Délmagyarország, 1934. január (10. évfolyam, 1-24. szám)

1934-01-27 / 21. szám

1954 îantiir 27. DÉÜMAGYARORSZÁG 5. Negyven átokházi magyar tart, re mert „hívőt" kapott a törvénybe, de — mint sértett — költséget nem kap — A rosszul szövegezett Idézőlevél következményei (A" Délmagyarország munkatársától.) A hivatalos nyelv ellen nem egyszer panaszkodott a Délmagyarország. Néha csak bosszúságot, de nem egyszer kárt is okoz ez a nyelvezet, amelyet sokszor még azok sem értenek meg, akik használják. Még kevésbé értik azok, aikiknek számára ezen a nyelven akarnak valamit tudomásukra hozni. Komoly bonyodalmakat idéz elő, például az az „egységes idézőlevél", amelyet a tanú, szakértő, sértett, magánvádló és magánfél kap. Az, akit a biróság csupán csak mint sértettet idéz meg a főtárgyalásra, nem köteles megjelenni, ha azonban mégis megjelenik, akkor a megjelenéséért semmiféle költséget nem remélhet, mert a sértettnek költségmegtérités nem jár. Falusi, tanyai magyarok, akik ilyen idézőt kapnak, mindegyik esetben megjelennek a biróság előtt és várjá^ a költségeket és amikor a főtárgyalási elnök közli velük, hogy nem lettek volna kötelesek eljönni, értelmetlenül bámulnak, mert hiszen „hivót" kaptak. Csakhogy a hivő szövegezése olyan, hogy azon laikus ember el nem igazodik. Az első oldalon az áll, például a sértettek esetében, hogy a címzettet a biróság a hátsó oldalon, a 4-es szám alatt olvasható jogkövetkezményekre való figyelmeztetéssel idézi meg. A túlsó oldalon, a Figyelmeztetés alatt ez olvasható: „Az 1896:XXXIII. t.-c. szerint azzal szemben, aki az idézésben meghatározott helyen és időben pontosain meg nem jelenik, vagy a kihallgatás helyéről engedelem nélkül eltávozik, a következő intézkedéseket teszik: ha csak mint sértett, vagy csatlakozó van idézve, a biróság azt fogja vélelmezni, hogy az esetleg elejtendő vádnak képviseletét nem hajlandó átvenni; a sértett maga helyett mindig küldhet meghatalmazottat, kivéve, ha őt a biróság személyes megjelenésre kötelezte." A szövegből tehát épnen a legfontosabbak hiányzanak. Hiányzik a világos és érthető megjesvzés. hogy akit csak sértettként és nem tanuként idézett meg a biróság, n*m kötele« megjelenni a főtárgyaláson, ha megjelenik, akkor azért pénzt nem kap. Ehelyett a tanyai magyar bizonyos vélelmezésekről, vádelejtésekről, csatlakozásokról olvashat, amikről azt sem tudja, hogy mi fán teremnek. így történt meg azután, hogy a sértettként idézett falusiak, tanyaiak .a főtárgyalás napján otthagynak c&apot-papot, 30—10 kilométereket gyalogolnak, sokszor étlen-szomjan, csak azért, hogy megjelenjenek a 'főtárgyaláson, ahol tulajdonképen semmi dolguk nincs. Tárgyalás végén azután várják a tanudijat, az elmaradt napszám megtérítését, ehelyett pedig sajnálkozó vállvonogatást kapnak. — Ne tetszett volna megjelenni, az idézőn rajta volt, hogy nem muszáj eljönni... — De nagyságos uram, hivót kaptam! Még el Is mentem a községházára és megmondtam, hogy nem jöhetek, mert nincs pénzem vonatra. Ott azt mondták, hogy aki hivót kapott, annak el kell mennie. Hát én igy már tegnap útra keltem, gyalog jöttem és csak holnap érek haza. Odahaza pedig addig nincs mit enni a gyerekeknek! Az elnök erre azt válaszolja, hogy a községházán sem tudják, hogy a sértettnek nem kell megjelennie ... Még kevésbé érti meg a dolgot a tanyai magyar. akinek például ellopták két tyúkját és a tolvaj ügyében főtárgvalást tüz ki a biróság. A károsult szegény ember mint sértett kap idézőt, a szomszédja, aki uTyan nem károsult, de látta a tolvajt s igy tanúskodni tud, tanúként Jelenik .meg. A szomszéd megkapja a költségeket, fi ellenben egy fillért sem, pedig neki még a tyúkját sem adják vissza, mert a földhözragadt vádlotton nem lehet semmit sem megvenni. Pénteken tárgvalt a törvényszék egy monstre csalási ügvet, melynek sértettjei, mintegy negyvenen, szintén mesrielentek. Majdnem mind átokház? lakosok, akik 4" kilométert gvaloaroltak — teljesen hiába, csak azért, mert az idéző szövege rossz... Kevés jóakarattal lehetne segiteni a dolgon. A szegedi törvényszék kártérítésre kötelezte a vasutat a halálos vaspalack~csere miatt A vásárhelyi léggyárban történt robbanás epilógusa a törvényszéken (A Délmagyarország munkatársától.') Pénteken délelőtt folytatták a szegedi törvényszéken a vásárhelyi jéggvár volt bérlőinek kártérítési perét. A vásárhelyi jéggyárban — mint ismeretes — 1926 októberében halálos kimenetelű, robbanás történt. A vizsgálat annakidején megá'lapitotta, hogy a robbanást egy végzetes vaspalackcsere okozta. A vásárhelyi vasúti raktárban ugvanis elcserélték a palackokat és ammóniák helyett oxigént küldtek a gyárnak. A tévedést a jéggyárban sem vették észre és az oxigénes palack felrobbant, amikor behelyezték a gépbe. Á szerencsétlenségből kifolyólag Végső fokon a Kúria megállapította a vasúti raktárnok felelősségét és pénzbüntetésre Ítélte. Az iratok szerint ugyanis a raktárnok súlyos gondatlanságot követett el, mert ahelyett, hogy a jéggyár küldönceinek átadta volna az ammóniákot tartalmazó vaspalackot, azt mondta nekik, hogy ott a sarokban a palack, vigyék el. A megjelölt helyen két vaspalack volt, az egyikben ammóniákot, a másikban pedig oxigént küldtek Vásárhelyre és a jéggyár emberei tévedésből ez utóbbit vitték el. A vasúti raktárnok később felfedezte a végzetes tévedést és üzent a jéggyárba, de az üzenetét nem közvetítették és igy megtörtént a hslálos szerencsétlenség. Á jéggyár bérlői megvárták, amig a vasúti raktárnokkal szemben az Ítélet jogerőre emelkedett és most kártérítési pert indítottak a Máv. elien. A három bérlő, névszerint ifjú Meszlényi Pál, Koncz Béla és Kardos Imre elmaradt haszon ci-t mén 106.000 pengő kártérítési összeg megítélését kérték a bíróságtól. A mult héten már tartott ebben az ügvben a szegedi törvényszék tárgyalást és ezen a jéggyár bérlői hivatkoztak arra, hogy a robbanást megelőzően igen kitűnően ment a gyár, alig győzték teljesíteni a nagyarángu megrendelést és a következő négy évben — amennyiben a bérleti idő meg volt állapítva — szerintük a várható hnszon meghaladta volna a százezer pengőt. Az iratokból kitűnt az is, hogy a jégW o c _ fi ®f <0 t* fi s s s m ««3 w •g ©s s N C0 50 N U a w fc fi <M A ti IN cl © -O J£ "5 o jai cS N 10 I tsl m © 3 V3S 03 © © 3 a © a _© ¡4 gyár három bérlője ellen pert indított Hódmezővásárhely városa is, mivel a bérlők vállalták azt, hogy 1931-ig üzemben tartják a gyárat és ezután a jéggyár, a beruházásokkal együtt a város tulajdonába megy át. Vásárhely és a bérlők közötti per végül is egyességgel végződött, a bérlők ugyat i > kötelezték magukat, hogv vagy rendbehozatják a gyárat, vagy 10.000 pengőt fizetnek a városnak. A pénteki folytatólagos tárgyaláson dr. László Adolf táblabíró már ítéletet is hozott a kártérítési perben. A biróság az elmaradt haszonért töred'kkártéritésre kötelezte a Máv.-ot. Az Ítélet szerint a vasút 1926 október 19-től, a robbanás napjától, ugyanazon év végéig tartozik elmaradt haszon cimén mindhárom bérlőnek külön-külön 1317 pengőt fizetni. A bérlők a további négy évre is követelték' az elmaradt haszon kifizetését, ezzel az igénvükkel azonban a biróság elutasította őket, mert a biróság álláspontja szerint már négy évvel ezelőtt is üzembe helyezhették volna a gyárat, hiszen erre most, sokkal nehezebb viszonyok között, Vásárhely városával szemben, kötelezettséget is vállaltak. Megállapította ítéletében a törvényszék azt is, hogy a bérlőket is terheli gondatlanság a robbanásból kifolyólag, bár a raktárnok gondatlansága sokkal súlyosabb. VERTES SZÉM 'H'WOHMIr» BUDISPESTI HINDENBURG Minden mennulscgbep házhoz szállítva. Viszonteladóknak artt edvezmtnu!