Délmagyarország, 1933. december (9. évfolyam, 273-296. szám)

1933-12-24 / 292. szám

T933 deremher 24. DELMAGYARORSZÁG dőbe, mert hiszen minél több a házat terhelő közteher, annál alacsonyabb a ház értéke. A ház megszűnt lassan a hi­telnek fedezeli alapja lenni, s ezzel meg­szűnt a városokban — a hitelélet is. A világháború óta a gazdasági élet jelen­ségei számtalanszor hazudtolták meg a közgazdasági tanok elméleti nrofé'áil. De a gyakorlati ember is kétkedve áll a rej­tély előtt, hogy ebben a teljesen hitel­nélküli városban hogyan tud még mindig a gazdasági élet funkcionálni. A kihűlt kémények és üres mühelvek, a megszűnt cégek és kiadhatlan üzlethelyiségek^ a munkanélküliek számának ijesztő emelke­dése intő bizonyíték arra, hogy a polgár­ság teherviselő képességének túlzott igény­hevétele katasztrófához vezet. Nem számithatunk a gazdasági küzde­lemben még fennmaradt adóalanyok ere­jére. épugy, mint nem számithatunk a kor­mány támoca'ó segítségére sem. Magunk­ra vagyunk hagyatva. Itt állunk városi háztartásunk avult költségvetésével, amely kiadási számoszlopai magasságában ke­gyeletes hűséggel és ragaszkodással őrzi a boldog, viszonylagos koniunkturában el­telt esztendők emlékeit. Minden költség­vetés realitását az határozza meg, meny­nyire számol a valóságos árszínvonallal. A jövő évre megszavazott költségvetés nagyjában az előző évi kiadási tételeket tartalmazza. Azóta azonban az általános árnivó tekintetében mélyreható változá­sok következtek be. A buza termelői ára 13 pengőről hét pengőre, a rozs nvclc pengőről öt pengőre szállott le. Ehhez idomul lassan az általános árszínvonal a gazdasági élet többi területein is (kivéve a kartelek állal mesterségesen fentartotl árakat). Hogy a 13 pengős búzaár mellett ki­alakult árszinten ífelépitett költsé-rvetést miként lehet fedezni a hét pengős búzaár mellett minden gazdasági egyed számára ugvanily arányban lecsökkent jövedelmek­ből, — oly kérdés, melyre feleletet adni, de várni sem lehet. Ennek az országnak jövedelmét az agrártermékek árai deter­minálják. A nyerstermények árának csök­kenése maga után vonja a többi cikkek árcsökkenését és az agrárlakosság elsze­gényedése a többi foglalkozási ágak el­szegényedését is. A magas feszültségű, ma­gas árszinten felépített költségvetésünket elhárithatatlanul le kell transzformálnunk oly színvonalra, amely megfelel a lecsök­kent jövedelmű városi polgárság anyagi erejének. Az árviz 55-ik esztendejében nf, talán a mtftba^inál sokkal nehezebb rekonstruk­ciós munka vár a város lelkiismeretes ve­zetőire. Lerombolni és újra kell épiteni a város egész eddigi háztartását. Porcelian, Kristály, Bronce műtárgyak Gorha Géza Iparmftvesz legújabb kerámiái leaolcsóbban Reichnál, Kelemen u.ll. Elsőrendű K száraz tűzifa la szén SZEMESI FERENC fatelepén Damjanlcti-ucca végén. Tel. i 13—35, F HiMiiiiiitiiiiiiiiiiiiiii mjj-xjLijm iiimmiiiiiiiiiniiin m3 ZNAP vásárolhat LampeL Hegyi nél inert az üzlet este «•I fer óráig lesz nyitva mmií^ u;nnm » yu'tinninnnmm""" m mim JLLIXU ut TIZ ÉV UTÁN CSONGRÁDON P.roska János polgármesternél „Csongrádon soha sem volt Alföldi Brigád" — „Fogalmam sincs, hogy miért kerültem bele a bombaperbe" Piroska János po'gármes'eri tervedről, rendcsináló munkájáról és a tizév előtti eseményebről Csongrád, karácsony elflti ív utj n n — -- — _ —tlálos karácsony­éjszaka után, tiz évvel a halálos bál után. Tiz _ „ -J. karácsony ország munkatársától.) Csongrádon. Tiz év<el (A Délmagyar­Tiz év uts n megint a halálos karácsony­évvel három halott ¿s huszonöt sebesült után. 1923 karácsony. Könnyű, kedves, valezeres bál a .Magyar kiraly"-ban. És a második val­czer után dörrenés az ablakon, robbanás a táncoló teremben. És Farkas Balázs hegedűje helyett kiömlő, meleg, liros vér patakzott vé­gig a bál terc ji padló'án. ^iz év múlt el: a vér megszáradt a -egí falakon és a „Magyar ki­rály" emeleti ablakai L>-.rácsonvi fényekkel — újra épen és egészen — néznek ki a csongrá­di karácsonyi éjszakába. És a csillámló, csi­korgó, csillagos alföldi hó némán ós melegen takar be három tizéves sirt a csongrádi temető fehér elébr És nincs senki, aki számot adna a halálos báli éjszakáért. A bál és a bomba tízéves fordulóján végigjá­rom a csongrádi telet. (Talán azon a cimen, vagy jogon, bogv a tiz év előtti éjszaka miatt szerény magam kerültem a birói emelvénv elé és elitélten meglaktam az ügyészségi hotelek fehér celláit.) Nem változott itt a kemény, meg­sebző télben semmi, — tanvai szán-szekerek szárnyalnak a szikrázó havon és a házak előtt a régi, változatlan magyarok alkudoznak bá­ránykucsmáiukban. És a Csemegi Károly-ucca is a régi ablakokkal, (ui üvegekkel") és a régi asztalok a didereős kávéházban. A kép a régi. a téli ég változatlan. Csak a városházán van változás, a polgár­mesteri székben, ahol Piroska János székel, PlrosV« I&no*, akit cv'mngn­lag vála«*'o<íak met Csongrád polg 6r mester ének. Megkeresem az uj polgármestert, a régi isme­retség jogán. Tiz éve tudunk egvmásról, most kerülünk először egvmással szembe. Az öreg városházán kopott-fakult szobák, megszólaló ailók. kátvus küszöbök. Polgármes­teri titkár katonásan és előzékenyen. ReggHi látogatók keresik a vén kálvha melegét. Né­hány perc, mig a névjegyem megjárja a pol­gármesteri szobát, aztán ott áll az ajtóban: Pi­roska János polgármester. _ Megfehéredett tünő ha|a a pirosló arc fölött A szeme élénk, tekintete kutató. Néha össze­húzza fekete szemöldökét, ahogy néz és figyel: festőművész. Alföldi csizma a lábán, bricsesz. Szembenállunk, szembenézünk. A perc külö­nös. de aztán mosolygunk. Már nincs kényelmet-' lenség, ahogy leülünk. A polgármester előzé­keny, egyenes és őszinte. Enyhe mosoly az ar­cán, ahogy megindul a beszélgetés. íróasztala előtt űl és az öreg asztalon tervele, számadások, akták. Megvénült, megkopott bú­torok a polgármesteri szobában, még a községi időkből. A falon olajnyomatok és fénvképmá­solatok. A kormánvzó, Petőfi és Deák között Gömbös. És a fényképek alatt színes krizanté­mok, akvarell. Egy akvarell a múltból, a festő­müvészi múltból. A polgármester akvarellje­Piroska János festménye. A városról beszéltünk, a polgármesterválasz­tásról. A hangulat egyre enyhébb, sőt őszin­tébb. P'rosba Jfnos lelkesen magya­rázza polgármesteri tervelt és gondfalt. — Most legelőször is a villanyprobléma van előtérben. Harcban állunk Szentessel, mert nem hagvjuk Csongrád igazát... Huszonnégy év elölt szerződést kötöttünk Szentessel az áram­szolgáltatásra. ötven évre szólt a szerződés, de mi most felmondtuk a megállapodást, mert Szentes nem teljesítette kötelezettségeit. Évi nyolcezer pengőt kér a város közvilágításáért és nem fizeti Csongrádnak a villanytelep tiszta haszna őt százalékát. Döntőbizottsági Íté­letre hivatkozik, holott ennek a döntésnek ér­vénye már régen lejárt. A harc most áll. Szen­tes megfellebbezte a képviselőtestület felmondó határozatát a megyei kisgyüléshez, holott ez a kérdés nem közigazgatási útra, hanem a bí­róság elé tartozik. El vagyunk szánva, hogy sikerre visszük igazságunkat, a jog a mi olda­lunk mellett van! ¿s inkább félévíg is sStét­séghen maradunk, ha Szentes beszüntetné az áramszolgáltatást, de jogunkból egy lépést, egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom