Délmagyarország, 1933. december (9. évfolyam, 273-296. szám)

1933-12-19 / 287. szám

DerWAGYSRÖRSZXtí Férfi pijamát mé-et szerint n 6 i divat, k ö t 8 t t ég Bzgygttárn üzletében Kárál Viharos perek a kistelek reklámtábla-eset miatt a legolcsóbb árban készíttethet Stein Péter »Vb (A Délmagyarország munkatársától.) Egy íz'esteien tréfa miatt elkeseredett pereskede« ¡folyik több kisteleki kereskedő körött. Szeplember 26-án éjszaka ismeretlen tettesek levették a kisteleki drogéria faláról az egyik pumiárugyár reklámtáblá ját és azt Beck János terménykereskedő házára szegezték. A drogéfc-iatulajdonos ismeretlen tettesek ellen lopás miatt feljelentést tett, de a csendőröknek nem sikerült a tréfacsinálók személyét megállapítani. lieck János fia, Beck István nemsokkal kéfcőbb feljelentést tett a szegedi járásbíróságon íierber József kereskedő ellen becsületsértés miatt. Feljelentésében a következőket montiotta: •— Édesapái« házira valaki csúfságból egy pumigyár reklámtábláját akasztotta. Gerber Józsefről azt besnélik, ho^y ő ék benne volt a tréfacsinálók társaságában. Cerber azt hiszi, hogy "z a híresztelés tőlem származik, ez pedig nem felel meg a valóságnak. Az eset után néhány nappal Gerber kihivatott a templomból és a következőket mondta: „Csupán annak köszönheted, hogy most nem verlek meg, mert ezen a nagy ünnepen ;em akarok botrányt csinálni. Legközelebb, ahol találkozunk, ott pofozlak (el..." Ezekért a kijelentésekért Beck István Gerb<r szigorú megbüntetesét kérte. A bírósághoz ugyanekkor beérkezett egy tnrHk, illetve két má ik feljelentés is. Az egyiket Gerber Józsei, a másikat barátja, Seiler Lajos tette Beck János, Beck Jánosné és Beck István ellen. Gerber és Seiler rágrlmcrzással yádolja Beckéket, mert azok róluk azt híresztelték, hogy a táblát ők tették fel a házra, ezzel pedig büntetendő cselekménnyel vádolják őket és olyan színben tüntetik fel őket. mintha ilyen ízléstelen tréfát képesek volnának elkövetni. Az ügyet hétfőn tárgyalta dr. Lázár Ferenc járásbíró. Gerber József annyit ismert be az inkriminált kifejezésekből, hogy a következőkot mondotta: „Nem csak, hogy feljelentelek, he mc» is pofozlak, ha ilyenekét híresztelsz rólamP Bee kék tagadták a vádat, 'A bíróság elrendelte a tanuk kihallgat sát Téli kesztyűket MtíM&tt ftzv. Frankó Andorné SE. Schuszter Sarolta és gyermekei: Andor. Margit, férj. dr. Varga Sándorné. Irma térj. Nagy lózsefnó ós Gyula ugy a maguk, mint az összes rokonság nevében saélységes fáidalonunal jelentik, hogy drága ió férje, iPe'fílrg édesatviuk Frankó Andor *yó*y (merész folyó hó IR-fin délután negyed 2 6r kor életének 71-Tk és boldog háza ->ág inak 40-ik évében a szentségek ájtatos felvétele n1A«i az Úrban csendesen elhunyt. A m elboldogult MJt tetőmét folyó évi december hó 20-án délután fél 3 órakor fogjnk a szegedi belvárosi temető halottasházából örök ny«!í"lomm he.vezni. Az engesztelő szentniiseáldozatot folyó hó *Vftn (WfWtt 11 érakor mutatok be a szegedi Fogadalmi templomban a Mindenha'Arak Béke é« áldás lengjen drájra porai felett! f/l. JFrankó jtndorné re. ttraaszvcltcr Borbola menve, Voffl» Jfttmf, dr. Varga Sdndnrraitl, FrauMT.mmxtta. Franké Ban'IIKa, m l Nngv iitxttka, Migy LIlike, Varga Sanyka. Varga Ödönhc nnok&l, Oxv. Hrvács Vincén* «7.. Frankó Sarolta, v. Franlín'1vdry Géza testvírol, klJKIényl iVaitfic.r néia, iielectényl Kelecseny Ferenc. MSiMZIer oilver Kdgorai, v. Franltnóvdry Géxdné n. or nMI Orlu/ov Margit. «xv. Schasxler Mcrberíae h. (drolyi Lnfxa sógornői. Szeged, 1033 deceaiber 1&. Külön villamoskocsi a Dugonics-téri kitérőnél. Bledl Samu beszéde az egyetemi rendzavarásokról a zsidó hitközség közgyűlésén (A fíélmagijarország munkatársától.) Vasárnap délelőtt a szegedi zsidó hitközség közgyűlést tartott. A közgyülé' tárgysorozatán a hitközség költségvetésének tárgyalása szerepelt Napirend előtt megnyitó beszédében dr. Biedl Samu elnök üdvözölte szegedi munkásságának 50-ik évfordulóját jubiláló XVimmer Fülöpöt, majd a sulvos betegsegéből felgyógyult dr. l.őw Immánuel főrabb-t köszöntötte mellig hangon. Dr. Biedl elnök ezután az egyetemeken legutóbb előfordult eseményekkel foglalkozott beszédében és a következőket mondotta: — A hitközség elöljáróságának és elnökének köteWsége éber szemmel ügyelni az állami élet minden jelenségére, minden megnyilatkozására, ami a felekezetünkhöz tartozók sorsára tekintetbe jöhet, iTV tve fontos lehet, azok életét befolyásolja és jogaikat érinti. A hitközség elöljárósága és elnöke ezen kötelességnek mindenkor eleget tett és amikor megelégedéssel állapítom nieg, hogy a kormány — legalább nyilatkozataiban — súlyt helyez annak hangoztatására, hogy minden elválasztó momentumot mellőzni kíván — származzék az bármelv forrásból — az állam polgárai között és semmi tekintetben sem akar különbjéért ismerni a polgárság egyedei kőzött, dacára annak, hogy a tények ezen hangoztatott nyilatkozattal nem mindenben vannak összhangban. mert hiszen \ kormánynak az összefogást hirdető nyilatkozatai óta sem javult egy szemei sem a zsidó vallású polgárok köz-, vagy a köztől függő hivatalokra való képessége; — mégis miután igényeink az utolsó másfél évtized folyamán nagyon szerények lettek, még a szót is tettként értékeljük. <— Annál nagyobb aggodalommal töltenek el bennünket ama jelenségek, amelyek az fiszszes magyar equetemeken tapasztalhatók. Nem tudok helyesebb szót találni én. aki mindig az igazíégnak őszinte híve voltam, mint azt: ami ma a magyar egyetemeken történik, 'ázsadás, vagv 1»a tetszik, a kormány nllen lendülés katonai szemmel nézve rendülés az állami akarat hivatoíos hatóságával szemben, mert nem tekinthetem másnak, mint lázadásnak f* zendülésnek azt, amikor az írott törvénv és a kormány kinyilatkoztatott akarat? ellen az if júság és annak, egyelőre titokban buiká'ó vrrelti aj nolitikát kívánnak diktálni o t-o-*™$nynak és épper ellentétese' " *» kormány miga követni ' ivón. — De anná1 -lszomoritóbb az, — folytatta beszédét —, amit a magyar egyetemeken látunk, mert nincs összhanahan az ifjusáq lelkületével és nem őszinte. Mi is voltunk ifjak, fiatalok, mi ú tűntettünk annakidején az egyetemen, de tüntettünk mindig nemes és nagy eszmékért. Tévedtünk ís sokszor, de a végén az a lelkesedés, amely bennünk égett, mindig valódi, őszinte volt és abban a hitben voltunK, hogy azzal az ország ügyét visszük előre. — Ez a megnyilatkozása az ifjúságnak nem őszinte, mert égig olyan törvény végrehajtását kivánja, illetőleg egy létező törvénynek olyan módon való végrehajtását akarja, mint azt egy előző törvény megszabott. ' — Az őszinteség hiánya itt mutatkozik, mert mi zsidók — és azt hiszem, hogy más felekezetűek is — tisztában vagyunk azzal, hogy a numerus clausus törvényét m-Vlosrtó törvény alkalmazásában ugyanaz, mint az eredeti törvény és semmi különbség sincs köztük. Az első törvény a zsidót felekezeténél fogva zárta ki a tanulásból, az nj törvény ezt mellőzi, de alkr.Vaazásában ugyanazt eredményezi. Tehát az if júság olyat követel zendülő módon, ami uttvis alkalmazásban van. — Szokatlan az ifjúság részéről, hogy olyan követelményekkel lépjen fel a felsőbb hatóságokkal szemben, amelyek az emberi méltóságot sértik. Mert, hogy a zsidó gyerekeket az utolsó padba kívánják ültetni, tehát nyilvánosan megszégyenitení, emberi méltóságukban lealacsonyítani, az ilyen törekvés méltatlan az ifjúsághoz, nem őszinte és nem méltó a magyar nemeztbez. — Fel kell tételeznem, hogy egészen más motívumok dolgoznak a háttérben és aggodalommal töltenek el azok a jelenségek, amelyek az ifjúság ^en megmozdulását nyomon követik. Sajnos, eme jelenségek ugv hasonlítanak az 1918—19. évi eseményekhez, mint egyik 'oiás a másikhoz és tudni kell azt. hogy ha a kormányhatalom egv szubverziv és destruktív törekvéssé' <7"mben vem lén fel azonnal n hatalmi arzenál minden eszközével és csiráidban el n«»m fo^ia. elkövetVozhet egv olv állapot, amikor afelett úrrá lenni nem képes. — Ilyen állapot az. amikor egyetemi hallgatók üzengetnek a miniszternek, amikor azzal szembehelyezkednek. annak narancsát semmibe sem veszik. Mi zsidók, kik súlyt helvezfink arra, hogy ebben az országban rend legyen, kívánjuk, hogy a magyar kormány neesak szóval, hanem tettel is felles eréllyel száll ion szembe ezekkel a tRreVrésekkel és azok kedvezőtlen hatását gátolja meg. — Mert igen srcép — fejezte be beszédét dr. Biedl — és nincs senki, akinek lelkét ne töltené el őszinte örömmel — Bethlen István ?róf és Eckhardt T'bor képviselő agitációj* Angliában, de azt kivánjuk. hopv ernek leaha'hatósabb fegyvere is bemntaffnssék a külföldön: a tett. tudriillik az. hogy ebben ar országban minden faj és felekezet jogait egyetemében és egyedeiben megbecsülik hogy mindenkit megPlet a jognak és szabadságnak ama mértéke, amely minden állampolgárnak minden rendezett ¿Wamban kijár. — Szükségesnek tartottam ezen gondolataimat a közgyűlés elő* kifejezésre hnzni, mert ne legyünk struccmadarak, haneim akkor, amikor egy kérdés aktuális, mondiuk ki mindig a kellő, igaz és őszinte szó*, mert ez miniig tisztítói** hat az atmoszférára. Biedl elnök beszédét sűrű tapsokkal fogadta a közgyűlés, maid a jövő évi költségvetést tárgyaltál: és többek hozzászólása után a l«vaslato* elfogadták. Száraz tűzifái. S£LS. «ornsz és hazai szegeket, - _ ~ ~ j c mennyi* éjrben ^„«,.„..11.6 Te1. 7BSÍ . ST PQ1UIH Mn\0roOT,<n"ß Tc ^ Inlésefl, Iskolai IJarlM»y<»«c. permek kMíökobdiok, ii a rjy v <t laaxtétetoan. CussliQ Imre SxéCenyl tér 2. Tlaxa síiHM mellett.