Délmagyarország, 1933. december (9. évfolyam, 273-296. szám)

1933-12-19 / 287. szám

T933 december T9L DCEM AGYARORSZÁG Sf Itta kulcs— hogy k arácsonyi ajándékát hol szerezheti be a legjobban és legolcsóbban. 1 pár ffi kölöll bélésű bőrkezlyü, szürke 4*98 1 drb legkisebb nagys. Tréning ruha . . 4"98 í „ Crep sálén női divalsál 3"98 a Fehércégtáblás Borosnál* fy9fem lehet különbséget tenni ebben a városban e!ső és másodosztályú polgár között" Báró TunkI Tamás beszéde az Alsóvárosi Népkörben Fiafalok szereplése a Duaonícs~Tórsaság felolvasó ülésén (A Délmagyarország munkatársától.) A Dugonics Társaság vasárnapi felolvasó ülésén a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának négy tagja, valamint dr. Sik Sándor szerepelt. A felolvasó ülés iránt nagy volt az érdeklődés, a közönség zsúfolásig megtöltötte a városháza közgyűlési »érmét és mindvégig nagy érdeklődéssel figyelte a fiatalok szereplését. A felolvasó ülést dr. Szalau József elnöki megnyitója vezette be, amelyben szeretettel emlékezett meg a szegedi fiatalok művészi és tudományos törekvéseiről. — A Dugonics Tá-snság — mondotta Szalav József —, amikor tiltakozik a mult értékeinek lerombolása ellen, ugyanakkor sikraszáll a műit értékeinek diktatúrája ellen is. Tisztában kell lenni azzal, hogy fiatalság nélkül nincs semmiféle reneszánsz, hogy szűkség van a forradalmakra mert azok inditják meg a továbbfejlődést, az öregeknek csak arra kell ügvelniük, hogv a forradalom ne legyen romboló, ne okozzon *ragikus megrázkódtatásokat, ne fajuljon sz^lsősé' gé. A megnyitó után Sik Sándor mutatta be a felolvasó ülés műsorán szereplő fiatalokat és elmondotta. hogv mind a négyen szoros kapcsolatban állnak cs dolgoznak az egyetemmel annak az irodalomtörténeti szemináriumnak a keretei között, amelynek ő a professzor vezetője; tanítványait tehetséges, lelkes •! >1 társainak tekinti. Ezután következtek a fiatalok. Baráti Dezső Dugonics Andrásról olvasott fel komoly értekezést, amelyben sok uj szinnel és meglátással világította meg az „Etelka" Írójának alakját. Tolnai Gábor „Arany János három nemzedék tudatában" cimü dolgozatát olvasta föl és nagy tudással, az an^ag biztos isimeretével határozta meg Arany János irodalomtörténeti és esztétikai jelentőségét. Radnóti Miklós invenciózus költeményei közöl olvasott fel néhányat, Ortutaij Gyula .,Az ismeretlen Tömörkény" cimü tanulmányában azt a Tömörkényt mutrtta be, aki a régi szegedi redakciókhan még csak kereste önmagát, idegen hatásokkal viaskodott, de egyre fisztábban és határozottabban jegecesedett ki Írásaiban az igazi Tömörkény István. A szegedi fiatalok bemutatkozását őszinte szeretettel fogadia a közönség és mind a négy szereplőt lelkes tapsokkal ünnepelte. A • nívós felolvasó ülést Sik Nándor fejezte be néhány hatásos, szén költeményének előadásával. A kiváló nap-költőt mefeg ovációban részesítette a közönség, am dynek érdeklődését dr. Szalay József köszönté meg. Jövffre szövetkezeti nfon a termelök értékesítik a makói hagymát (A DélmagyarOiSzáy makói tudósítójától.) A makói hagymakert eszek bizottsága tegnap r iból foglaikvott a makói hagyma értékesítésénél a pi obiémájával és ezzel kapcsolatosan a hagymaszö' etkezet szanálásának a tervével. A bizottság tngjai mindenekelőtt leszögezték azt az elhatározásukat, hogy jövőre nem adják ki kezükből a hagyma érékesitésének az ügyét. Ebb.-n az elgondolásukban első teendőjüket ismerik a makói hagymaszövclkezet szanálását. A francia exportból származó 8129 pengőből 3 ezer pengőt erre a célra feltétlenül átenged.íek a szövetkezetnek s kötelezik magukat arra, hogy ezután a pénz után kamatot nem számítanak és 1935 január elseje előtt nem kérik issza -Kívánják ezenkívül a szövetkezet igazgatóságának újjászervezését olymódon, hogy az igazgatóságban helyet kapjanak a hagvmaegyesület választmányi tagjai is, számszerint legalább tizen. A kiküldött bizottság határozata teljesen fedi a szövetkezet kívánságát s igy most már semmi kétség rtekintetber., hogv a szövetkezet szanálása megtörténik s e szanálás után semmi sem állja útját annak, hogy a szövetkezetbe töi. örült kertészek kezí_>e kerüljön az értékesitég. (A Délmagyarország munkatársától.) Az Alsóvárosi Népkörben vasárnap este társasvacsorát rendeztek, amelyre a kór vezetősége meghívta báró Tunkl Tamás főispáni titkárt. Báró Tunklt a vacsora résztvevői nagy óvációval fogadták, a népkör vezetősége melegen üdvözölte. Az üdvözlésre a főispáni titkár hosszabb beszéddel válaszolt. Megköszönte az üdvözlést, majd bejelentette, ho^y az egészségesen hazatért főispán üdvözletei küldi a kör tagjainak és vezetőségének. — Megvallom, mélyen megilletődve léptem át e körnek küszöbét, — folytatta ezután Tunkl Tamás — mert megragadott e hely történelmi jelentősége. Akik mindig itt tartózkodnak, talán nem érzik át milyen megkapó érzés az idegenből idejött magyar embernek, amikor megállhat azon a helyen, ahol a Nemzeti Megújhodás bölcsője ringott. Itt tünt fel először a feltámadás szivárványa. Ezen a helyen született a nemzeti hadsereg gondolata, innen indult el dicsőséges útjára Magyarország kormányzója. Nagy idő telt el azóta. Az idegen kutató szeme körüljár, hogy megpihenjen a művész alko'ásán, amely méltóan örökiti meg az itt lejátszódott soredöntfl eseményeket. A mai gazdasági viszonyok nem alkalmasak arra, hogy monumentális emlékkel jelöljük meg e helyet, de azt hiszem mindannyiunk szive-leikéből szólok, ha indítványozom, hogy közadakozásból teremtsük elő és jelöljük meg a Nemzeti Megnjhodás kiindulásának helyét egy márvány táblával. Engedjék meg, hogy e fenkőlt célra szerény anyagi erőimhez képest 50 pengő adományozásával megindítsam a gyűjtést és egyben bejelentsem, hogy igyekezni fogok a város vezetősége részéről olyan támogatást kieszközölni, amely a mulasztottak mielőbbi pótlását lehetővé teszi. Ezután igy folytatta beszédét: — Idejövet, szomorúan állapítottam meg, hogy bizony az idevezető nt majdnem olyan járhatatlan, mint amilyen volt az nt, amelyen annakidején a nemzet? ideálokért küzdő maroknyi csapat elindult. örömmel hallottam azonban, hogy a város megértő vezetősége kilátásba helyezte ezen utak újraburkolását, azt a kérelmet a magam részéről a legőszintébb érzéssel támogatom. A jövőbe tekintve felmerül a szükségessége a külvárosrészek rendezésének és fokozatosan a kövezés, világítás és csatornázás hálózatába való bekapcsolása. Ennek végrehajtása, ha nem is a mának problémája, de a holnap miatt már előre foglalkozni kell vele, hogy a gondolattal megbarátkozzanak az illetékes körök. Azt hiszem egy véleményen vagyunk, ha azt mondom. ho<rv nem lehet ki"lKT>hs#"-ef tenni ehben n városin é« má«odn«»tálvn nolr^r kSzfitt — ar. egvik élvezre a kul4nra áldásait, mert szerencsés helyzete beljebb hozta a kívülebb lakókkal szemben, akiknek semmi elflnvük a városhoz való tartozásból nincs. A tennivalók közé sorolható az ártézi kifolvók szaporítása és uj kutak fúrása. — Megoldásra vár még a városi földek bérlőinek ügye. Véleményem szerint olyan helyzetet kell teremteni, hogy a föld-kiadások lehetőleg u árverések mellőzésével legyenek ««közölhetők, wert az árverési költségek as amúgy is magával tehetetlen embert teszik ronccsá. Keresni kell egy olyan lehetőséget, hogy az örökbérletek és bérlőkérdések nigoldásával a bérlők talpra álljanak, viszont a város is hozzájusson a jövőben a bérekhez. Báró Tunkl Tamás foglalkozott » paprikaágjgyel is és ezeket mondotta: — A paprikaügy, a szegedi problémák királya. Hónapok óta azon dolgoztunk és fáradoztunk, hogy — az árkérdéseit kikapcsolása mellett — mert annak magától kell kialakulnia, úgyszintén — a kereskedelem érintése nélkül — magát a termelést Szeged és Kalocsa privilégiumává tegyük. Bejelenthetem, hogy ezen törekvésünk Kállay földmüvelésügyi miniszter urnái megértésre talált. Remélhető, hogy a jövőbe» a termelő megtalálta számításait. — Szeged ipara és kereskedelme Trianon miatt sajnos, erősen visszaesett tehát rajta kell lennünk minden erőnkkel, hogy a várost agrárszempontokból erősítsük és emeljük. Emelnünk kell a paprika-, a gyümölcs-, a konyhakerti növények termesztését és e célok érdekében mezei ártézi kutak fúrásával kell előkészíteni ax öntözőhálózat kiépítésének lehetőségét — A népköröket és gazdaköröket kf kell fejleszteni és nagyjelentőségflekké kell tenni, mert ezekben tömörülnek a termelők. Ebben a szegedi népköröket illeti meg a vezetés és példaadás, mert itt szervezett komoly munka folyik. A gazdatársadalomnak legfőbb hibája a múltban a széttagoltsága volt — ellentétben az ipar és kereskedelem nagvsrerü szervezeteivel. Amikor a gazdák tömörüléséről és szervezettségéről beszélek, nem gondolok amerikai agrársztrájkra, kész tömegekre, nem gondolok terrorisztikus eszközökre — csupán a szervezettség előnyeit kívánnám a gazdatársadalom szolgálatába állítani. Mindezen eélok elérésének érdekében egymást megértve és támogatva kell munkálkodnunk hogy haladni tudjunk, mert Magyarország jólétének utja a magyar termelők boldogulásán kereszHH vew*. Báró Tunkl Tamás beszédét nagy tapssal fogadta a társasvacsora közönsége. HQFBIUER TESTVÉREK ad* és kBumzikértftk BUDIPEST. IV MÚZEUM HuRUT 7. Tslsfon: 89-7—57 Könyvelés vezetése, betanítása, adómérleg, társas, örökségi elszámolások elkészítése. Adó és egyéb vizsgálat esetén elteaszakértfli közreműködése stb. (Szanálási tervek kidolgozása és végrehajtása. r