Délmagyarország, 1933. november (9. évfolyam, 249-272. szám)

1933-11-12 / 257. szám

O P i; M Ä G y A R O 3 S Z Ä o 1933 nóvem*) v nr. 80 éves múltom, mert ÜLLfcJ m -t ittam, Minden héten egyszer, fél oohárrat reqqel) ni becsületünket, de áhítjuk az igazi békét. Hazugság és rágalom, ha a külföldön harcias szándékot igyekeznek nekünk tula.donüani. — Aki ugy, mint én, három hadjáratban élte át a háború borzalmait, nem kívánhat niahh háborút és a béke fenntartását a legkomo lyabb kötelességének tekinti a német nép és áz egész világ iránt. Egész szivünkből a bekét akarjuk, de békét becsülettel és egyenjogúságban. — Eltávoztunk a leszerelési értekezletről és a Népszövetségből, nem azért, hogv ezzel a népek közötti békés megegyezés gondolata ellen tüntessünk, hanem bogv megmutassuk a világnak, a megkülönböztetés eddigi módszereivel: győztesek és legyőzőek, felsz^elt és leszerelt ál.amok, szabad és nem szabad államok között nem lehet tovább menni és hogy hirdessük: az igazi megértés és igazi béke csak az egyenjogúság talaján lehetséges. — Valamennyi német férfihoz és nőhöz azt a felszólítást intézem:" Mutassátok meg holnap zárt sorokban, hogy a német egységes, hogy egyek vagytok a birodalmi kormánnyal. Tegyetek hitet velem és a kancellár úrral együtt az egyenjogúság elve mellett. Hindenburg beszédet valamennyi amerikai és olasz rádióállomás közvetítette. O CIPOTüZSURKO Hó vásárolhat. Cipőim saját gyáramban készülnek a legjobb minőségű anyagból legújabb divat szerint. Tájékoztató árak: Nőt cipők 6-50-1Ő1. Férfi cipők 8 50-1Ő1. és sárcipők, gyermekcipők nagy választékban. Kossuth Lajos sugárut 6. Dollfuss harca a horogkereszt ellen Betiltották a szociáldemokraták Adler-ünneoélyét igazságiigyminiszter a halálbüntetésről Az (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Bécsből jelentik: Scbusnigg igazságügyminiszter szombaton este fogadta a bel- és külföldi sajtó képviselőit és nyilatkozott előttük a kormány azon intézkedéséről, amellyel bevezette a halálbüntetést. Az igazságügyminiszter kijeJentette, hogy ha be is vezették a halálbüntetést, nem vettek tervbe semmiféle olyan rendőri intézkedést, vagy eljárást, melyet más államokban különleges intézkedésnek neveznek. — A kormánynak az a cél ja, — mondotta —, hogy azoknak, akik fegyverrel igyekeznek zavart kelteni, oda kiáltsa: Itt az idő, térjetek magatokhoz! A d 1 e r Viktor halála évfordulója alkalmából a szociáldemokratapárt 20 tagu küldöttsége jelent meg Adler sírjánál és arra koszorút helyezett el. A párt nagyobb ünnepséget tervezett, de a rendőrség betiltotta. Rendőrség szállta meg a temetőt es senkit sem engedett be. Délután 4 órakor a Westbanhof előtt nagyobb tömeg verődött össze és csodálkozva látta, hogv" a pályaudvar tetejére horogkeresztet zászlót húznak fel A zászlót a pályaudvari rendőri kirendeltség távolította el. A rögtönbiráskodasról közzétett tegnapi hivatalos magyarázattal ellentétben az igazságügyminisztériumban kijelentették, hogy a rablás nem tartozik azok közé a bűncselekmények közé, amelyeket halálbüntetéssel sújtanak. Szőrmét...? csak Mentustól! í.4,,X. Az adógabona (A Délmagyarország munkatársátóL) A szegedi gazdák által felaiánlott adógabona beszállítása befejeződött, összesen 110 mázsa gabonát ajánlottak fel adóhátraléktörlesztésre a gazdák és ezt a mennyiséget, husz mázsán kivül, a kijelölt uszályba szállították be. Egy gazda » szállításra halasztást kért. Nem ilyen zavartalanul bonyolódott le az adótartozásokra lefoglalt gabona elszállítása Ezen a címen 6 vagon gabonát foglalt le a városi adóhivatal. A malmokat felszólították a lefoglalt gabona kiszolgáltatására, a malmok egvrésze azonban ezt megtagadta, mert a raktárbérrel még hátralékban voltak a gazdák. Végül is megegyezés jött létre, hogy az adóhátralékos gazdák a malmoknak adták el gabonájukat és készpénzben fizették ki adótartozásukat. Mintegy 130 mázsa lefoglalt gabonát nem szállították be a gazdák és adótartozásukat sem rendezték. Ezért ezt a mennyiséget az adóhivatal a város fuvarával fogja beszállittatni az uszályokhoz. A szállítás, valamint a berakás költségével a gazdákat fogják megterhelni. Tört arany, pénz beváltás Ei6ny6. részletbesz*rz*s í».» előleg nélkül TÓTH An&cn&l lüHcaey ueca T. öra és eksccr!arll*a«k ole»4n (.»rnsnai, gyorsan, pontosan. ló'&llás me'Ietl. 134 Rossz csillagok járnak ... Irta Móra Ferenc Hetivásáros vedresházi magyaroktól hallottam Aia reggel, hogy rossz csillagok járnak, ök ugyan nem így mondják, hanem a maguk szép nyelvén ugy, hogy jel őket láttak az égen. — Micsoda jeleket? — erobereltem meg közülük a legélemedettebbet • legkevésbé törött szivarommal. (Mert Vodresházára olyan kocsiút visz, hogy mire kiérek a tetthelyre, a szivar mind tubákká törik a zsebemben. Mire pedig visszaérek, az avarkoponyák mind csontlisztté őrlődnek a ládában.) És ahogy néztem a jeleket látó magyarokat, megképzett ©lőttem a Oonradus Lycosthenes négyszáz esztendős könyve, a Liber prodigior u m. Abhan össze van keresgélve minden égi csoda, aminek nyomát találni a görög és deák írókban Pliniustól egész Mostradomusig. Meg is v;tn illusztrálva szép fametszetekkel valamennyi, a tüzes kerekek, a kis napokat fiadzó öreg napok, a megrepedt holdak, a lángoló keresztek, a tarajos csillagok és a többi herkentyűk. Csak az a furcsa, hogy például a rómaiak az actiumí csata előtt ugyanazt a sárkánykigyót látták az éten, amit az athénásbellek már évszázadokkal előbb a peloponnesosi háborúban és a bizánciak másfélezer év múlva Konstantinápolyban. Eddig mindig azt gondoltam, ez csak azért van így, mert Conradus Lycosthenesnek kevés volt a kliséje. Nagy huncutok voltak tudniillik ezek a régi könyvcsinálók is. Az első német világtörténelemben — Hartmann Schedellus Irta és Anton Kobergerus nyomatta 1403-ban Norinbergában — ugyanaz a félreszaladt orrú férfiú ábrázolja Jónás prófétát, Dárius királyt, Cicerót, Madarász Henriket és Amuretís török császárt. (Ugyan, ha ujabb kiadást rendeznének belőle, ábrázolhatná Benes urat is, azon az alapon, hogy annak ts két szeme van. Igaz, hogy azért errefelé csak szem nélkül valónak mondanák, ha itt élne köztünk pálinkamérőnek és ugy mérné a pálinkát, ahogy a politikát méri.) Antonius Koberger tehát nagy selma volt, hanem Conradus Lycosthenestől hajlandó vagyok bocsánatot kérni. Mert ugy látom, hogy mikor baj van idelent a földön, olyankor az emberek csakugyan mindig ugyanazokat a jeleket látják az égen. Mert azt feleli kérdésemre a gulyásforma magyarom: — Hogy miféle jelöket látunk, uram? Hát mindönféléköt. Tüzes fenyőszálakat, kerekeköt, körösztöket. mög ögyéb ilyesöket. Kiss Forró Piros, tán üsmeri is, itt a gyüki rét széliben már a sárkánykényót is látta, ahogy a Döncő szekerinek a rudiára csavargódzott, de tudja, nem tartott az csak egy szömvillanásig. Mire a családját előhujjáritotta a kazal mellül, akkorra mán hire se volt. Hát az ember az ilyen beszédre csak azt mondhatja, hogy hm, hm, vagy ejnye-ejnye, mert nem való senkit a hitiből kiverni. Aztán meg, ahogy vidéki és megszállott-területi lapokat nézegetek, látom, hogy a tüzes fenyőszálakat, a kereszteket. a tűzgolyókat, amiket mintha láthatatlan kezek tekernének, másfelé is látták. Örkényben Is, Mosonszentjánoshan is, Beregszászon is, mindenütt, ahol élnek még olyan gyermekei a földnek, akik szoktak fölnézni az égre. Az újságok könnyed tréfasággal emiitik a vad próféciákat, amiket a „köznép" az égi jelekhez fiiz. Igaz is, kl ne nevetne rajtuk okos ember? Éhség, háború, döghalál? Tudnivaló, hogy ezeket a fenevadakat nem az égből indítják útnak. Nem az Isten lábainál laknak ők. hanem idelent a földön, köztünk és velünk, knlfiffvi hivatalokban, országházakban és börze-palotákban. Hát igaz. tudós aszfronórausok, akik kicirkalmnzták az égi tüzek emberszemnek tervtelen futását és érc-csavarok közé fogják a bujdosó bolvgók útját, sohase találkoztak még az éffi mezőkön a népfantázia csodáival. Amaz ősember, aki valamennvi csillagász volt, látta őket, mert hitt bennük. A kaldeusok vénei a bibliai Folyóköz rónáin az égi testek járása szerint intézték népeik sorsát s a kései római is a csillagoktól kérdezte meg még azt is. melyik időben fakadhat olyan sarja, aki nem válik szégyenére őseinek S mikor az asztrál-vallások isteneit nyugdíjba küldte az ember, a középkor még mindig hitte, hogy a bolygók konstrukciód Igazgatják a földi életet S a modern okk«ltisták annyi század multán újra ferallitják az asztrológusok régi tételét hogy a föld élete csak az egek életének függvénye ... Igen, az okkuitisták. De ki veszi készpénznek az igazi, nem pénzért hazudó, a meggyőződéses, a tanult okkuitisták ide-oda beszédeit, akik tudvanemtudva le akarják ráncigálni az embert arról a magas polcról, ahová ültette magát? Hogy a földi élet csak reflex-mozgás, amelynek Indító ja a körülöttünk rajzó csillagvilágokban lebeg? Hogy tehetetlen pörgettyűk vagyunk egy ismeretlen erő kezében, amely még imponderábilis s nyilván mindig az is marad a mi mérő tudományunknak? Fogolyverebek egy megfoghatatlan fonálon, mely valahol a végtelenben végződve ringat bennünket kitanuThatatlan törvények szerint: hogy nincsenek erők. se emberiek, se fizikaiak, hanem esek egy erő van, amely kristályokba tömöríti az atomokat; pirosra festi a rózsa »szirmait, az almafa gyümölcsét, a csókot kérő szájat, a hajnali eget; millió mérföldes lángokat lobbant fel a napban s a napig érő gondolatokat az agysejtekben ? Költemény ez, nem tudomány. Lehet, csak hogy a költők sokszor tanították már a tudósokat S én nem mondom, hogy a vedresházi gulyások okleveles költők, de mintha éreznének valamit abból amit az uj tudomány tapogat: hogy vannak láthatatlanok a láthatók mőgőlt. Jön az ítélet napja, — mondják Vedresházán a parasztok s lehet, hogy csakugyan dübörög a messzeségben valami világkataklizma, amilyent János látott Pátruszban. Jön a halál, ölében az uj élettel. Ez a dolgok rendje, a fejlődés utja s ezt érzi a tudatlan ember kint a pusztán, a lelkében égő jeleket vetítvén ki az égre.