nincs mit enni a gyerekeknek! Az elnök erre azt válaszolja, hogy a községhá­zán sem tudják, hogy a sértettnek nem kell meg­jelennie ... Még kevésbé érti meg a dolgot a tanyai ma­gyar. akinek például ellopták két tyúkját és a tol­vaj ügyében főtárgvalást tüz ki a biróság. A ká­rosult szegény ember mint sértett kap idézőt, a szomszédja, aki uTyan nem károsult, de látta a tolvajt s igy tanúskodni tud, tanúként Jelenik .meg. A szomszéd megkapja a költségeket, fi ellenben egy fillért sem, pedig neki még a tyúkját sem ad­ják vissza, mert a földhözragadt vádlotton nem lehet semmit sem megvenni. Pénteken tárgvalt a törvényszék egy monstre csalási ügvet, melynek sértettjei, mintegy negyve­nen, szintén mesrielentek. Majdnem mind átokház? lakosok, akik 4" kilométert gvaloaroltak — teljesen hiába, csak azért, mert az idéző szövege rossz... Kevés jóakarattal lehetne segiteni a dolgon. A szegedi törvényszék kártérítésre kötelezte a vasutat a halálos vaspalack~csere miatt A vásárhelyi léggyárban történt robbanás epilógusa a törvényszéken (A Délmagyarország munkatársától.') Pénteken délelőtt folytatták a szegedi tör­vényszéken a vásárhelyi jéggvár volt bér­lőinek kártérítési perét. A vásárhelyi jég­gyárban — mint ismeretes — 1926 ok­tóberében halálos kimenetelű, robbanás történt. A vizsgálat annakidején megá'lapi­totta, hogy a robbanást egy végzetes vas­palackcsere okozta. A vásárhelyi vasúti raktárban ugvanis elcserélték a palacko­kat és ammóniák helyett oxigént küldtek a gyárnak. A tévedést a jéggyárban sem vették észre és az oxigénes palack felrob­bant, amikor behelyezték a gépbe. Á szerencsétlenségből kifolyólag Végső fokon a Kúria megállapította a vasúti rak­tárnok felelősségét és pénzbüntetésre Ítél­te. Az iratok szerint ugyanis a raktárnok súlyos gondatlanságot követett el, mert ahelyett, hogy a jéggyár küldönceinek át­adta volna az ammóniákot tartalmazó vas­palackot, azt mondta nekik, hogy ott a sarokban a palack, vigyék el. A megjelölt helyen két vaspalack volt, az egyikben ammóniákot, a másikban pedig oxigént küldtek Vásárhelyre és a jéggyár embe­rei tévedésből ez utóbbit vitték el. A vasúti raktárnok később felfedezte a végzetes tévedést és üzent a jéggyárba, de az üzenetét nem közvetítették és igy megtörtént a hslálos szerencsétlenség. Á jéggyár bérlői megvárták, amig a vasúti raktárnokkal szemben az Ítélet jog­erőre emelkedett és most kártérítési pert indítottak a Máv. elien. A három bérlő, névszerint ifjú Meszlényi Pál, Koncz Bé­la és Kardos Imre elmaradt haszon ci-t mén 106.000 pengő kártérítési összeg megítélését kérték a bíróságtól. A mult héten már tartott ebben az ügv­ben a szegedi törvényszék tárgyalást és ezen a jéggyár bérlői hivatkoztak arra, hogy a robbanást megelőzően igen ki­tűnően ment a gyár, alig győzték teljesí­teni a nagyarángu megrendelést és a kö­vetkező négy évben — amennyiben a bér­leti idő meg volt állapítva — szerintük a várható hnszon meghaladta volna a száz­ezer pengőt. Az iratokból kitűnt az is, hogy a jég­W o c _ fi ®f <0 t* fi s s s m ««3 w •g ©s s N C0 50 N U a w fc fi <M A ti IN cl © -O J£ "5 o jai cS N 10 I tsl m © 3 V3S 03 © © 3 a © a _© ¡4 gyár három bérlője ellen pert indított Hódmezővásárhely városa is, mivel a bér­lők vállalták azt, hogy 1931-ig üzemben tartják a gyárat és ezután a jéggyár, a beruházásokkal együtt a város tulajdoná­ba megy át. Vásárhely és a bérlők kö­zötti per végül is egyességgel végződött, a bérlők ugyat i > kötelezték magukat, hogv vagy rendbehozatják a gyárat, vagy 10.000 pengőt fizetnek a városnak. A pénteki folytatólagos tárgyaláson dr. László Adolf táblabíró már ítéletet is ho­zott a kártérítési perben. A biróság az elmaradt haszonért töred'kkártéritésre kötelezte a Máv.-ot. Az Ítélet szerint a vasút 1926 október 19-től, a robbanás napjától, ugyanazon év végéig tartozik el­maradt haszon cimén mindhárom bérlő­nek külön-külön 1317 pengőt fizetni. A bérlők a további négy évre is követelték' az elmaradt haszon kifizetését, ezzel az igénvükkel azonban a biróság elutasította őket, mert a biróság álláspontja szerint már négy évvel ezelőtt is üzembe helyez­hették volna a gyárat, hiszen erre most, sokkal nehezebb viszonyok között, Vásár­hely városával szemben, kötelezettséget is vállaltak. Megállapította ítéletében a tör­vényszék azt is, hogy a bérlőket is terheli gondatlanság a robbanásból kifolyólag, bár a raktárnok gondatlansága sokkal sú­lyosabb. VERTES SZÉM 'H'WOHMIr» BUDISPESTI HINDENBURG Minden mennulscgbep házhoz szállítva. Viszonteladóknak artt edvezmtnu!

Next

/
Oldalképek
Tartalom