Délmagyarország, 1933. december (9. évfolyam, 273-296. szám)

1933-12-10 / 280. szám

ZSEUED, «zerueulAMo Somogyi ucca 22..1.em, Telefon: 23-33.^klodohlvotnl kölctönRönyvlAr «* Jegyiroda i Aradi uico i eleion : 13—OO. — Nyomda s Lllw Il-rt- uera 1U. Telefon > 13'Oft T6r1r«lT é* levélcím neimopynror»iftq szenet) Vasárnap, 1933 dec. 10. Ara 20 ílllér '¿SK IX. évfolyam. 278. sz. « ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20 Vidéken éí Budapesten 3.0Ü, ktlIilildOn 0.40 penqd. + Egye* IzAm Ara hélkHznop 12, vatAr- és Ünnepnap 2U (111. Hír» detéíek felvétele tarlia szerint. Meqle. leni'i hétiö kivételével nanonta reonel A két Vörösmarty Az egyik" szegedi lap több nyugalmat kér és több nyugalmat ajánl a szegedi egyetemi hallgatóknak. Az az okfejtés azonban, mely több nyugalmat kiván az egyetemi ifjúságtól, többek között szószerint a következő megállapítást is tartalmazza: Nincs sok értelme annak, hogy a rendészeti hatóságok lépjenek akcióba olyan cselekmény következtében, mely egy lépésre sem viszi előre a numerus clausus ügyét s viszont azoknak sem árt sokat, akik ellen a demonstrálásnak ezt a formáját választották. Ez a megállapítás, mint látható, hibáztatja az egyetemi ifjúságnak azt a cselekvését, amely a rendészeti hatóságok beavatkozását tette szükségessé s amilyen szigorú a cikk az ifjúsággal szemben, mingyárt két szempontból is kifogásolja cselekedetüket. E1 ős z ö r azért helytelen, mert a numerus clausus ügyét nem viszi előbbre, másodszor pedig azért, mert nem árt eleget azoknak, akik ellen demonstrálni akarnak. Ha tehát cselekvésük ártalmasabb lenne, akkor a rendőrségi beavatkozást is indokoltabban lehetne provokálniok. Ilyen kevéssé ártalmas dologgal azonban ne foglalkoztassák a rendőrséget, mondják azok, akik nyugalomra intik az ifjúságot. Lehet, hogy az ifjúság magatartását ebből a szempontból is kifogásolni lehet, de akkor, ugy gondoljuk, ne több nyugalmat, hanem több merészséget, nagyobb kockázatvállalást s a következmények még teljesebb elhanyagolását ajánlják a fiatalságnak. Az elmúlt vasárnapi vezércikk mintha sokkal őszintébb, sokkal egyenesebb szavú, sokkal kevésbé köntörfalazó tanácsokat adott volna azoknak, akik rájuk hallgatnak. De akkor viszont nem is több — nyugalmat ajánlottak az egyetemi hallgatóknak. Mí azért védelmünkbe vesszük még a szegedi joghallgatók tüntető csoportját is azzal a nehezteléssel szemben, hogy nem eléggé ártalmas dolgokat végeztek. Mi ezt a megítélést tulszigorunak tartjuk s ugy gondoljuk, elég ártalmas volt viselkedésük ahhoz, hogy azok, akiknek a nagyobb és hatásosabb kártételben telik kedvük, meg lehetnek elégedve a szegedi egyetemi tüntetéssel. Végtére is mi nem akarjuk túlozni az' eseményeket s akik nem látnak elég kárt abban, hogy a tüntetők közül egyesek megrugdosták társaikat, hogy fellobbantották a felekezeti üldözést s emberi érzésükben, emberméltóságukban lábbal akarták tipornia más valláson levőket, akiknek megítélésében nem elég kártétel az, hogy amikor az ország történelmi jogait a világ nyilvánossága előtt igazolják s amikor a revízió követelésének legerősebb jogcímeként azt tárják a világ közvéleménye elé, hogy ez a nemzet mennyi türelmes és megértést tanúsított a nemzeti és vallási kisebbségeivel szemben, akkor állnak elő gettóinditványukkal és verekedésekkel a magyar kultúrfölény megvédésére alapított egyetemek falai között, — ha ez nem elég kártétel, akkor higyjék el a nyugalom ajánlói, egy-két arculveréssel, egy-két rugdosással, vagy egy-két ablakbeveréssel ezt a kártételt már nem lehet fokozni. Hiába ajánlják a nyugalmat, a nyugalom mégis visszatér, mert a nvuealomnak helvre kell állani még a nyugalom ajánlóinak ajánlása ellenére is. Mi csak azt fájlaljuk, hogy elhangozhattak olyan nyilatkozatok, melyek sokkal inkább szolgálták a nyugtalanságot, mint amennyire megvédték a nyugalmat. Az a csudálatos, hogy amíg a kormány álláspontja ismeretessé nem vált, addig köntörfalazó és megfontoltságukban semmitmondó nyilatkozatok hangoztak csak el az úgynevezett illetékesek részéről. Mennyivel kevesebb lett volna az izgalom, mennyivel kisebbméretü lett volna a nyugtalanság s mennyivet ártalmatlanabb lett volna a kártétel, ha a nyilatkozatra és cselekvésre jogosítottak a kormány állásfoglalása előtt is mertek volna ugy nyilatkozni, mint ahogy nyilatkoztak a kormány állásfoglalása után. Mi nem lelkesedünk a tettlegességekért, akárki is annak cselekvője és szenvedője. De ha az az elhatározottság, amelyik az emberi arc sejtjeire hirtelenül kifejtett nyomás által gyakorolt anatómiai elváltozások felől gyakorlati ismereteket nyújtott, a nyilatkozatokban és állásfoglalásokban minden tettlegesség nélkül, de a tettlegességben megnyilatkozó félreérthetetlenséggel és határozottsággal kellő időben mutatkozott volna meg, ha az ifjúság nem azt hallotta volna napokon keresztül, hogy „még nem foglaltunk állást" a gettóinditvánnyal szemben s hogy „csak hiúsági kérdés" az utolsó padban való ülés, ha az ifjúság az első kirobbanáskor nem azt látta volna, hogy a tanulni akarókat s nem a rendzavarókat küldik haza, akkor — s ebben a kívánságban egyetértünk mindannyian, — sokkal kevesebb oka lett volna a rendészeti hatóságoknak a beavatkozásra és sokkal kevesebb incidens zavarta volna az ország belső életét s külpolitikai érdekeit. Az egyik Vörösmarty Mihály most az egyetemi tüntetésekkel kapcsolatosan játszott szerepet, de nekünk van egy m á s i 1< Vörősmart y Mihályimk is, aki nem a zsidó vallású hallgatókhoz, hanem a Nemzethez intézte Szózat-át, aki azt tanította, hogy „a gyűlöletnél jobb a tett" s aki mintha a mai idők számára dalolta volna, „hogy nincs erőnk, az nem lehet, á rtunk egymásnak elege t." „Légy buzgó, de szerény, bírónak még te kicsiny vagy", — énekelte az egyik Vörösmarty Mihály s a másik Vörösmarty Mihály meghozta Ítéletét s azt nyomban végre is akarta hajtani. „Aranygyümölcs gyanánt ragyogott volna ez a tett is ? — kérdezzük az egyik Vörösmarty Mihály szavával a másik Vörösmarty Mihályt. „Az ember fáj a földnek; olv sok Harc- s békeév után Virágzik homlokán A testvérgyülölködés átka S midőn azt hinnőnk, hogy tanul, Nagyobb bünt forral álnokul." Az egyik Vörösmarty Mihály szavaival felmérjük a másik Vörösmarty Mihály cselekedetét s megkérdezzük, hogy „oly sok harcés békeév után" a háborutjárt apák ezt várják a puskaport nem szagolt fiatalságtól ? Azért küzdöttek, azért véreztek, azért szenvedtek tiz nemzedéknek sok megpróbáltatással, hogy most az egyik hős gyereke leköpja és kiközösítse a másik hős gyermekét? Ez a „szellemharcnak tiszta sugara," amiről a babérkoszorus Vörösmarty ihletett szava szól. Amit mi akarunk, amit a nemzet akar, ami a meggyötört országnak legalább belső nyugalmát megadná, azt nem a joghallgató tette, hanem a költő Vörösmarty Mihály szava fejezi ki, mindván a halhatatlan szépségű versben: „Végre egymás szivét átkaroljuk s uralkodjék, igazság, s z e r e t e t." Nem jó magyar az, aki a másik magyar szivét nem tudja átkarolni. Ezt üzen! Vörösmarty Mihály a költő, Vörösmarty Mihálynak, a joghallgatónak. A román kormány betiltotta a Vasgárda működését (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bukarestből jelentik: A minisztertanács betiltotta a ..Vasgárda" működését és minden szervezetét feloszlatta. A feloszlatási végzés külön hangsúlyozza, hogy a vasgárdisták a küszöbön álló parlamenti választásokon nem vehetnek részt, a Dárt összes ielölőlistáiát megsemmisítik. Anarchista forrongás Spanyolországban Véres ucca? harcok (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Madridból jelentik: Az anarchistaforradalom egész Északspanyolo. szágra kiterjedt. Bilbaoban és Barcelonában mindenütt forrongások vannak, egymás: érik a véres incidensek. Megjárható jelentések az anacrhista puccskísérlet áldozatainak számáról nincsenek, mert a forradalmárok első dolga mindenütt az volt, hogy elvágják a telefon- és távíróvezetéket Azokból a városokból, amelyekkel sikerült fenntartani az összeköttetést, tizenkét halottról és renBarcefonában — Statárium az egész országban geteg sebesültről érkezett jelentés. Barcelonában reggelig tartottak az uccai harcok, a rendőrség végül kézigránáttal vetette be a barrikádokat. Katalánia több más városában hasonló arányokat öltött a forradalmi megmozdulás. Ennek dacára minden jel arra mutat, hogv a puccskísérlet az egész országban kudarcba fulladt; a kormány ura a helyzetnek. A délutáni órákban a kormány az ország egész területére kihirdette a kivételes állapotot.