Délmagyarország, 1933. december (9. évfolyam, 273-296. szám)

1933-12-31 / 296. szám

W33 SécemBct ^STÍ Pivatkalapok nagy választékban: 6*50, 6*80, 7*50, 7"80, 9"50,10'— -KALAPOK: 14"50, 18—, 19*50 Kitűnő kahpok gazdálkodóknak: 4*60, 5'—, 5*50, B'50. Keménykalapok iegujabb fazon: 8'80, 10'—, 12"--, 19"50 HOLTZER S. és FIAI KK AZ ÉLET MOZIJA (A foltok misztikuma. Néha agész lahetetleonek tetsző dolgok érdekel­nek és nem olyan holmi, amiéri más oda adja a lelki üdvösségét is. Ezekből a dolgokból előbb­utóbb ki lehet ábrándulni. Sokkal tovább tartanak azok a mittudomónmicsodáK, amiket összefoglaló­an a leghelyesebben emberi dokumentumoknak tu­dok nevezni. Gyengém, sőt mániám, hogy érdeke­sebbek mindennél, — bocsánat, már ugy értem, hogy a magam szemében. Igy például meglehetős régen izgat a szegény ember ruhafoltja. A rongyosság határán innen le­vőket értem, akik nem hagyják el egészen magukat s az anyagi leromlottságot nem zavarják össze a cinikus zűllöttséggel. — A foltos ruha nem szégyen, tanítottak már bennünket is az elemi iskolában. Pedig az meglehetős régen volt, amikor az egé­szen szerény anyagi viszonyok között élő ember Is megengedhetett magának néha egy uj öltönyt Tellett a jövedelméből, alig ismertük a munkanél­küliséget. (Ezért kezdenek ugrálni az ember neve­tőizmai, ha azt olvassa napjainkban, hogy valakit a toloncházba vittek „közveszélyes munkakerülés" miatt Manót kerüli, tessék alkalmat adni rá, hogy bebizonyítsa az ellenkezőjét!) Hát ha már akkor is szivünkbe vésték a foltot micsoda erőszakkal kellene a mai generációt meg­tanítani rá, hogy nem szégyen? Nagyon félek, hogy Írott malaszt marad ez is, akárcsak annyi minden más, mert mindig akad orrfintorgató piperkőc, akinek derogál a javított ruhájú ember. Hogy neki miből telik, arra a régi anekdota adja meg a választ — ön csak évi ezer forint jövedelmet vall be? Miből fizeti akkor a hatszobás lakását, a fogatát a cselédségét, a sok mulatozását szórakozását? — Sie vrerden schon lesen! — feleli az egyszeri ember. Amiként hogy elég sokszor világosítanak fel a riportok olyan viláufias előzményekről, amikből rosszat sejtett mindenki, azokat kivéve akik túl­zottan helyezték bizalmukat hol ebbe, hol amabba. Bethlen István grófot én már láttam kifordított ruhában, pedig nem nevezhető különcködőnek. Másébólélő Snob azonban nyomban hátrább húzó­dik tőled .ha észreveszi, hogy a Jobboldalon vi­seled a szivarzsebedet. A szegényembe!* ruhafoltja azonban egészen más. Néha egzotikusan megfoltozott ruhát látni egvik­másiknkon, de a legjellemzőbb a dologban, hogy a foltok színe tévedésből sem közelíti meg a né­hai ruha alapszinét. A drappra feltétlenül fekete kerül, színesen csíkos, vagy élénk-kék. Viszont láttam már ilyenfélén pirosat Is. Ahány flekk, annyi változat. Most nem beszélek á női foltozá­sokról, mert azok csak Istenigazában a tarkák. A legkisebb szabó műhelyében is van úgyneve­zett „pintli", csomóba kötve mindenféle hulladék, amivei nem tud mit kezdeni. Eldobni sajnálja, va­lamikor valamire majd csak felhasználható lesz, hát ott mosolyodik a fiókja fenekén. Akárki kér, kap Is belőle. Épp ugy nem dobálja el a darab­kák at még a kevésbé gondos házlassrony sem. Tőle, meg a szabótól kunyorálja el a szegény em­ber a foltnak valót, mikor már túlzottan szakado­zik a ruhája. — Itt a csomó, válogasson belőle! Hát a szegény ember erre kiválasztja a legjob­Record Dreadnouplit Watch Co. Genf KifflnS, o'csó, meqbizbatö férfi és női órák Reichnál, Kelemen u.ll. ban elütő szinüeket • azokkal pótolja a szakadá­sos hiányokat Volna ott közelebbi szinü, talán éppen olyan is, mint maga a ruha, de ez nem kell. Sok mindenbe beleokvetetlenkedő módon meg­kérdeztem már ilyen felebarátomat — Ugyan mondja, nem talált közelebbi árnya­latút? Fásultan, mindenbe beletöröm felelte. — Mindegy az, csak lyuka6 ne maradjon. Pedig nem igaz, hogy mindegy. Restellette be­vallani, mert minden ember restelt valamit még ha nem Is tehet róla. A szegény ember parádézik a tarka rongyokkal, luxust fejt ki, — természete­sen a rendelkezésére álló eszkőzök mértékének erejéig. Van nép, amelynek asszonyai az orrukba fűzik a rézkarikákat. A másik egzotikus női faj­ta az ajakát lakatolja le vele. (Ezt a divatot kel­lene nálunk Is kitenyészteni I Szedő ) Miasszonyunk bohóca bukfencet vetett a boldogságos Szűz tisz­teletére. Hát legyünk megértő lelkek, ha nagyon sok szinü foltot látunk. Nyakkendő vásárlás közben a kezűnkbe akad néha olyan formájn és mintázatú, hogy álmélkod­va kiáltunk fel. — Vájjon él-e mé gaz a gazember, akinek a sze­rencsétlen agyában megszületett ez az Ízléste­lenség? Hasonlóképpen vagyunk bizonyos ruhaszöve­tekkel. — Ugyan, minek gyártják az Ilyesmit is? Minek? Még aznap találkozol nem is legutolsó felebarátoddal, aki pontosan abba a szövetbe sze­relmesedett bele s ugyanazt a nyakkendőt viseli. Hát ezért! Régi jóismerősöm ugyan azt mondja, hogy nyil­ván a felesége lepte meg vele. Mert mióta a vi­lág a világ, a leglehetetlenebb nyakkendőket a fi­gyelmes hitvesek vásárolják őssza. Menjünk tovább. Az eszkimó nő nem a mi gusz­tusunk szerint valóMpus mégis férjhez megy. (Ám­bár hogy az ilyesmin csodálkozzunk, muszáj ok­vetlenül a messzi északról vennünk a példát?) Az egyszeri ember őszintesége ritka, mert mikor a rég látott barátja érdeklődött, hogy csakugyan megházasodott-e, aztán szép-e az asszonyt — azt felelte: — Gusztus dolga. Nékem például nem tetszik. Ki tudja paragrafusokba szedni, hogy nji a szép? Mi viszi szárnyalásba a lelket T — Szép az, ami érdek nélkül tetszik, mondja a régi iskolás meghatározás elég ködszerűen. Mert ha szétdaraboljuk az állítást, azaz visszá­járól vesszük, egy kis cinizmussal ezt is ki lehet belőle hozni; — Érdek pedig az, ami szépség nélkül tetszik. Például az érdekházasság. Ismertem régen egy szabót, aki a legelőiráao­sabb szabója volt a mesterségének. Picike nádszál vékony, kappnnhangu, szeles időben vasalóbetétek­kel bélelte kl a kabátját, hogy el ne vigye a szel­lő De remekül tudott ruhát javítani, főleg a for­dításokban volt tökéletes. Hevesi Sándor nem for­dítja ugy S. G B.-t mint ő a kitükrősödött cájgot. Meleg ajánlásra vele dolgoztattam, őt hívtam tanúbizonyságul, mikor Gájslc Ismerősöm unal­masan visszatérő kérdésire, hogy volna-e egy rossz nadrágom? — azt feleltem, hogy kivétel nél­kül Csak olyan van; hát egyszer nagy elhatáro­zásra jutottam. — Van egy pompás szövetem, varja meg. Meglepetve nézett rám. — Azt már nem. — Ugyan! Épp magára gondoltam, mert restel­tem, bogy mindig csak javitási munkát végeztetek. Csupa fölény volt ugy magyarázta jneg az ál­láspontját. — Nem foglalkozom uj ruhák varrásával, az nem kunszt. A művészet a foltok ügyes elhelyezésében van, ( itt szinte olvadozott az arca a gyönyö­rűségtől ...) főleg a fordításban. Ha tehát olyan­kor gondolna rám.... Azt hiszem, abban szivesebben belement vólna, hogy megvarratom mással, 6 pedig nyomban kifor­dítja. Nem szerezhettem meg neki az örömet. Van néha az .ember ilyen udvariatlan, ^Bobu Ingatlanforgalom Szeged területén december 23-tól december 30-ig a következő ingatlanok cseréltek gazdát: Bába Mihályné és társai eladták Harnos Ist-> ván és nejének Szatymaz 185. az. tanyát 217 n, öles földdel 400 pengőért. Kormányos József eladta Gajdacai Ferenc­nek Makraszék dülőbeli 1200 n. öles földjét 400 pengőért Gajdacsi Ferenc eladta Gajdacsi Imre és nejének >rh .lom dülőbeli 1 hold szántójájt 400 pengőért Frányó István eladta ifjú Frányó János és nejének Szatymaz 282. sz. banyáját 746 n. öles területtel 1600 pengőért özv. Paragi Jánosné eladta Molnár Sándor* nénak őszt szék dülőbeli 1 hold 1475 n. ölei földjét 395 pengőért. Matkocsik József eladta Ország Józsefnek Fodor-telep 75. sz. telkét 155. n. nagyságban 900 pe" Erőért. özv. Börcsök Mihályné eladta Csiszár Imre és nejének Velez dülőbeli 2 hold 581 n. öles szántóját 1600 pengőért Ifjú Szécsi Ferenc eladta Pap Lajosnénak Belsójárás dülőbeli 1 hold 510 n. öles földjét 700 pengőért özv. Vér Antalné eladta Varga János és nejének Röszke 461. sz. tanyáját 193 n. öles telekkel 2200 pengőért , , Márki Erzsébet eladta ifiu Tóth Sándor és nejének Sárosvölgy dülőbeli 1262 n. öles szán­tóját 750 pengőért Kispéter Istvánné eladta Tóth Sándornak Röszke dülőbeli 1136. n. öles szántóját 680 pengőért. ... Hegedűs Lajosné eladta Lovásza István és nejének Ábrahám dülőbeli 1 hold 561 n. öles földjét 864.40 pengőért Sánta Józsefné eladta Koszó János és nejé­nek Bodomhalom dülőbeli 1 hold 03 n. öles szántó jét 1600 pengőert Lengyel Lőrinc eladta Zrnrkó Jánosnak Va­dász-ucca 2b. sz. 309. n. öles telkü házát 16.000 Nemet* István eladta Német Jánosnak Kis* széksós dülőbeli 1 hold 167 n. öles szántóját 595 pengőért. Korcsolyál ö Kályhát Vadásztöltényt Edény árut Legolcsóbban Varfia Desső vasáruh&z&ban,ctae?oden, Hid nee* Szeged, Caekonlca- és Klas-ucca sarok. OLCSő LELTARI ÁRUSÍTÁS 6 drb sima egynyolcados vizes pohár >—.88 6 drb szalagos egyötödös vizes pohár —.98 4 drb metszett vizes pohár —.98 6 drb vastag vizes pohár »—.98 6 drb szines vizes pohár <—.98 6 drb sima boros pohár —.78 6 drb szalagos boros pohár . <—.88 5 drb metszett boros pohár —.98 6 drb szines boros pohár —.98 6 drb fehér, v. szines likőrös Dohár —.88 6 drb metszett likőrös pohár —.98 2 drb talpas boros kehely —.88 2 drb 3 decis füles pohár —.88 1 drb 2 decis hiteles pohár »—¿8 Üveg kancsó 1 literes —.94 Üveg kompótos készlet 1 tál, 6 tányér P 1.96 Szines üveg kompótos készlet 1 tál, 6 tányér P 2.48

Next

/
Oldalképek
Tartalom