Délmagyarország, 1933. december (9. évfolyam, 273-296. szám)

1933-12-31 / 296. szám

Í935 december 3T. DÉLM AGYARORSZAG £ Budapest, Buda, vagy Pestbuda? Megváltoztassuk-e a székesfőváros nevét? Irta Csekey István A ..Magyarok Világkongresszusa" elé 1929 nyarán többek közt azt a javaslatot is terjesztettem, bogy változtassuk meg a székesfőváros nevét és színeit, miután az előbbit Bukarestével a külföldön igen gyakran összetévesztik, az utóbb:ak pedig egyenesen megegyeznek az oláh nemzeti színekkel. A Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló 1930: XVIII. tc. 4. szakasz* őszinte örömömre honorálta is az utóbbi kívánságot, amennyiben a főváros lobogójának kék színe helyébe a zöldet helyezte ugy, hogy eitől fogva Budapest székesfőváros szinei a piros-sárga-zöld lettek. Ez az uj megoldás nemcsak nemzeti közóhajból, de heraldikai szempontból is helyes, meri a módosított címerhez igazodik. A zászlószínek ugyanis mindig a cimerpajzsmezőben előforduló szinekbő', illetve fémekből levődnek össze. A törvény most már a kapuk eddig kék hátterét vörössel helyettesíti és elrendeli, hogy az alsó vár zöld mezőben ál jon. így kiesett a főváros címeréből a kék szín s annak helyébe Buda egyik régi különleges színe, a zöld került. Ilvmódon kiigazítódott az a hiba, melyet az 1873 május 29-i közös közgyűlés Budapest egyesitelt főváros uj címerének és színének megállapítása tekintetében elkövetett. Ennek folytán nem következhetik be többé oly visszás helyzet, mint a világháború folyamán, amikor egyik barátom hazatérve a frontról, a győzelmi zászlódíszt öltött főváros piros-sárga-kék zászlóitól megrémülve azt gondolta, hogy Budapestet elfoglalták az oláhok. Amikor pedig Grandi olasz miniszter államti'kár korában nálunk iárt, ugyancsak csodálkozott, hogy 9 főváros oláh szín kkel ünnepel. Sokkal komplikáltabb kérdés a másik, a főváros nevének a megváltoztatása. Erre nézve ugyanis az érvek és ellenérvek egész sorozatát lehet fölhozni. Az én szemem előtt hazafias cél lebeg. Az egész világnak tudomására kellene hozni a legpregnánsabb formában, hogv mi még az árnyékát is kerülni akariuk annak a lehetőségnek, hogy bennünket összetévesszenek egy olyan országgal, mellvei az ősszetévesztést egyenesen sértőnek és elkerülendőnek tartjuk. Hisz szinte vérlázító, amikor a külföldi sajtó bukaresti keltezéssel a balkáni visszaéléseket a mieinknek tulaidonitja épen a két ország fővárosi nevének megtévesztoen hasonló hangzása miatt. Ha kirabolták a postahivatalt, ha elsikkasztotta a pénzűgyigazga'íó a tisztviselők fizetését, ha a kalauznak fizetett borravalóért tehet meg ezer kilométert az utas, ha a részeg és rosszul fizetett alkalmazottak miatt szinte naponta vasúti szerencsétlenség történik, ha verekednek a parlamentben és a miniszterelnök előszobájában, ha a baksisrendszer ujabb kinövéseiről, a kisebbségek jog- és birtokfosztásairól van szó, stb., stb.: mindezeknek a balkániádáknak jelentékeny hányada Bukarest révén mireánk háramlik. Ámde más érvek is szólnak a megváltoztatás mellett. így a Budapest név meglehetősen ujkeletü, hogy ne mondjam, parvenü nevezet. Mindössze hatvanegy esztendős. Alapjául az a közigazgatási aktus "szolgált, hogy az 1872: XXXVI. tc. 1. szakasza szerint „Buda és Pest sz. kir. fővárosok, valamint Ó-Buda mezőváros és a Margit-sziget, ez utóbbiak Pest vármegyéből kikebeleztetvén, Buda-Pest főváros név alatt egy törvénvhatósággá egyesit etnek." I. Ferenc József 18C2-ben koronázási jubileuma alkalmából a . főváros" címet „fő- és székváros" címre emelte, amelyet az 1893:XIV. tc. használatba is vett, az 1893:XXXIII. tc. pedig a modernebb és nyelvünk szellemének megfelelőbb „székesfőváros" alakban használja. A Budapest nevezetnek tehát nincs semmi kiemelkedőbb történelmi alapja. Egy közigazgatási intézkedést kisérő mesterséges névösszetétel. Amikor 1873-ban az ifjú Pest egyesült a dicső történelmi multu, ősi Budával, az utóbbi 53.948, Ó-Buda pedig 16.102 főnyi lakosságával nem sokat változtatott Pest helyzetén, mely 200.476 lakosával amúgy is legnépesebb városa volt az országnak. Ellenben az a történelmi dicsőség, mely Buda sok százados múltját övezte, az egyesítés következtében átsugárzott Pestre is, amely így mintegy részesévé vált annak a nemes patináju történelmi múltnak, mely Budát már régen az ország fővárosává emelte. Jól érezték ezt a budai polgárok is, amikor 1871 december 1-i bizottsági előterjesztésükben a budavárosi közgyűléshez az egyesítés tárgyában nyíltan kimondták azt a meggyőződésüket, hogy „az egyesilésncl csakis Buda hoz és hozand áldozatot, mivel Buda nemcsak fővárosi címét, fényes múltjának ez egyedüli maradványát, hanem municipális önállóságát is veszitendi, mely Pestnek szellemi és anyagi túlsúlyánál fogva mindig bizlositva marad." (Közölve Gárdonyi Albert, A főváros egyesilésére vonatkozó okmányok gyűjteménye, Budapest 1913, 195. 1.) A dolog tehát ugy áll, hogy Buda már régen ősi székhelye volt Magyarországnak s uralkodókat, idegen fejedelmeket, valamint követeket, vagyis egész udvart rejtett már magáhan, amikor a szláv nevű Pest még csak jelentéktelen poros falu volt a Duna balpartján, Buda, melynek cime „Nobilissima Civitas" volt, az Anjouk óta több-kevesebb megszakítással mindig Magyarország fővárosa volt. Fénykorát Hollós Mátyás király alatt élte. II. József pedig a kiváltságlevelében biztosított fővárosi jellegnek megfelelően ide helyezte át az országos kormányhivatalokat és ezzel Budát Magyarország kormányzati központjává tette. (Kár, hogy Ballagi A.acár nagy müvének, „Buda és Pest a világirodalomban 1473—1711" csak I. kötete jelent meg 1925-ben a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában, 4°, 480 lap.) Igaz, hogy az elnevezés körül némi elcsuszamlás is történt. Csaknem egészen a mai Horvátország mintájára, mely valaha a Szávától délre terült el és csak miután a török elől a Dráva-Száva közt lévő szlavóniai területre szorult a horvát lakosság, ment át az elnevezés is erre, a „Szlavónia" nevezet pedig a szomszédos magyar megyék területére csúszott. Ugyanígy vagyunk a Buda és Pest nevekkel. Az előbbi kétségen kivül ó-Budától eredt és ragadt a mai Budára, melyet a tatárdulás után IV. Béla király Pesttel szemben a Várhegy lábánál 1245-ben kezdett építtetni. Ezt nevezték aztán uj. vagy nagy Budának. Ellenben a mai I. kerület Vár része a „Castrum Nóvum Montis Pest'.ensis" nevet viselte egészen a törököktől való 1541-i elfoglalásig. Ezt a nevet pedig mészégető kemencéitől nyerte, melvek itt beláthatatlan idők óta a meleg forrásokból lerakódott mészkő kiégetésére szolgáltak. Pest ugyanis ószlávul kemencéi jelent. Szilveszterkor a Tiszában AXMtf&azüvegterem tükör- I 1(111 v tényes parkettjén. | jégmentes porosz Száraz tűzifát, és hazai szeneket, mennyiségben házhoz Pnlláb Antal Oroszlán u. 6 Tel. 25-46. rUiSOn HIHŰJ Szentháromság u 21 . 24-9\ szlllit B.U.É.K. a Fehércégtáblás BOROS cég Pest tehát voltaképen ennek a városrésznek volt a neve és csak később vitetett át a mai baloldali Peslre. Miután IV. Béla az elpusztult magyar lako»ság helyébe németeket telepitett be, ebből az időből származik Budának Ofen neve, mely a Pest szónak szószerinti fordítása. Bárhogyan is ment azonban végbe ez a történelmi folyamat, annyi bizonyos, hogy Magyarország fővárosának neve szláv szót hord magában. No de ez még csak elviselhető volna, hisz sajnos a magyar nyelv szinte ugy hemzseg a szláv kölcsönszavaktól. Ámde nagyon rossz hangzása van a Pest szónak idegenben is, amennyiben az úgyszólván minden külföldi nyelven a legborzalmasabb keleti betegséget a pestist jelenti. Ami ellenben a Buda kifejezést illeti, hát ennek a szláv eredetét illetőleg nem tudok az én polihisztor barátommal és kollégámmal, T á -< p a y - Szabó Lászlóval, a Columbia-University volt tudós professzorával, egyet érteni, ö ugyanis javaslatommal szemben kiadta a jelszót, hogy „Ne hagyjuk Pestet!" Bár — mint máig a nyelvészek általában — ő sem tudja, hogy honnan vette Ó-Buda nevét, de sejti, hogy Etzelburgból Etel, Atel viz (Eielközl), Wuda, Vuda. Voda, vagyis szerinte Buda épen olyan szláv szó, mint Pest, Visegrád, Esztergom, Csongrád stb. Ezzel szemben a hivatásos nyelvészeknek az a felfogása, hogy a Buda szó ősmagyar eredetű személynév es a vodáhoa semmi köze. így minden föntebb vázolt ok amellett szól, hogy Magyarország ősi és dicsőséges történelmi multu fővárosának neve visszaállittassék. s belőle s szláv eredetű, ma az idegen nyelvekben az európai metropoliszok mind rövidek, fogva az oláh fővárossal erősen rokonhangzásuvá válik, elhagyassék. A három szótagu, hoszu nevezet egészen balkáni hangzású. Jórészt csak ott vannak ilyen hosszú nevű fővárosok, mint Beograd, Bucuresti, Sofia. Ellenben az európai metropoliszok mid rövidek, legfeljebb kétszótaguak: Berlin, Bruxelles, London, Madrid. Oslo, Paris, Praha, Biga, Koma, Stocholm, Tallin stb., sőt Bern és Wien. Végül még csak annyit, hogy a főváros nevének megváltoztatása ujabban nem szokatlan jelenség. Nem épen Szentpétervárra gondojok, melynck Nagy Péter a Sankt-Petersburg német nevel adta, amelyet aztán a világháború nacionalizmusa Petrogradra, majd a bolsevizmus Leningrádra változtatott. Ellenben itt van legújabban Konstantinápoly példája, melyet a törökök Istanbulra változtattak. Vagy még jellemzőbb a norvég főváros nevének, Krishaniának Oslóra (mondd Uszló) változtatása, holott itt nem is politikái, hanem tisztán történelmi okok játszottak közre, amennyiben e várost a leégett Oslo helyén 1624-ben IV. Keresztély dán király felépíttetvén, maga után nevezte el. Ugyanilyen okokból változtatta meg a norvég parlament nemrég Trondhjen nevét Nidarosra (mondd Nidarusz). Ha már most azonban a pestiek mindenképen ragaszkodni kivánnak városunk nevéhez (mert hát hogyan is mondanák, hogy hová mennek, ha Budáról a másik oldalra tartanak), akkor az volna a szerény javaslatom, hogy forduljunk tanácsért a népnyelvéhez, mely már régtől fogva nem Budapestről, hanem Pestbudáról neszéi. Mennyivel jobban hangzik ez i§y és nem lennénk többé kitéve annak, hogy fovárosunk nevét Bukarestével tévesztik össze. Hasajtot vesz, figyeljen a STAUFFER-llévre!Ezt kérie mindenütt.