Délmagyarország, 1934. január (10. évfolyam, 1-24. szám)

1934-01-21 / 16. szám

nemcsak a kiváló irót de a félegyházi szűcs fiát is a szivébe zárta. Szegeden, 1933. évi méroius hő 5. uapján. A Szegedi Ipartestület évi rendes közgyűlésének határozatából I>r. Gyuris István, Könnendy Mátyás, ipartestületi Jegyző. ipartestületi elnök. MÓRA FERENC mélyen megilletődve hallgatta Körmendy Mátyás beszédét, majd csöndes, el-elcsukló hangon válaszolt. Elöször engedelmet Vért, hogy a ráruházott elnöki tisztségének Jogán ülve mondhassa el köszönetét. — A szegedi Ipartestület meghatalmazott követeit, akik eljöttek most hozzám — mondotta — rendes körülmények körött állva kellene fogadni, de az én körülményeim hónapok óta nem rendesek. Amikor az Ipartestület ezt a határozatot hozta, én még épkézláb ember voltamMóra elhallgatott, szeme könnyel futtott tele, de vele könnyezett a küldöttségnek minden tagja. _*— Elnöki jogommai élve mondta később könnyes mosollyal —, felteszem a szemüveget is, nem azért hogy jobban lássak, hanem azért, hogy ne essek meg velem a szégyen, hogy ennyi ember előtt sirva fakadok. Kedves barátaim, régebben, amikor kérkedő kedvein is volt még, sokszor eldicsekedtem azzal, hogy az én édesapám utriusque iuris doctor volt iskolázatlan létére is. A szeg'nység diplomása volt ugy is, minit szántóvető, ugy is, mint iparos. Én rám, mint iparos hagyott nagyobb örökséget Rámhagyta, mint a régi királyok szoktak, a jeruzsálemi királyok. Ebbe a királyságba tönkre is kellett mennie, pedig 2 segéddel és 2 inassal kezdte annakidején a szücsmesterséget. Igaz, hogy közben három gyermekének is adott diplomát. Az enyémeket már ugy föntről nyújtogatta le, az égből.— Amikor az én apám a jó Isten foltozó szűcse, hát fölhasználja hivatalát és kijár nekem odafönn egyetmást. Ne értsék félre, nincsen ebben semmi istenkáromlás. Az Isten subája, nem olyan, mint a király palástja, amit csak messziről néznek az emberek. Akinek nincs kibe fogódzm, az a jó Isten subájába kapaszkodik meg ós aki fázik, az abban melegedik. így bizony kilyukad a jő Isten subája, még na színaranyból van is. A tizenegy diploma közül én csak egyet érdemeltem ki, azt, amelyikkel az uiságirók tiszteitek meg, Ezért mesterségem szeretetével, harminc esztendős szolgálatommal megszolgáltam. Mert szeretem én is a mesterségemet, mint minden rendes iparosember. A többit nem én szereztem. Az egyiket azért kaptam, mert az édesanyám megtanított magyarul, a másikat azért, mert a Daru-uccában az édesapára emberségre tanított meg. Móra Fer*nc ezután ismét az édesapjáról emlókezett, Móra Márton szücsmesterről. aki ott nyugszik a félegvházai temetőben és aki a féle"vháaai szűcsök szolgálómasíerte volt hniláláig. Ezután igy fejezte be: — Most, hogy önök elhozták magas kitüntetésüket, azt máskép nem fogadhatom el, csak akkor, ha ugy veszik, hogy én örököltem az apám hivaitalát. Rozmaringot és tulipánokat hímezek én is. ha nem is olyan szépen, mint ő és ha nem is tűvel, hanem ezzel a TOSSZ irótollal. örököltem epám szodgájómesterségét is. Ha valald. ugy én tisztában vagyok vele, hogy az Írásaimban nincsen se magasság, se mélység, csak sziv adia szivnek szívesen. Nincs bennük más, mint apám tiszta telke és anyám tiszta szive. Én sem vagyok más, miiit csak olyan nemzeti stvlcfálómester. Nem is Ígérhetek mást. csak az.. hogy az maradok, aki voltam, a Daru-uccai Móra Márton szűcs fia. Minden igaz, becsül Aes iparosnak kollégája balálomig. Az ipartestületi elöljáróság tagjai lelkes tapssal ünnepelték Mórát. Havi 80 rfillér é* havi • ~ pengő az előfizetési dlf a DÉLMAGYARORSZAG kölcíönkönyvlérában LŐW IMMÁNUEL 80 ÉVES Képtelenség a finom mívű brilliáns minden csillogását felsorakoztatva vizsgálni és ugyanígy képtelenség a szegedi rabbinusnak a legfényesebb brilliánst messze felülmúló ragyogású munkálkodásáról megközelítő képealkotni. Mint prédikátor minden vonatkozásban teljesen uj csapáson halad. A beszédeinek tárgya, felépítése, a szereplési alkalmak, az előadási készsége, de mindezek eszköze: másutt alig hallható magyarságú nyelvezete, amely a gondolatok tömörségéhez annyira hozzásimul: mind újszerűek és csaknem elérhetetlen tökélyüek. A prédikáció vallásos tárgykörének világiakkal való kibővítésében követi a szegedi szószéken elődjét boidog emlékezetű édesatyját. Mesterin hirja a magyar nyelvet. Ebben Arany Jánosnak tanítványa, ösmeri a régiek kifejezéseit ép ugy, mint fbogy tanul a nép nyelvéből és az irodalom legújabb művelőitől. Óvatosan kerüli azonban a magyartalanságot és a pongyolaságot. Mint minden írását, beszédeit is gondos munka és csiszoltság teszi örökbecsüvé. Lelkipásztori működésének kezdetére esik a szegedi árviz. Mintegy szakasznak munkavezető parancsnoka előbb résztvesz a védtöltés munkálatainál. A katasztrófa után megmenti a viz alá került zsinagóga szerelvényeit. Az akkori reáliskola igazgatója, Hoffer, a szárazon maradt épületének első emeletén három szobáit bocsát rendelkezésére. Egyet ebből templomnak rendezett be. (Ebből a reáliskolából lett később a tábla épülete, mostanság a központi egyetem.) Az árviz elvonulása, a város újjáéledése, a hívek összegyűjtését, a hitközségi élet újjászervezését, a felekezeti iskola épitését a templom tatarozását teszik a hitközség akkori igen szűkös anyagi helyzete ellenére a fiatal lelkész főkötelességévé. A régi templom helyrehozásakor a megváltozott közjogi helyzetet kifejezésre juttatja. A zsinagóga építése idején, 1842-ban készült el, uccára közvetlenül nyíló ajtót csak katolikus templom kaphatott. A kiegyezés után jogrend a« istenházák közötti ezt a megkülönböztetést megszüntette. Ennek a változásnak eredményekep kerültek az árvíz utáni tatarozáskor a régi zsinagóga koronauccaá homlokzatára az odaillő bejáratok. A zsidók szegedi gyülekezetét egységwiW» te, összetartotta, összeforrasztotta, A népiskola igazgatását nevelői lendülettel félévszázadon át önzetlenül vállalja. Iskolaorvost, tán először az egész országban, ő alkamaztatott először és végeztetett vele először e szakmába vágó megfigyeléseket Szívósságának eredménye a nagy aj iskolaépület, amelynek beosztása az ő \erve. Időrendben a legelső szegedi iskola, melynek építésénél arra is figyelemmel voltak, hogy az ablaktól legtávolabb eső ülőhelyről is láthassák az eget. Másik ujitása: a tanulók számának megfelelő az iskolaépületbe beépített egészségügyi berendezések. Az iskolaépület elkészültét az árvaház-, majd I az uj templom épitése követi. Elüt a szegcdi zsinagóga minden tekintetben e század elején épült minden más hasonló épülettől. A felszerelés, a berendezés, a festés, a diszités ízléses, hangulatos, művészi megoldása tisztán az ő eszméje és tudásának gyümölcse. Lőw munkásságát hirdetik továbbá a hitközség uj székháza és a temetői cinterem. Ezt a régi, magyaros, bár idegenből származó, de találó elnevezést ő teszi Szegeden mindennapossá, használatossá. Gimnazista volt, mikor egy nyári szünetben kertészinaskodott. A kertészet iránt érzett szeretete és érzéke azóta csak öregbedik. Ennek bizonysába a zsinagóga körüli örökzöld park a maga ritkaságaival és a temető kertje Mindkettő a maga nemében páratlan az országban és egyedülálló látványosságai Szegednek. A sirkert fásításához, az egyes sirok, sircsoportoknak növényekkel való díszítéséhez is van mindig ideje, mintahogy alig állitanak valamire való sirkövet, melynek sírirata nem tőle való és amelyen a kőfaragó munkájának eJrendezése ne az ő művészi Ízlését dicsérné. Emeli is a sirkert egységes hatása a temeíő lenyűgöző harmóniáját. Hogy csak az utolsó alkotásáról essék szó: a dandárparancsnokság és a hitközség által emelt hősi emlékműről és az ehez tartozó előtér kertészetileg tökéletes elrendezéséről. A siriratairól meg csupán annyit: ezek irodalmi méltatás tárgyai. Lelkipásztori működése felöleli ezernyi híveinek ezernyi baját, melyekkel a tanácstalanok minduntalan felkeresik. Egy ily nagy közületnek hivatali pragmatikába nem szorítható vezetésén kivül kiterjed a figyelme szülővárosa ügyeire is. A viz után újjáépülő város újszerű kulturális feladatok eíe állította sz akkori vezetőséget, mely szives örömest veszi a fiatal, nagy műveltségű rabbinus szolgálatait tanácsait. Az atkkori vár. sd urak viszonozták is a város ügyei körül teljesített sokoldalú szolgálatait Nincs nyilvános hazafias ünnepély a háhoru előtti zsinagógában, melven a városi és állami hivatalok legelőkelőbbjei, a lelkészek meg ne jelennének. Szoros a jóviszony kőzte és a város pébánosai és egyéb felekezetű lelkészei között. Kevesen tudták akkoriban. hogy mikor a szegedi lelkészkedő papság ünnepélyes alkalmakkor rendszerint a legöregebb kartárs vezetése mellett együttese reprezentál, ez Lőw rendezése volt: dokumentálni az Istenfélelem közösségét a templomok különfélesógónek ellenére is! 1896 májusának egy szép vasárnapján Dorozsmán történt, hogy mikor formailag az ottani kis fiókhitkőzség tagjainak, de valóban a nagytemplom előtti egész piacteret megtöltő Dorozsma népének prédikálta a millenium jelentőségét, a plébános a beszéd bevezetéeeül és befejezéseul meghúzatta temploma nagyha^indazon sokoldalúság, irtó sok munka mellett még a tudománynak is él. Bibliográfiája eddig 390 számot sorol fel. De ez esetben e nagy szám a munkássága jelentőségéről csak vajmi kevés felvilágosítást ad. A sok ezer éves sokágazatu zsidó irodalomnak ép oly abszolút ismerője, mint amilyen biztos alapozottságu a nyelveszeti készsége, műveltsége, tudása, érzéke. Az orientalista nyelvészet minden részletében otthonos, elsősorban a héber, aram, szirus, arab nyelvek és ezeu rokonágazatai között. De ösmeri a vonatkozó népek, korok, vidékek történetét, irodalmát, népszokásait és mindezeken kivül a szahadtudós egyoldalúságától mentesen kezeli a technológia reáliáit és ötlhon van á természettudományok, különőskép a botanika, zoológia és az ókori orvostudományok berkeiben. És amint ez a sokoldalúság személyében összpontosul a tudományos müveiben e diszciplínákat a legsajátosabban tudja e disciplinákat alkalmazni, felhasználni. Tudományos munkálkodása viszi el hírnevét a világ minden tájára. De ő itt maradt szegedinek és nagy tudásával, nagy hirével vetekedő nagy szerénységében megelégszik azzal, hogy az Ő hirével öregbedik szülővárosának a hirneve. Más elismerésre sosem vágyott. Ezért viseli el töretlenül, mikor a viszonyok változásakor mintegy válaszul az addigi hazafias működésére, a vele egyivásuak elismerése helyett a felszínre dobódott üres hab akarja őt elveszteni. Szerénysége sosem engedi magát ünnepeltetni. Most, hogy elérte 80. születésnapját, ismét kikért magának minden ünneplést. Nagyszámú tudós barátai azonban mégis találtak módot arra, hogv tiszteletüket és szeretetüket vele szemben kifejezzék. Egy nagy terjedelmű ünnepi könyvvel lepik meg, amelybe a hazaiakon kivül a világ minden tájáról küldték a tudósok értekezéseiket