Délmagyarország, 1934. január (10. évfolyam, 1-24. szám)

1934-01-26 / 20. szám

1934 január 26. DfiLMAGyARORSZAG "5. Még sem voirák meg a külön kenyeret és szalonnát a megdolgoztatott inségmunkásoktól (A Délmagyarország munkatársától.) Meg­írta a Délmanyarország, hogy dr. Grüner Ist­ván interpellációjával kapcsolatban napi­rendre kerül a törvényhatóság januári köz­gyűlésen a népkonyhai ellátás ügye is. A kérdésben Bárányi Tibor főispán csütörtökön délelőtt magához kérette dr. Pálfy József pol­gármesterhelyettest és részletesén informál­tatla magát. A polgármeserhelyettes a főis­pánnal folytatott megbeszélése után heiyszini vizsgálatot tartott a Vásárhelyi-sugáruti nép­konyhában. hogy ott személyesen győződjön meg a népkonyhai ebédek mennyiségéről és minőségéről és meghallgassa a ' népkonyhán étkező Ínségesek kívánságait. A polgármesterhelvettes megvizsgálta a nép­konyhán főzött ebedet, csütörtökön rizses káposztát kaptak az Ínségesek és ez a nép­konyha ezerkétszáz ebédadagof osztott szét A polgármeatcrhelyettes megnézte az előre olkószitett menüt, amelyben felváltva szere­pel a burgonya, bab. kelkáposzta, tarhonya és lietenkint egyszer, vasárnaponkint hus. Kikér­dezett néhány népkonyhái kosztost, akik el­mondották, hogy a körülményekhez képest az ebédek mennyiségével is, minőségével is meg vannak elégedve, csak a tésztafélék nem jók. Valamennyien arra kérték a polgármes­terhelyettest, hogy ne változtassa meg a nép­konyhai ellátás eddigi rendjét, a munkana­pokra utaltassa ki ezután is a külön kenyér és szalonna-adagokat, mert az az egy deka zsír, amellyél a szalonra és kenyer-utalványok megvonása esetén megjavítanák az ebéda'da­gokat, semmi észrevehető változást nem okoz­na, de a szalonnát és a kenyeret nem nélkü­lözhetik a munkanélküliek, különösen azok, akik a népkonyhai ebédekért inségmunkát végeznek. A polgármesterhelyettes érdeklődött a fel­sővárosi minorita rendház tagjainál is, akik ugyancsak az eddigi rendszer fenntartását kertek és elmondották, hogy a 'ervezett vál­toztatás nagy nyugtalanságot és elégedetlen­séget keltett az ínségesek között. A polgármesterhelyettes a főispánnal tör­tént megbeszélése es a népkonyhán szerzett tapasztalatai alapján határozo'l, hogy hatály­talanítja korábbi végzését, amellyel elrendel­te a népkonyhai „reform' ' életbeléptetését február elsejére. A januári közgyűlésen, a Grüner-féle interpellációra adandó válaszában elhatározásának megváltoztatását bejelenti és igy a munkanélküliek ezután is megkapják a külön szalonna- ós kenyéradagokra szóló utal­ványokat A szegedi pártok közös indítványa az autonómiák védelméért „Szeged kfzlnsége felemell ünnepélyesen tiltakozó szavát az ellen a törekvés ellen, amely a pártvezetők hibáit mosl az Önkormányzati fog megsemmisítésével akarja megtorolni" A tiltakozó indítványt a liberális, a szociáldemokrata, a keresztényszocialista párt és a keresztény ellenzék Irta alá (A Délmagyarország munkatársától.') A szegedi liberális párt elnöki tanácsának kezdeményezésére benyújtották a közgyű­lési pártok képviselői azt a közös indít­ványt, amelynek az a célja, hogy Szeged törvényhatósági bizottsága emelje fel til­takozó szavát az autonómiákat fenyegető tervek ellen. Az indítványt a liberális, ke­resztényszocialista, szociáldemokrata párt és a keresztény ellenzék nevében a követ­kező városatyák irták alá: dr. Pap Róbert, dr. Dettre János. Pász­tor József, Karácsonyi Guidó, vitéz Má­riafőldy Márton, Lájer Dezső, dr. Valen­tiny Ágoston, dr. Tóth László, dr. Schultz Károly, dr. Bokor Pál, dr. Singer István, dr. Erdélyi Jenő, Wolf Miksa, Zarnóczay Béla és Taussig Ármin. Az indítvány a következő: »Méltóságos" Főispán Ur! Mély tiszte­lettel kérjük, méltóztassék a január havi rendes közgyűlés elé terjeszteni a követ­kező indítványunkat: Szeged sz. kir. vá'-os közönsége a leg­mélyebb aggodalmának ad k'feiezésl a magyar törvényhatóságok autonómiáját érintő, kormányzati elhatározásokkal és tervekkel szemben. Szeged sz. kir. város közönsége iól tud­ja, hogv az 1929:XXX. t.-.c sürgős és gyö­keres módositásokra szorul. A város kö­zönsége örömmel fogadna minden olvan reformot, melv a közigazgatást egvszerü­Sz^chenvi Moxi ­L'L'AN HARVEY amerikai diada a: Őfensége autója Orbők Attila vicjátékából készölt fiimremek sitené, olcsóbbá, gyorsabbá és politikai pártok befolyásától függetlenebbé tenné, mely a kormányzat felügyeleti jogának épségben tartása mellett eltávolitaná az önkormányzati jog gyakorlásának a párt­politika által teremtett akadályait s az ön­kormányzati jog gyakorlását a polgárság szabadon megválasztott képviseletére bíz­ná rá. Szeged sz. kir. város közönsége tör he­tetlenül ragaszkodva a közigazgatás ön­kormányzati rendszeréhez, annak a meg­győződésének ad kifejezést, hogy a kor­mányzat által kitűzött cél az önkormány­zati jog kiszélesítésével gyorsabban és biztosabban érhető cl, mint aS önkor­mányzati jog megsemmisítésével s éppen ezért a város közőnséqe felemeli ün­nepélyesen tiltakozó szavát az ellen a t^re^vés ellen, melv a pártvezetők hibáit s az elhibá­zott törvényalkotásokat most az Önkormányzati |og megsemmi­sítésével akarja megtorolni. Szeged sz. kir. város törvényhatósági közgyűlése ezért mély tisztelettel felirattal járul a m. kir. kormány s a törvényhozás mindkét háza elé s a magyar alkotmányi ősi intézményéhez görcsösen ragaszkodva kéri azt, hogy, az Önkormányzati log szükséges reformfát ne az Önkormányzatok megsemmisítésével vagy ami a közigazgatás mai rendje mel­lett ezzel már egyjelentőségü: ne az ön­kormányzatok impériumának korlátozá­sával és megszükitésévcl, hanem annak kiszélesítésével s szabad működését gátló akadályai eltávolításával hajtsa végre. E felirathoz való csatlakozás végett a törvényhatóság közgyűlése megkeresi a t á rst örvényhat óságok a t.« Karácsonyt Guidó, Somogvi-telep plébánosa, aki a törvény­hatósági bizottságban a keresztényszociá­lis pártot képviseli, a mozgalommal kap­csolatban a következőket mondotta a Délmanyarország munkatársának: — A pártok közös állásfoglalásához készségesen csatlakoztam és irtam alá a közös indítványt, mert meggyőződésem, hogv az autonómiák tervezett megcsonkí­tása, az autonóm-jogok korlátozása ellen a legélesebb harcot kell indítani és eb­ben a harcban részt kell vennie min­denkinek, aki tisztában van a kérdés je­lentőségével. Lehet, liogv másirányu el­foglaltságom miatt a ianuári közgyűlésen nem jelenhetek meg, de megtalálom majd az alkalmat, hogy álláspontomat más al­kalommal kifejtsem ebben a" nagyjelentő­ségű kérdésben. Gömbös a diktatórikus törekvések ellen Az egységespárt elfogadta a fővárosi javaslatot Budapest, január 25. Az egységes párt csütörtökön délelőtt pártértekezletet tar­tolt és elfogadta a módosított fővárosi tör­vénytervezetet. Ugrón Gábor visszavonta régi állás­pontját és* azt mondotta, hogy uj formá­jában a javaslatot szükségesnek tartja és a főváros pénzügyi és gazdasági helyzete indokolia a javaslát benyújtását. A kor­mánnyal szemben tel'es bizalommal van. Gömbös miniszterelnök erre kijeleulel­te, hogy a nmlt heti félreértést csupán muh5 incidensnek tekinti, amelv alkalmas arra, hogy kölcsönösen tisztázzák a fel­fogásokat. Keresztes belügyminiszter elmondotta, hogy a törvényjavaslatot uj formájában benyújtja a Házban és a fövő héten a bi­zottsánok megkezdik annak tárnyalását. Részletesen ismertette a javaslatot és han­goztatta, változás annyiban van, hogy a kormánv nefm nevez ki kormánybiztost, annak tervezett hatáskörét a főnolgár­mesterre ruházza, aki mellett a 33-as bi­zottság mintájára 11 tasm véleménvező bi­zott^áT fo<* működni Hang ub'ozta. hogy »a kormánvt semmifél ° autonómiaellenes törekvés nem vezette«. Egyedül a főváros pénzügyi és gazdasági helyzete érdekében teszi meg az ismertetett intézkedéseket. Kozma Jenő, Ugrón Gábor, Petracselá Lajos, Payr Hugó után a belügyminisz­ter szólalt fel, majd Gömbös beszédével ért véget az értekezlet. A miniszterelnök azt mondotta, hogy a fővárosi törvény­iavaslatot az ország közvéleménye helyes­léssel fogadta. Ezután a miniszterelnök általános politikai kérdésekre tért át. Új­ból szembeszállt azzal az állítással, mint­ha diktatúrára törekedne. Kijelentette, hogv helyteleníti az eguetlen emberre fel­épített politikai rendszert, csak az olvan berendezést helvesli. amely nem függ egvetl n esvéntől. A magyar alkotmányos; i'l -t két pi'léron énül fel: a törvényhozá­son és a7. államfőn. A fejlődésnek ugyi kell meghoznia az ujabb törvényjavas­latokat e két tényező között e nehéz idők­ben, amikor a nemzet érdeke sürgős in­tézkedésekot kiván, hogy a hatalom súly­pontja az államfőre, normális időkben pe­dig a törvényhozásra essék'. Dr. MIRZ4 HAN Afgán heroe? okkult-csoda «1(5adása szombaton este 9 Arakor AZ IPARTESTÜLETBEN

Next

/
Oldalképek
Tartalom