Délmagyarország, 1933. december (9. évfolyam, 273-296. szám)

1933-12-31 / 296. szám

r DÉÍ MAGYARO^SZAG TQ-53 december JT: Sziklai színigazgató három éves szerződése (A DélmagyaroTfizág munkatársától.) A közgyűlés — miirt ismeretes *— Siikíai Jenő kérelmére elhatározta, hogy további hárofn ívre m ec h ossz a bb í 1 j a a színigazgatói szerző­dést. A közgyűlés határozatát jóváhagyás Vé­gett felterjesztenék a belügyminiszterbe*, aki értesített« a várfW hatáságát, hógv a határoza­tot jóváhagyj« és igy M jogerőssé vált. A iogerőre emelt katárOZíl! alapján mt»St meg kellene kötni a szerződést a szltiigaz^atő­val, de a sMffédé» megkötése elé pénzügyi akadályok kerültek. Kiderül ugyanis. hogy a szí n igazgatónak a «serződés aiáirówkör «öbb mint tlseter pengőt kellene lefizetnie illeték i'imén, a szerződésben meghatározóit szub­venció ériékének 10 százalékát. Mivel a szer­ződés évi 36.000 pengő szubvenciót biztosit a színigazgató számára, a szubvenció értéke há­rom év alatt 108.000 pengő. A hatalmas össze­gű ine'eKfiék á iefi'zétéSe komófy pénzügyi za­varokat idézhetne elő, sőt a színház anyagi biztonságát ,'s veszélyeztetné, ezért olyan meg­oldást kerestek és a belügyminiszter hozzájá­rulásával niár találtak is, hogy a Színigazga­tót ne terhel je a nagyösszegü illeték, llgy ol­dották meg a kérdés, hogy a várOs nem köt Sziklai Jenővel irásos szerződést. Síiklai pót­kérvényt intéz a polgármesteriez sé ebben mindannak a kedvezménynek a biztosítását kéri. amit a közgyűlés már megszavazott. A polgármester viszont a közgyűlés határozatát hivatalosan közli a színigazgatóval és igy a határozat ugv a városra, min Sziklaira kötele­zővé Válik külön szerződés nélkül is. Az ille­ték lefizetésére csak akkor kellene gondolni, ha a szerződési idő alatt por keletkezne a szín­igazgató és a váTos közölt. Megkérdeztük Szik­lai Jenőtől, hogy ebben az esetben mit tenné. — Amikor már pörre kerülne a sor köztem és a város között — mortidwlta Sziklai —, én már ugy is szegénységi bizonyítványt kapnék éá Így illetékmentesen pörösködhetnék... A belügyminiszter megvonja a városi tisztviselők városi pótlékát? Keddan tárgyalják a város költségvetését (A Délmagifftrornzáq munkatársától) A bel-­ügyminisKtcrlum kedden tárgyalja Szeged 1934. évi költségvetését, amelynek a múlt hé­ten volt a pénzügyminisztériumban az előké­szítő tárgyalása. A várost ú keddi nagyfontos­ságú tárgyaláson Bárányi Tibor fóiSpán, dr, Palfu József polgárthéSterhelyetted ti. Scahety Sándor főszámvevő képviseli. A költségvetés belügyminisztériumi tárgya­lásának eredményét rendkívül nagy érdeklő­déssel váriák a városházán, mert olyan hírek ter jedtek él, lif»gy a , nrtnány esek lényeges váL loltatásokkerl hagyja jóvá a költségvetést. A leg­nagyobb nyugtalánságot az a hír okozza, hogy a belügyminiszter a pénzügyminiszter javasla­ta alapján meg akarja vonni az uj esztendőben a városi tisztviselők városi pótlékát, amely eredetilég a törzsfizetés huszonöt, illetve a ré­gebbi vezető állásban lévő tisztviselőknél Ötven százalék volt, de Móta a különböző fizetés­csökkentések alkalmával már jelentékeny mér­tékben összezsugorodott. A közgyűlés évekkel ezelőtt, még a* uj közigazgatási törvény élet­beléptetése előtt, azért szavazta meg ezt a fize. léspútk'kot, hogy kárpótolja a városi tisztvise­lők®! az előlépés lehetőségének hiányéért. A városi .isztviselök ugyanis bármennyi a szol­gálati idejük, csak egyetlen fizetési osztáÜVal léphetnek elő és magasabb osztályba csak ak­kor kerülhetnek, ha választás utján valami magasabb állást nyernek el. Ezzel szemben a többi közalkalmazottak előtt nyitva áll a rang­létra és automatikusan elérhetik a magasabb fokosatokat. Legutóbb a városi tisztviselők egyesülete felterjesztést intézett a kormányhoz és az automat:kus előlépés biztosítását kérle a városi tisz! viselők számára is azzal, hogy eb­ben az esetben a tisztviselők lemondanak ú 25 százalékos városi pótlékról és így a városra ujabb anyagi teher nem hárul. A belügvmi­niszter nemrégen értesítette a polgármester uU ján az egyesületet, hogy ez t kívánság a jelen­legi súlyos pénzügyi hebzet miatt teljesithe­tetteti. A tisztviselők izgatottan tárgyalták az ó-esz­tendő utolsó szolgálati napján, szomba'on ezt a fenyegető tehetőséget. Szomorú arccal kíván­ják egymásnak a sablonos bojdogujeszten­dőt, de a válasz rendszerint ez volt: —• Ha tényleg megvonja a belügyminiszter a városi pótlékot, nem igen lesz boldog é2 a ke­serves uj esztendő ... Be szél n ok árról is. hög a belügyminiszter minden feleslegesnek talált kiadási tételt kí­méletlenül törölni fog a költségvetésből. Az a célja, hogy a városi pótadő kulcsát ötven százalékra szállítsa le, ami a szakértők és a költségvetés alapos ismerőinek véleménye sze­rint még akkor is lehetetlen, ha a tisztviselők­től megvon ják a városi pótlékot. A makói gazdák nem tuilfalc kamatot fizetni a december 31-i határidőig (A DélmagvarófSZáf *v«kói tudósítójától.) A gazdábirtokOK védettségére vonatkozó mi­niszteri rendelet ugy intezkedik, hogy a vé­dett birtokok tulajdonosai kötelesek tartozá­saiknak 1933 október 24-től december 31-ig járó kamatait december 31-ig befizetni. Már a rendelet kibocsátásakor is nyilvánvaló volt, hogy a rendeletnek rt a pont ja súlyos feladatot ró a védett birtokok tulajdohosaira. De hogy milyen nehéz helyzet elé állította a védett gaz­dákat a rendeletnek ez a követelménye, a1 csak a mai napon, a befizetések teljesillésére rendeli utolsó napon vált nyilvánvalóvá. Az utolsó napon a védett birtokok tulajdonosai egymásután jelentek meg a makói bankokban annak bejelentése céljából, hogy a mára ren­delt fizetésedet nem tudják teljesíteni. Megkö­zelítő számítás szerint a védetteknek alig 15 százaléka tudott eleget tenni ebbeli kötelezett­ségének. A zavart növelte az is, hogv egyesek azzal hitegették a gazdákalt, hogy az október 24­től december 3l-ig járó kamatokat, ha a bank eddig nem pörölte, nem kötelesek megfizetni A rendelet első fontos terminusa idején a za­var igy teljessé vált. Kérdést intéztünk több makói bankigazgató­hoz arról, mi fog történni azokkal a védettek­kel, akik nem feleltek meg a védettség első feltételének. A bankigazgatók valamennyien hivatkoztak arra, hogy a nemfizetőkkel szem­ben joguk nyilt a védettség törlésének a ké­relmére. Hogv azonban ezzel a joggal valóban élnek-e, az a körülményektől, a bekövetkező pénzügyi eseményektől és auós további ma­gatartásától függ. Valamennyi pénzintézet ve­zetője hangoztatta hogy minden körülmények között a rendeleí szellemében fógnak eljárni s amit az intézet anyagi érdekeinek a sérelme nélkül megtehetnek, azt minden esetben meg is teszik az adósok érdekében. Hirtelen menhalt Vágó László műépítész (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Vá­gó László műépítész szombaton esté 59 éves korában, szívszélhűdés következtében hirtelen meghalt. Vágó egyike volt a legismertebb magyar építészeknek. Többek között ő épí­tette a Blaha Lujza Színházat, a Magyar Szín­házat, a Nemzeti Színházat, a miskolci és a szolnoki szinházaL Diáksyiilés Debrecenben Február elsejéig nem Iratkoznak be az egyetemre, azután is csak akkor, ha követeléseiket teljesitik (Budapesti tudósítónk lelefonjelentése.) Debrecenből jelentik: Az egyetemi diákság vezérlő bizottsága szombaton ülést tartott Bar­cza Gedeon elnökletével. Az ülésen megjelent a pécsi egyetemi ifjúság két küldötte is, akik Is­mertették a pécsi egyetemistáknak azt a hatá­rozatát, hogy február 1. előtt semmiesetre sem iratkoznak be az egyetemre, azután is csak ak­kor, ha sérelmeik orvoslást, követeléseik tel­jesítést nyernek. A vezérlő bizottság hosszas és izgalmas vita után kimondotta, hogy elfogadja a pécsiek ha­tározatát: február elsejéig Debrecenben sem iratkoznak be az egyetemi hallgatók és elseje után is csak az esetben, ha követeléseiket tel­jesítik. Mepfanyott a szüregi országúton (A Délmagyarország munkatársától.) Ká« r o ly i Mátyás 73 éves szőregi lakost a Szőreg —óbébát összekötő kocsiúton megfagyva, hol­tan találták. Megállapították, hogy Károlyi Má­tyás alkalmi kocsival bement Szőreg községbe, hogy bevásároljon a községben, majd másfél deci szilvapálinkát ivott meg, estefelé indult vissza 9 kilométerre levő lakására. Az idős em­ber a sikos tala jon többször elesett és igy tör­ténhetett, hogy a hidegben megfagyott. A holt­testet dr. Koczka Sándor községi orvos meg­vizsgálta és minden kétséget kizáróan megál­lapította, hogy a halált megfagyás okozta. ü raiüISpén beleütközött a rádió?rbócha, lezuhant és elégett 10 halott BrO^szel, december 30. Szombaton délután a köln—brüsszel—londoni repülővonalon súlyos szerencsétlenség történt. Az angol légiforgalmi társaság utasforgalmi repülőgépe Brugge köze­lében egy antennftárbócba ütközött és kigyul­ladt. Nyolc utas és a személyzet két embere el­égett. A repülőgép, amely szombaton délben szállt fel Kölnben, hogy Londonba repül jön, le­szállt Brüsszel légi kikötőjében és onnan 12 óra 30 perckor indult tovább. Repülés közben bele­ütközött a bruysoeledeni rádióállomás egyik tornyába. A rádióállomás Belgium és a Kongó közötti szolgálatot látja el. Az összeütközés olyan heves volt, hogy a repülőgép kigyulladt é* égve lezuhant. A 8 utast, a repülőgép veze­tőjét és szikratávirászát már csak mint elsze­nesedett holttesteket tudták kiszedni a gép ron­csai közül. A szikratáviróállomás 285 méter ma­gas tornya ki volt világítva. Azt hiszik, hogy a szerencsétlenség pillanatában oly sürü volt a köd, hogy a repülőgép vezetője csak az összeüt­közéskor láthatta a tornyot,

Next

/
Oldalképek
Tartalom