Délmagyarország, 1933. december (9. évfolyam, 273-296. szám)

1933-12-24 / 292. szám

DfeCMÄGYÄRORSZÁG T9T5 december 24. PAFASZ CVpm veiekBzik a 7000 kaionáa koIcszospuő Pécsi tojás brikett. ¿»fe^WB MWVfätMt Kapható: P*csl Hftsztti feleiíén, Zrlnn! n 4-6. lelefon 28—02. cia nyugalmas levegőjében. Azután pedig az önellátásra való törekvés válságokat és háborúkat főiidőző esztel ensége helyett kinyitni a kaput itthon és jobbról-balról, A reakció jelenti a félelmet a politikában, az örökös ugrásra készülődést és a gazdasági élet megbénulását. Végső eredményében munkanélküliséget, nyomort, állástalanságot, becsukott boltokat, tűrhetetlen életet munkásnak, polgárnak egyaránt Jelenti art — és erre Szegednek különösen föl kell figyelnie —, hogy a félelem megöli a kulturát és elvonja a kultúrára joggal követelt kiadásokat A szegedi egvetem megszüntetésének terve hossra hónapokon át fájdalmasan fölverte a város nyugalmát. Munkások és polgár rok politikai és világnézeti különbségek dacára megtalálták egymást a megszüntetés elleni harcban. Áz egyre jobban öszszezsugorodott gazdasági élet nem tudja fölvenni az egyetemek népét —• mondják a bölcsek — és az állam költségvetésének jelentős megkönnyítése volna, ha az egyetemi kiadásokat csökkenteni lehelne. A szegediek előtt nem kell ismételni azokat az érveket, amelyeket erre az okoskodásra már számtalanszor válaszoltunk. A város népének eddig hozott áldozatai, teljes jogf

;aí hangoztatott presztízsszempontok itt enn, egy lépésnyire a határtól, a magyar falu szörnyű elhngvottsága és ellátatlansága főleg egészségügyi vonatkozásban, és ezernyi más indok érvelnek a szegedi egyetem fentartása mellett. A szociáldemokrata párt tömegei számára ez a kérdés sajnálatosan csak elvi kérdés, biszen a gyakorlatban közülünk csak elvétve tudnak eljutni az egyetemig. Egy sokkal hatalmasabb numerus clausus, mint a meglévő: a nyomorúság kényszeríti el a főiskolákhoz vezető útról a munkástömegeket s azoknak azon egyeseit, akiknek Mképzése, a bennük levő értékek megmentése és kifejlesztése pedig szinte közérdeknek mondható. Ennek dacára mi teljes sziwel állunk az elvi igazság mellett, még akkor is, ha a kulturember melléállását olyan körülmények akarják zavarni, mint az egyetemi ifjúság egyik felelőtlen csoportjának heccelődései. Az egyszerű munkásember értetlenül és meadöbbenéssel Ügyeli azt, hogy a közösség áldozataiból, a közpénzekből fentartott magasabb iskoIákban nagyobb műveltséget szerzett fiatalság szembeszegül az éltf törvényekkel (j<5 vagy rossz: efölött itélní nem az ő féladatuk!) és barbár középkori eszközökkel és intézményekkel vonja magára a baladó ember megvetését. Hogyan bizzunk azokban, akik később az állami közigazgatás vezetői, egészségűnk őrei és megmentő!, a termelés irányttói lesznek, ha az indulásnál tudásuk gyarapítása helyett botokkal és nyelveléssel iparkodnak megmenekülni a konktirrenciától. Hogyan bizzunk azokban, akiknek gazdasági tudása csak odáig terjed, hogy elhiszik azt, hogy néhány zsidó ifjú megszégyenítésével és elkcrgetésével elintézik azt a gazdasági pusztulást, amelyet az őket uszító reakció a kezében lévő minden hatalommal sem tud megszűntetni? Szerencsére egyre jobban világossá válik, hogy ezek a brutális módszerek csak egy parányi esaporlban találóak imádókra, A többi tanul, tapasztal, laija a borzalmas szociális nyomorúságot, gyönge eszközeivel igyekszik segíteni és fogadalmat tesz, hogy ha az ő ideje elérkezik, a tengernyi bűnnek és mulasztásnak fölszámolásával nem fog késlekedni. Ez a többség nem verekszik, hanem készül, hogy az apák helyett igazságot szolgáltasson a teherviselő népnek. A hangoskodás, a brutalitás sikeresebben á«ál a nyilvánosság előtt, de a másik, az értékesebb és a közönség számára hasznosabb még csak ezután fogja megmutatni a maga igazi arcát Nem bottal, hanem munkával..J És ezek megtalálnak majd bennünket isj ELEGÁNS OLQSQ TARTÓS CIPÓT KARÁCSONY UTAN IS LEGELŐNYÖSEBBEN ZSURKO nál vásároljon, (KOSSUto S.-U1 B.) nagydani gyanas! Teiles szauaiossagA. B. C. beszerzési hely. Uj rekonstrukció előtt Irta DR. KERTESE BÉLA »Wass fällt, das soll man auch noch stossen.« Níctzschenek tulajdonithatják ezt a sölét, kegyetlenül pesszimisztikus maximát. Ami süllyedőben van, pusztulásnak indult, azt romlásában még siettetni kell. Mintha ez a tendencia nyilatkoznék meg városunk háztartásának romlásában is. Bárha a befolyt adók az előző évhez viszonyítva egyharmaddal csökkentek, a főldbérek is csak a legnagyoblv nehézséggel és csak részben folynak be, mégis mintha a kormány minden ujabb intézkedése a város háztartásának jövedelmeit szándékos rendszerességgel csorbítaná. A borfogyasztási adó felerészének elengedésével, a fázisos forgalmiadó fokozatos életbeléptetésével, a szükségadók és rendkívüli pótlékok bekövetelésével az állam Szeged város háztartását közel egymillió pengővel rontotta. Teszi ezt az állam ugyanakkor, amikor jól tudja, hogy a házadó bevétele és igy a pótadó rohamosan csökken, a következő évben is az előző évi eredmények legalább egynegyedével lesz kevesebb, mort átlagosan ily arányú volt a lakbéreknek mérséklése, Mikor jól tudja, hogy a kereseti adót fizetők tábora mindinkább szűkebb körre szorul, a gazdasági élet még megmaradt harcosai a kidőlt egyedek terhét átvállalni nem tudják és a forgalom ujabb nagy visszaesése a kereseti adó hozamát továbbra is lényegesen csökkenteni fogja. Az ingatlanforgalom a minimumra szállott alá, az ebből remélt városi illetékbevétel a tervezett eredménynek messze alatta fog maradni. A folyó év végével életbelép a vegyipari cikkek fázisadója, amely a még eddig forgalmiadózás alatt maradt árucikkeknek felét veszi ki az eddigi lerovás köréből. Ezzel is Szeged város károsodik, mert ezeknek a cikkeknek gyártói: a nagy vegyigyárak épugy Budapesten és környékén vannak elhelyezve. mint a többi nagy gyárak és üzemek, aminek folyománya, hogy a végeredményben mégis a szegedi fogyasztó által fizetett forgalmiadókból nem Szeged város háztartása, hanem a főváros részesedik. Ez a2 alakulása a város fő adóbevételi forrásainak. A városi polgárság adózóképességét a« állam a városi közületek kárára és vészé* lyére a végletekig kimerítette s a városi háztartások ma a polgárság anyagi erejének összeomlásával kegyetlen probléma elé kerültek. A városi polgárságnak évrőlévre ijesztően csőkkenő adózási képességei döntően befolyásolta elhatározásukba« azokat, akik a gázgyári koncesszió meghosszabbításának tárgyalásánál a meghosszabbítás ellen érveltek. Láttuk előra a dolgok fejlődésének irányát, amely arrai mutatott, hogy a polgárság anyagi ereje előbb-utóbb véglegesen kimerül, a városi közületeket a polgárság saját adózóerejéből fentartani majd nem tudja, következésképen a városoknak háztartásuk suly-< pontját az adóbevételekről saját vagyo-j nuk jövedelmére és hasznothajtó üzemei« nvercsé^ére kell áthelyezniök. A gázgyári házikezel éses üzem joggal remélhetett volna legalább évi nyolcszázezer pengőd nyereséget, ez az ősszeg sokban könnyiH betett volna az adózó polgárság terhein éi elháríthatta volna véglegesen a pótadó-< emelés veszélyét. De akármilyen megdöbbentő is a városi háztartás helyzete, vájjon gondol-t hat-e valaki is arra, hogy a polgárság ed-«' digi kommunális terheit még fokozzuk. Hiszen beigazolódott, hogy czc!:ct a je« lenlegi színvonalon sem lehet fentarlan'u A háizvagyont terhelő rendkívüli adók és a nyolcvanszázalékos pótadó a házingatlanban fekvő nagv vagyont megsemmisítették. Szegeden is házértékek csökkenésével igen nagy vagyonok mentek veszenhobv karácsonya legyen, ma, sranyvasárnan nyitva tartok reggel 8-tól este 6-ig és összes cikkeimet 101 engedménnyel szolgálom ki készpénzvovőimnek FlSCfiS!" era ^Céilmynka^sz iw'csey uccaio.