Délmagyarország, 1933. december (9. évfolyam, 273-296. szám)

1933-12-31 / 296. szám

1933 december 31: DÜCM AGYARORSZAG 7! Szenzációsan olcsó és hasznos Lotött1e*uL Lampel és Hegyinél VASÁRNAPI KONFERANSZ Hölgyeim és Uraim, egyszerűen méltóz­tassék mindent elfelejteni. Azt a sok napsütést, gyönyörűséget és emberséget is, mindent, amely oly széppé, békéssé és boldoggá tette viruló éle­tünket a megsántult esztendő flórenci napjaiban. Méltóztassék mindent elfelejteni, éjfélkor uj felvonás következik, vadonatúj kísérőzenével, villámló uj sztárokkal, uj éggel, uj földdel, egy egész uj együt­tessel ... Méltóztassék hallani a szilveszteri ouver­túrt, most kezdődik az előadás, uj társulattal és uj díszletekkel, theatre parée ezen a gyönyörű pre­mieren ! Nem történt itt semmi (... ragyog az ég sátra ,ha tul leszünk, sose nézünk hátra...), be­vonul az uj ekhós szekér, most mondják a proló­got — Hölgyek és Urak, kezdődik a komédia —, aztán majd tessék hinni, nevetni és tapsolni az uj színpadnak és az uj társulatnak ... így jön el éjfélre az uj esztendő Hölgyeim és Uraim, — tessék mindent elfelejteni és tessék mo­solyogni .Legalább huszonnégy óráig tessék mo­solyogni Mert ördögfiókás jókedvben készül ne­mes társulatunk is Uj Év kisasszony vig fogadá­sára, — már napok óta mindenki arra készül, ho­gyan tréfálhatná meg legkedvesebb kollegáját Szilveszter tiszteletére. A legfantasztikusabb ter­vek és hadi titkok szövődnek, mindenkinek meglesz az újévi öröme, még akkor is, ha ezen az enyhe napon alig négy előadást és egy főpróbát kell leszállítania a szinház valamennyi tagjának. Még az ifjú művésznő is kibékült Rómeó-lovagjával (erre 3.Z estére), a zord harc majd kedden folyta­tódik tovább .elölről... A fegyverszünet különben már karácsony fe­nyőfaillatu, meghitt hangulatában kezdődött, a csil­logó színházi karácsonyfa alatt még a legvadabb sztárok is kibékültek, hogy aztán két nap múlva még aranyosabb legyen a tündérek tündéri barát­kozása... A színházi karácsonyfát — ősi színházi szokás szerint — a direktornál állították fel, aki erre az estére vendégül látta összes szeretett és elhagyott tagjait. Mindenki kapott ácontót, vagy ajándékot és az igy egymásra lelt társaság a leg­sötétebb hajnali órákig marad együtt a legbéké­sebb hangulatban. Persze máshol is volt vidám ka­rácsony és a vidámságot egy-egy helyen édes kis revolveres közjáték is tarkitotta, de háború azért sehol sem történt, — zsák a foltját, Jancsi Juliská­ját hamar újra meglelte és a barátság, béke me­gint helyreállott ámen... A legnagyobb gond mostanában a műsor meg­szerkesztése, mert bár több siker is dul Pesten, csak lassan és nehezen érkeznek meg a darabok a szegedi végekre. Baj azonban sehol sincs, sőt jó­kedv kacag az egész vonalon, mert a szigorú pénz. tár — tekintettel a szilveszteri busulásra — már szombaton délután meghirdette az elsejei gázsi­fizetést A legnagyobb ambicióval két opera­attrakrióra készülődnek. A közeljövő programjáa ugyanis • Bohémélet és a Caxmxan szerepel; a Murger-világ Pataky Kálmánnal, Carmen kisasszony pedig A n d a y Piroskával, Svéd Sán­dorral és Lanrisin Lajossal. Baj csak ott tör­tént, hogy Pataky Kálmánt közben filmezni hivták meg és igy egy-két héttel el kellett halasztania sze­gedi kirándulását... Az operettfronton jelenleg a „Csipetke" lo­vagol; már ugy volt hogy ezt a kiváló drámai költeményt közvetlenül újév után zengi el a tár­sulat, a zenekari anyag azonban csak tizedike felé készül el és igy néhány napra le kellett mondani erről a Derby-finisről. Közvetlen utána az inven­ciózus fiatal szerző, Kristóf Károly „Kék D u n á"-ja következik a legringatóbb Strauss-val­cerekkel... Azután pedig Kálmán Imre „ördög lovasa", amelynek már teljesen elkészült a magyar fordítása és amelynek szegedi nagy premierjén megjelennek a pesti színházi világ legszigorúbb képviselői is... És még egy attrakció a fedélze­ten: „Bál a Savoyban", mihelyt a pesti siker el­engedi Tárgyalások folynak abban az irányban, hogy a „Toujours l'amour"-t Szegeden is Harmath Hilda énekelje, aki szőkébben és ragyogóbban tért vissza európai vitorlázásából, mint mikor négy év előtt Szegedről elindult Mostanában, a nagy pesti sikerben a Gellértben ütötte fel főhadiszállását és a finom budai hotelhallban emlékezik vissza a négyév előtti szép Kass-beli napokra. A sorozatos pesti előadások után visszatér Londonba, ahol filmmeghivás is várja, de az ujabb angol ut előtt — ha sikerül az egyezséget ratifikálni — néhány estére még ellátogat Szegedre... Szegedre, ame­lyet nem lehet eléggé szidni és mégis szép^ és nosztalgiásan vissza-visszatér... És ha már Pest felé járunk, lehetetlen meg nem látni a sok szegedi lámpát a színházak csillárjai között Szinte mindegyik pesti színházban szegedi fejek bukkannak fel a színpadon. A Vigszinházban T a r n a y Ernő aratott ujabb és fényes sikert az „Aranyifjú" művészien finom, dekoratív és nagy­hatású rendezésével és a szereplők között Jávor Pál és Ajtay Andor, akiket a Tarnay-rezsim fedezett fel a színpad számára... És tovább: a Király Színházban Dayka Margit a Magyarban Harmath Hilda, a Nemzetiben Táray Ferenc, a Belvárosiban egész század: P á g e r Antal, M u­ráti Lili, Nagy György... És a Nem­zeti Színházban ma éjszaka lesz dr. G a­lamb Sándor rendezői premierje; Szigligeti Ede vígjátékát rendezi a Nemzeti uj dramaturgja ér­dekes és eredeti, archaikus felfogásban éjféli mu­zsikával, biedermeier kabaréval... A drámai frontszakaszon is folyik a munka. A héten — az újév első premierje — Fauchois fi­nom vígjátéka: a „Szegény Mavrier", a Nemzeti Szinház nagy sikere — Deréky János első fel­lépésével betegségéből való felépülés« után. A tár­nia! meleg ünneplésre készül a kitűnő színész ben­sőséges fogadtatására... A következő héten pedig: „Helyet az ifjúságnak" —, szeretnék, ha a Lakatos —Fodor vígjáték főszerepét Szegeden is Góth Sán­dor játszaná el... A megöregedett esztendőben volt még egy év­záró válás: a változatosság okáért ezalkalommal ismét az ifjú Be rend művész ur vált meg Szeged gyönyörűségeitől, a jelek szerint most már komoly elhatározással. Történt ugyanis, hogy a múltkori elutazás, kibékülés és visszatérés után ujabb sze­rep-afférok támadtak, mire Berend István kijelen­tette, hogy mégis eltávozik Szegedről, annál is in­kább, mert szerep várja Pesten a most alakuló iro­dalmi színháznál és a Kolibri Kabaréban. Sziklai direktor erre közölte a nyugtalan szivü ifjú mű­vésszel, hogy nem gördit akadályokat szive dobo* gásának útjába. A válás nagy perce csütörtökön éjszaka következett be. Este még eljátszotta Tomi szerepét a Kozmetika szalonjában, de már ideg»* sen készült a búcsúzásra Az utolsó felvonást mán nagyon siettette, mert a kiskapu előtt már várakCH zott rá a fiakker, amely az éjféli vonathoz volt in­dulóban. A bucsu percei azonban csak lassan multak, az ifja művész egyre idegesebb lett, mire az ntolsó jelenetben Könyves Tóth Erzsi igy tol-*' dotta meg a szerepet: — Gyerünk, siessünk, mert Tomi barátunk a vál­tozatosság okáért — megint elutazik... Be kell számolnom arról is, hogy az elmúlt na­pokban szegedi premier volt — Prágában. CseH nyelven mutatták be először (és jelentős sikerrel) Ligeti Erzsi érdekes komédiáját az Oroszlán-t, A fiatal szinésznő-szerző darabját olyan érdekli* déssel fogadták a bécsi színházi menedzserek, hogy; még a bécsi és pesti bemutató előtt lefordíttatták] cseh nyelvre is és most az Oroszlán sorra járja a cseh színpadokat Februárban lesz a bécsi premier» a főszerepet Moissi játsza... Méltóztatnak még emlékezni a forró szépség» fekete művésznőre, Bojár Lilire, aki néhány évr előtt a szegedi szinház tagja volt és aki Jegutóbli a Felvidéken működött A felvidéki szereplésből forró regény szövődött és a fiatal színésznő a ha« lálos idill után férjhezment egy kitűnő fiatalé»» berhez. Az esküvő Pesten játszódott le, majd a lángoló szivü férj néhány gyönyörű hét ntán visz« szautazott szüleihez. A bucsu csak néhány napra szólt de férjünk azóta nem jelentkezett, sőt kimé« letlen szigorúságú válópert indított forró szépsé* gü felesége ellen... A következő történet egy srerkesztőségben já** szódott le, angyali bölcsességgel és filozófiával. A» egyik lelkes művésznő lelkesen ostromolta telefo* non az ifjú szerkesztő urat és az ostrom nem ma* radhatott titokban olyan szelid környezetben, mint a redakció. A kővetkező este megint megszólalt at telefon. Az ifjú művésznő jelentkezett mindenki tudta. A lázas semmitevésben, a halálos vitákban az altiszt (a legszigorúbb főszerkesztő) jelentke* zett. Szigorúan felemelte a kagylót: „Halló, kl be» szél?" A bájos ismeretlen nem kívánta megnevez* ni magát csak drámai rövidséggel és kábeli sür+ gősséggel az ifjú szerkesztő urat kérte a készülék* hez. A redakció kérlelhetetlen Cerberusa erre 4 következőképen felelt szerkesztőségi filozófiával: I — A szerkesztő urat nem hívhatom addig a te* lefonhoz, mig a művésznő meg nem mondja: ki be^ széL — Miért? — Mert ha megszegem a parancsot, felmondás nélkül elbocsátanak! Már pedig a kisasszony tndja a legjobban, mit jelent ez ebberij a munkanélküli világban, hiszen — a' művésznőt is csak alig-alig foglal* koztat ják... És a megöregedett esztendő legifjubb története: — Marcsóka kisasszonynál megjelent a doktorbá­csi, megvizsgálta kis hősnőnket aztán kimondta aa Ítéletet: — Ha Jobb idő lesz, kivesszük a manduládat Marcsóka elfordult odaszaladt édes apjához és a legnagyobb határozottsággal kijelentette: — Apuskám, nem hagyok — tiltott műtétet csinálni!... — Miért tiltott, kislányom? És pillanatnyi szünet nélkül igy hangzott a de« finició: — Mert éa magtiltom..« Hölgyeim és Uraim, méltóztassék ases a na­pon mindent elfelejteni és méltóztassék végre mé­gis elhinni: azélatálom.,.

Next

/
Oldalképek
Tartalom