Délmagyarország, 1934. január (10. évfolyam, 1-24. szám)

1934-01-26 / 20. szám

< ' DELMAGFAROR SZAG Tavaly óta megkétszereződött a szegénységi bizonvituányt kérők száma (A Délmagyarország munkatársától.) A városháza legforgalmasabb hivatala az elöljárósági hívatni, ahol a szegénységi bizonyítványokat adják1. A második emeleti hivatal előtt államfóan nagy tömegek táboroznak, akiknek valamilyen célra szegénységi bizonyítványra van szükségük. Az ilyen bizonyítvány megszerzése azonban nem könnyű dolog. A hrva'alnak nyomozók állanak rendelkezésére, akik a jelentkezők vagyoni helyzetét kutatják. Un a jelentkező havonta 60 prng'nél többet nem keres,, megkaphatja a sze"énvségi bizonyítványt. A tanyaiaknál 45 penqőnél nem szabad nagvobb jöved 'Imiiknek lenniük. Jellemző, hogv még ilyen feltételek melleit is naponta 30—íO szegénységi bizonyítványt állít ki a hivatal, tehát egv év alatt 15 ezer darabot. Egy évvel ezelőtt a városi lakosságnál DO nengfi jövedelmet kellett igazolni Amikor pzt a jövedelmi határt fíf) pengőre szállították le. azt hitték, hogv a kérelmezők száma ennek megfelelően 1« foq esni Ezzel szemben az történt, hosv a kérelmezők száma a múlt esztendőhöz képest szinte megkétszereződött, ami uivancsak arra mutat, hogy a múlt év óta a viszonyok lényegesen rosszabbodtak. A hivatalban elmondották, hogy leginkább kórházi és orvosi kezelésre kérik a szegénységi bizonyítványt, igen sokan azonban peres ügyeiket akarják szegényjogon elintézni. Á hivatal a kérelmeket a legrövidebb uton elintézi, a szegénységi bizonyítványt 2—4 napon belül kiadja. — Ma már nem szégyen szegénységi bizonyítványt kérni — mondották a hivatalban. Sőt olyanok is igyekeznek bizonyítványra szert tenni, akiknek erre jogcímük nincs. Nem egy esetben előfordult, hogy többszörös háztulajdonos jelentkezett és igen méltatlankodott, amikor megtagadtuk tőle a bizonyítványt... Beszélgettünk a hivatal előtt várakozókkal is. — öt gyermekem van — mondotta az egyik várakozó — és havonta 75 pengőt keresek. Ezen az alanon nem kaphatok szeaénuségi bizonyítványt... Mennyivel jobb helvzetben van például az az ember. akinek — csak fiO pengő fizetése van, de ezzel szebben nincs felesége és öt gyermeke... ? 1934 január 26. lattevő kamarás kiséri be az államférfiakat. Még a nem katolikus államoknak Rómában meglorduló diplomatái sem utaznak el innen, hogy ne jelenjenek meg magánkihallgatáson a Szenfeatyánál aki a véleményéből nem csinál titkot. Von Papén sohasem fogja elmesétni, hogy wit mondott neki a pápa... Paá 1 Jób. A hősi emlékmű terveit kiállítják a kultúrpalotában (A Délmagyarország munkatársától.) A hősök emlékének megörökítésére — mint ismeretes — hat művész pontosan harminc tervvázlatot és modellt mutatott be a városházán, a pályatervek felülbírálására alakitotí bizottság azonban nem tudta kiválasztani a 'egmegfelelőbbet. Dr. Pálfq József polgármesterhelyettes a bizottság javaslatára ugv határozott, hogy a tervekből kiállítási rendez az iparostanonciskolában és a közönségnek is bemutatja a különböző elgondolásu terveket. A kiáltitás anvagát már át is szállították az iparostanoncbkolába, a kiállítás megnyitására azonban még nem került a snr. sőt ugy alakult a helyzet, hogy ezen a helyen nem is nyilik meg a kiállítás. Az emlékbizottság tagjai körében felmerült ugyanis az a kívánság, hogy a város ne az iparostnnonciskolában. hanem a Kultúrpalota egvik erre a célra alkalmas termében állítsa ki a pályaműveket. A poigármesterhelyettes teljes'telte a kívánságot és intézkedésére megkezdték az anvag átszállításét a Kultúrpalotába» ahol az emlékmübizoltság január végén helyszíni ülést tart. isimét átvizsgálja az egész anyagot, azután pedig megnyitják a kiállítást a közönség számára. Itt említjük meg, hogy Sebestyén Endre, az ü.mertnevü szegedi tervező-müvész érdekes és figyelemreméltó beadványt intézett az emlékmüblzottsághoz. Beadványához 15 tervet mellékelt, de bejelentette, hogy .erveivel nem kiván versenyezni a pályázó művészekkel, csupán azt kívánja dokumentálni, hogy a rendelkezésre álló összeg keretében hogyan állithat Szeged monumentális emléket a háborúban elesett hőseinek. Beadványában ezután a következőket mondja: — Bemutatott terveimben csupán az építőművészet! elgondolást adom, a szobormű csak helyét jelöli a kivitellel megbízandó szobrász alkotásának. Ha egy köztéren szabadon élló emléket akarunk létesíteni, ahoz a rendelk^ssésre álló összegnek mintegy háromszorosa volna szükséges. E felfogásom igazolására utalok a most készülő 45.000 pengős makói Návay-szoborra és a csatolt pályázati kiírásra, mely szerint még Sárvár község is csak egy közkutnak, mint meglevő objektumnak felhasználásával tudja a hősök emlékének megörökítését Szegedéhez hasonló költséggel megoldani. Nézetem szerint a kivitelre szánt összeget pontosan meg kell határozni és a pályatervek bírálatánál alapkiindiilásnak kell tekinteni. Ha nem akarjuk, hogy a pályázat eredménye csak egy szép művészi álomra épült Ígéret maradjon, amelyet a mi kevés pénzünkből megfelelő méretekben csakis talmi anyagból lehetne megvalósítani, ugy követnünk kell a főváros és külföld nagyvárosainak példáját. Itt a hősök emlékét egy meglévő monumentális építménybe foglalták, ugy, mint egy ékszer kövét. Ilymódon aránylag kis költséggel örökítették meg a hősök emlékét és jelentőségében mégis kiemelték a közéleti nagyságok emlékszobrai közül. Európai viszonylatban is ritka szépségű hely volna a szegedi liősök emlékének a városháza középső kapumezője. Az a távlati kép, melyen ezt a gyönyörű bárok kapuzatot felvázoltam az előtte most készülő Klebelsberg-kuttal és az esetleg ide kerülő Klebelsberg-szoborral együtt, csak halvány kontúrjait adja annak a ritkaszép városképnek, mely idegenforgalmi szempontból ls egyik főérdekessége lesz városunknak. — A fogadalmi templom előtt ugy, mint a pécsi székese?vháznál az ismeretlen katona emlékkövét a templom előtt annak főtengelyébe helyezném cl. A körnvezet áhítatkeltő monumentalitása és nr ünnepségek tartására páratlanul alkalmas körülzárt tér, olyan értékű adottsáaok, amelvek Szegeden még inknbh elesititják a felekezeti érzékenységet, mint Pécsett. Sebedén Endre beadványában felveti azt a gondohtot is, hogv az emlékmüvet — tisztán építészeti alkotásként — klinker téglából • is fel lehetne állítani. FH^SUÜGR A diókét, tüKlokef, diszetattoka* I T W ^ 'eena^hh vflla.zMkban POI LÁK Tp. TVÉ"E**ÉL IT" I TRÓNJA Amikor királyok érkeznek a Vatikánba Amikor a Szent Damasus-kapu hátsó árkádjai alatt izgatottan tart szemlét a diszbe öltözött nemesi 'esitőrök és svájci gárdisták fölött a szolgálattevő kamarás mindenki tudja a Vatikánban, hogy külföldi uralkodó érkezik a pápához. Az' előkelő .vendéget rangjának megfelelően fogadják. A hosszú folyosókon magasra tartott alábárddal állanak őrt a gárdák tagjai. A pápai család feje, őomimintnciája Caccia Domnioni CamdJo teljes diszben ott áll a Sala Clementina bejáraÚtnál. A menetet az arannyal himzett öltözékben fsezesen lépkedő kamarás vezeti sorba következnek aztán a gálát viselő nemesek, a7 alabárdos, vértekbe öltözött svájciak, közöttük halad összes rendjeleivel frakkban, yagv egyenruhában a vendég. Ha hölgy az illető, ruhája olyan, aminőt ilyen alkalomra a Vatikán etikettje előir: talpig fekete öltözék, hosszú ujakkal és fekete keztyüvel... Semmi ékszer és semmi disz... A pápa rendszeriftt a ..sala del tronello"ban. a kis trónterembe n fogadja előkelő vendégét. Ide elkísérheti uralkodóját még a kísérete is. A kis tróniterein közepén bordó selvem baldachin alatt áll a pápai trón. Jobbra és balra trónszerü székek. A katolikus uralkodók kézcsákkal üdvözlik a pápát és . letérdelnek előtte. Nem katolikus uralkodóknál a kézcsók elmarad és a térdeplést térdmeuhajlás helyettesíti. Minden ceremónia pontosan elő van írva. Külön kongregáció: a „Santa Congeroarrone Ceremóniáin" amelynek tizennyolc bíboros tagja van, ügyel gondosan a legaprólékosabb részletekre is A kongregáció titkára: monsignore Nardone Beniamino intéz személyesen mindent. Az uralkodót a pápa rendesen néhány perc • múlva dolgozószobájába invitálja. A bizalmas bcszélegtcs itt mindig négyszemközt történik. Ezeknél a megbeszéléseknél senki nem lehet jelen. Még a pápa titkára sem... A beszélgetés után a pápa rendesen fogadni szokta maf

as vendége kíséretét. A beszélgetés alatt a olgozószoba előtt vigyázzban áll a diszőrséig... A konkordátum aláirása óta XI. Pius kihallgatáson fogadta: az olasz királyt és királynét, az olasz trónörököstpárt, a belga királyi párt, a luxenburgi nagyhercegnőt, Monaco fejedelmét, a bolgár királyi párt, Alfonzot, Manuel portugál exkirályt, a bajor Rupprechtet, a svéd királyt, Württenberg és Szászország volt fejedelmeit, rajtuk kívül a Habsburg-családnak egész sereg tagját. A detronizált uralkodóknak ugyanaz a tisztelet járt ki, mint az aktív uralkodóknak. A Vatikán a detronizációkról nem vesz tudomást. Az uralkodóknak kjáró tisztelettel fogadta XI. Pius két izben is IV. Károly özvegyét. Zita özvegy királynét. A nyilvár.ofság csak arról az audienciáról tud. amelynek az elmu't októberben volt szinhelye a pápa dolgozószobája. Teljes inkognitóban már két évvel ezelőtt is járt Zita a Vatikánban. KihaUqatásáról a ..maestro di cameran" és a svájci gárda parancsnokán kviil méq a Vatikánban sem tudott senki. A Via Giulia egy apácakolostorában szállott meg akkor Zita és pápai kihallgatása közel két óra hosszat tartott. A monarchia utolsó uralkodójának özvegye a Vatikánban egyenesen a Quirinálba ment. Az uralkodókon kivűl egész csomó herceg, hercegnő kereste fel az utolsó esztendőkben a pápát, de exotikus országok feiedelmeí is iártak a Vatikánban Tisztelegtek a szent atya előtt az abesszíniai nyégus és a japán trónörökös is... Nekik is teljes.egérzében kijárt az uralkodókat megillető tisztelet. Ideg n államférfiak, miniszerelnökök, miniszterek és előkelő diplomaták fogadása majdnem hasonlóképen történik. Az etikett itt kissé le van egyszerűsítve. A Damasus-udvarban hiányzik a kíséretből a svájci őrség. A pápa nem a trónon ülve fogadja őket, hanem a dolgozószobájában, ahova a szolgá-