Délmagyarország, 1933. november (9. évfolyam, 249-272. szám)

1933-11-12 / 257. szám

MAGYARORSZÁG SZEGED, 5zerke*ztO««g: Somogyi ucca 22. Lem, Telefon: 23-33.-KlodóhlTolal, kOlcittnkilnyvtAr 6« tegytroda Aradi uoca S. Telefon i 13—OO. « Nyomda t LBw Lipót ucca 19. Telefon t 13w>ft. TAvIrall «• leveleim > DélmaaraiOMzáa Szeoad II népszavazás bizonysága Senki előtt sem lehet kétséges a német népszavazás eredménye, de — mit bizonyit ez az eredmény? S vájjon tartják-e annyian bizonyító erejűnek ezt az eredményt, mint ahányan érdeklődéssel néznek a szavazás kimenetele elé? A német népet, ma egyetlen akarat mozgósítja egyetlen cél felé s amikor a propaganda egysiku, amikor az agitáció csak egyetlen irányban halad, akkor a népszavazás sikere, az agitációnak s a propagandának eredménye, nem a n é p a k ar a t a, hanem az agitáció jut csak szóhoz az urnáknál. Ha a német nép a kormánya mellé áll, akkor az agitáció sikeres volt s a propagandát ügyesen és céltudatosan végezték, de ha a szavazatok egyhangúsága nem igazolja a kormány állásfoglalását, akkor csak arra nézve kap bizonyságot a világ, hogy a német uralkodó párt, kezében tartva a hatalom minden eszközét, sem képes maga mellé állitani a német népet: De — maga mellé fogja állitani. Nem kell kétségesnek tartani az eredményt, a szavazatok igazolni fogják a kormányt s a kormánypolitika számára meg fogják adni azt a felmentést, amit a kormány a népszavazástól várhat. De igazolja-e a világ előtt azt, amit a kormány számára igazolni fog? A szavazásnak csak akkor van bizonyító ereje, ha m e g nem félemiitett választók egyedül a maguk lelkiismeretének tartozó számadással fejezik ki szavazatukkal meggyőződésüket. Á szavazat csak akkor bizonyíték, ha a tömeg helyesléseért és a nemzet igazolásáért folyó küzdelemben minden versengő párt a z agitációnak egyforma szabadságával vehet részt. Ha az egyik párt a korlátlan államhatalom minden erkölcsi és fegyveres erejével rendelkezik s a másik párt öszszetörve, szétszaggatva és megsemmisítve, erkölcsi terror által megtagadva s a nemzeti egységből kiközösítve kénytelen a mérkőzés s a küzdelem elől félreállni, akkor mit bizonyít a szavazás eredménye ? Minden kormányzatnak már, csak azért is kellene alkotmányosnak lennie, hogy a világnyilvánosságot meggyőzze uralmának jogcíméről. De egy kaszárnyafegyelembe nevelt nép kiállása csak a fegyelmezők szervező képességét bizonyítja, de nem az állásontjuk helyeslését. A kaszárnya népe nem irálhatja a kiadott parancsot, gondolkodás nélkül engedelmeskedik a vezényszónak. A nagy német kaszárnyának most Hitler a parancsnoka, Hitler vezényel s a német nép gondolkodás és kritika nélkül engedelmeskedik. De ez a szótlan engedelmeskedés nem a kiadott parancs helyess ég é t bizonyítja, csak a fegyelmezettség erejét. A német népnek már nincs arra szüksége, hogy fegyelmezettségét bizonyítsa, de aminek bizonyítására szüksége van, azt nem tudja bizonyitani. Mert csak az alkotmányosan szervezett nép fejezheti ki elhihetó módon akaraté t. Az a nép, amelyiknek alkotmánya nincs, annak nincs akarata kifejezésének eszközeivel sem. A német népszavazás igy nem érheti el célját. Arra jó csak, hogy a német kormány tudja megint foglalkoztatni azt a népet, aminek terhein könnyíteni nem tud s aminek válságát enyhíteni nem képes. Arra jó, hogy a német nép figyelmét újra hetekre Vasárnap, 1933 nov. 12. Ara 20 íillér IX. évfolyam, 2,35. sz. elterelje az igazi problémákról, arra jó, Hogy felvonulásokkal, beszédekkel s a legmonumentálisabb kortézia színpadi eszközeivel szórakoztassa azt a népet, amelyiknek sem több kenyeret, sem kevesebb gondot adni nem tud. Róma császárai gladiátori küzdelmeket és oroszlánviadalokat rendeztek, a mai kor imperátorai politikai játékokat rendeznek, de a klasszikus és a modern tömegfoglalkoztatásnak ugyanaz a célja: elterelni a figyelmet és felejtetni a gondokat. A mai német kurzustól nem lehet elvitatni: kitűnő érzékkel tudja foglalkoztatni tömegeit. Látványossággá szélesit ki egy birói tárgyalást, a bíróság termét a politika arénájává teszi meg s a külpolitikájában ugyanaz az izzó páthosz, a küldetésnek ugyanaz a megszállottsága, ugyanaz a látványos póz kezdi a szerepet játszani, ami a belpolitikai sikerek legfőbb tényezője volt. A német népnek joga van a napfényhez. A német népnek joga van a lesrteljesebb egyen(Budapesti tudósítónk telefonjelenlése.) Párisból jelentik: Tardieu volt miniszterelnök a Liberté szombati számában erőteljesen követeli a háborúra való felfegyverkezést. — A mai időkben — írja — minden francia kormánynak el^ő dolga azt a feltételt szem előtt tartani, hogy a haderőt oly maximumra keU fokozni, amilyenre egyáltalán lehetséges. Szorosabbra kell fogni á közép- és ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20. Vidéken Budapesten 3.00, kUltHldOn 0.-40 pengd. ->• Egye* >zám Ara hétkHz« nap 12. vntAr- 6» Ünnepnap 20 1111. Hirdetések felvétele tarifa szerint. Megtelem« heifd kivételével naponta reqqel jogusághoz. A világháború befejezése utált tizenöt évvel a nagy német népnek joga van azt követelni, hogy a győző és legyőzött államok közötti különbség legalább a nemzetközi szervezetekben megszűnjön. A német népnek joga van az élethez és joga van a napfényhez is s talán éppen ezért fájlaljuk, hogy a német nép kormánya nem a haladás irányában és nem arccal a fejlődés felé keresi és várja a német nép kétségbevonhatatlan jogainak megvalósulását. Ha a világ nemzetei döntőnek tartanák is a német nép akaratát s ha világ uraiban kiérlelődne is az a készség, hogy teljesíteni fogják a német nép kívánságát, — nem tudnának hozzáfogni e kívánság teljesítéséhez, mert amig Németországban nincs alkotmány és nincs szabadság, addig csak találgatni lehet a német nép akaratát, de meggyőződést szerezni róla nem lehet. A népszavazás eredménye mutathatja a kormány erejét, de nem igazolja a német nép akaratát, helyeslését és meggyőződését. kelcteurópai szövetségesekkel a barátságot és „meg kell dolgozni" a volt nagyhatalmi szövetsegeseket is, hog^ álljanak Franciaország mellé, befelé pedig fel kell nyitni a polgárság szemét. Baul-Boncour külügyminiszter influenzában megbetegedett. Valószínű, hogy a külpolitikai interpelléciók tárgyalásának folytatását keddre kell elhalasztani. A rohamosztagok riadó-különitménye várja a vasárnapi német választást Berlin, november 11. A vasárnapi választás két részből áll: népszavazásból a Hitler-kormány külpolitikája tekintetében és Reichstagsorozásból, mely a megcsonkult parlamentet van hivatva kiegészíteni — kizárólag nemzeti szocialista alapon. A kormánypropaganda főleg a népszavazás fontosságát hangoztatja. Azt hirdetik, hogy „aki nem szavaz, az hazaárulást követ el". Valószínűnek tartják, hogy a szavazás 35 millió embert fog megmozgatni. A választás ideje alatt a náci autós-különítmények és a rohamosztagosok szervezetei riadókíszült. séget teljesítenek. A zászlódiszes Berlin fölött milliónyi zöld plakát uralkodik. A plaká'okon ez a szöveg olvasható: „Egy nép: egy vezér, egy igen.' Hindenburg beszéde ,Mutassátok meg, hogy egyek vagytok velem és a birodalmi kormánnyal' Berlin, november 11. Hindenburg elnök szombaton este rádióbeszédet mondott. — Én és a birodalmi kormány — mondotta — egységesek vagyunk abban az elhatározásban, hogy Németországot a háború utáni évek szétzuáltságából és ájultságából felfelé vezessük és felhívjuk a német népeL, hogy holnap maga döntsön sorsáról, az egész világ előtt nyilvánítsa ki, hogy az álta'unk kezdett politikát helyesli-e és akarja-e.. Hála a kancellár és munkatársai bátor, céltudatos és erős vezetésének, hogy Németország újra magára, talált és rálépett arra az útra, amelyet a nemzet becsülete és jövője megköveti. A szétforgácsolódás hosszú évei uján holnao kel! a német népnek először zárt egységként a világ elé lépnie, egységesen, békeakaratának kinyilvánításával, de egységesen a becsület, az egyenjogúság és - mások megbecsült"tésávk követelésében is. — Munka és újjászületés belül, béke becsület és egyenjogúság kifelé, ezek az alappillérek, amelyeken Németország állami életét í szilárdan fel akarja építeni. Mea akarok óvTardieu a háborúra való felfegyverkezési köveleli