Délmagyarország, 1933. november (9. évfolyam, 249-272. szám)

1933-11-22 / 265. szám

T933 november 22. DP IMAGYARORSZAG Nagy gyapju-lievezetési vásár a Muskátlinál K 6 r 6 s z u c c a 5. (Meinl üzlettel szemben) Raktárunkat nagy tömegű gyapjufonállal frissítettük fel, amelyeket minden színben és minőségben az eddigi áraknál olcsóbban árusítjuk. Ingyenes kötés-horgolási tanitás! 4 vásár kél hétig tart, készpénz árleszállításaink november végéig érvényesek. Tekintse mea áras kirakatainkat. Nincs pénz a Harstér rendezésére (A Délmagyarország munkatársától) A vá­ros törvényhatósági bizottsága, mint emlékeze­tes, még a gázgyári közgyűlésen határozta el, hogy rendezteti, csatornáztatja és kikövezteti a Mars-térnek azt a felét, amelyet a kocsipiac számára jelöltek ki a Rudolf-tér parkosítása alkalmával. Általában abból a nagyszabású beruházási programból, amely a gázgyári tárgyalások alkalmából alakult ki és amelytől annyit várt a város egész közönsége, más sem­mi sem maradt, mint ez az egyetlen munka­ígéret, a Mars-tér rendezése. A többi terv sor­ra elmerült a közigazgatási nagytemetőben a feltámadás reménye nélkül, mert hiszen a vá­ros belátható időn belül nem kerül olyan pénz­ügyi helyzetbe, amely realizálhatná ezeket az elsikkadt álmokat. De a Mars-térrel is ha j van. Hosszú hóna­pok óta folynak körülötte a tárgvalások, a tervezgetések, szabálytalan időközökben össze­összeül valamelvik szakbizottság, ahol meg­mérkőznek a különböző szempontok és érde­kek, de a kövezésre váró térre egyetlen tégla sem került eddig. A hosszú ideje tartó huza­vona sokakban kelti azt a gyanút, hogy el­sikkad a gázgyári programnak az az utolsó pontja is, a Mars-tér rendezésére éppen ugv nem kerül sor, mint ahogyan nem került sor a többi programnont megvalósítására. A pénz pedig, amelv állítólag meg van valahol — ha ugvan időközben fel nem szinpantották ezt is a különböző apró-cseprő szükségletek — a végin csak elfogy. Most azért ismét haladt a Mars-téri kövezés ügye egy lábnyommal előre. A különböző szak­bizottságok javaslata alapján a polgármester megbízta annak idején a mérnöki hivatalt a versenytárgyalási feltételek meghatározásával. A mérnöki hivatal most kezdte meg ezt a mun­kát, de belevonta mindjárt a két hidföljáró burkolatának ujrakövezését is. A mérnöki hi­vatal alternatív feltételeket határoz meg, lehe­tőségeket kíván nyújtani a jövendő vállalkozó­nak arra, hogy különböző méretű terméskőből, vagy pedig kétszer égetett téglából készítse el a burkolatot. Felmerült ugyanis az a teljesen jogosult kívánság, hogy a város ne csak sze­gedi munkások alkalmazását kösse ki, hanem gondoskod jék arról is, hogy a vállalkozó sze­gedi gyárak készítményeit használja fel a burkolatok elkészítéséhez. A szakbizottságok foglalkoztak ugyan már a kérdésnek ezzel a részével is, de végleges határozatot még nem hoztak. Ez a részletkérdés uiabb tanácskozá­sokra nyújt legalább majd alkalmat. A mérnöki hivatalban bíznak abban, hogy az előkészítő munka nem lesz hiábavaló, hogy április elsején megkezdődik a kövezési munka a Mars-téren. Igaz ugyan, hogy a kérdés pénz­ügyi megoldása egvre bonyolultabbnak látszik, mert a mérnöki hivatal a polgármestertől ka­pott utasítás alapján nem csak a burkoló­anyagra vonatkoztatja az alternatív feltétele­ket. hanem a költségekre is. A vállalati felté­teleket ugy szabják meg, hogy a vállalkozók kétféle elszámolásra tehessenek ajánlatot: mondják meg, mennyiért vállalják a munkát, ha a város készpénzzel fizet és mennyiért vál­lal iák akkor, ha a vállalati összeget csak rész­letekben fizeti meg öt-tíz év alatt. Ebből pedig arra is l«het következtetni, hogy az a pénz, artW.vt l. a gázgvári koncesszióért kapott tekin­{¿H«es ösf -ogből megmaradt a Mars-tér köve­zéséi e, már nincs meg. BUDAPESTI HINDENBURG Kirakás alatt álló uszáluból elönqáron. Viszonteladóknak árkedvezmény! 99 a város jelenleg egyetlen város; föidbériü ellen sem folytat peri" Dr. Szekerke Lajos <b. főügyész a tanyai buftogatókról és a város magatartásáról (A Délmagyarország munkatársától.) Né­melyik lap hasábjain időről-időre élesen tá­madó cikkek jelennek meg Szeged ellen a vá­ros földbérpolitikája ellen. A város hatóságát azzal vádolják ezek a lapok, hogy kiuzsorázza a kisbérlöket, hogy könyörtelenül kilakoltatja őket bérletükből, vagy lebontatja fejük fölött a tanyaházat, ha nem fizetik meg földbérhátra­lékaikat és a tetemes perköltségeket. Legutóbb ¿-»¿¿v» hetilap felújította ezeket a régi vá­dakat. A Délmagyarország munkatársa érdek­lődött az ügyb n dr. Szekerke Lajos főügyész­nél, a városi földbérlők intézőjénél, aki a kö­vetkezőket mondotta: — A kérdéses hetilap tudósítása tele van rosszindulatú ferdítésekkel és valótlanságok­kal. A város a lehető leghumánusabban bánik zetbe kerültek. Azt a bérösszeget, amit nem fizettek be annak idején, azóta régen elköltöt­ték, közben esedékessé váltak az uj bérek is, a nagyranövekedett tartozás pedig egyre sú­lyosabban nehezedik az érdekeltekre. A város még ezekkel a beugratott bérlőkkel szemben is a teljes megértés álláspontjára helyezkedik. Azt, akiben megvan a fizetési készség, lehe­tetlen, vagy teljesíthetetlen feltételekkel nem zaklatjuk. — Mi sem bizonyít) ezt jobban, mint az, hogy ebben a pillanatban egyetlen városi bérlő ellen sem folytat a város pört. Azok el­len a bérlők ellen, akik a mut év őszi haszon­bérét sem fizették még ki, csak most adatjuk ki a fiz tési meghagyásokat. Az elmaradt ta­vaszi bér-részletekre a fizetési meghagyásokat majd csak tavasszal küldetjük el. Ennek a közel egy esztendős szándékos késedelmeske­désnek az a célja, hogy a hátralékos bérlők minél tovább fizethessék meg költség- és ka­matmentesen tartozásukat. A fizetési megha­gyás ugyanis már némi költséget jelent, a mai viszonyok között ezt is erősen megéreznék az érdekeltek. — Mint mondottam, a mult év őszi haszon­bér részletére csak most küldjük ki a fizetési meghagvásokat, helyesebben az őszi bérfizeté­seket csak most ellenőrizzük, hogy a htáralé­kosoknak elküldethessük a fizetési meghagyá­sokat. A végrehajtási eljárás megindítását ezek közül még egyetlen bérlő ellen sem kérjük. Er­re csak akkor kerül a sor, ha a fizetési meg­hagyásra sem mutatnának egyesek fizetési készséget. Ha azután a végrehajtási eljárás sem vezetne eredményre és meggyőződnénk arról, hogy a makacs nemfizetőkből nem a fi­zetési képesség, hanem a fizetési készség hiányzik, ezek ellen már erélyes eszközöket veszünk igénybe. Hangsúlyozom, hogy min­den egyes esetet egyénileg bírálunk el és ha azt tapasztaljuk, Vogy a bérlőben meg van a -nndék, akkor a legméltányosabban járunk el. — Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a városi földek bére ma már igen alacsony, a város földbérjövedelme a békebeli jövedelem­nek felét sem éri el, pedig a közlegelők fel­parcellázása következtében jelentékenyen na­gvobb területeket hasznosítunk bérbeadás ut­ján, mint amennyit ezen a módon hasznosí­tottunk a háború előtt. Ilyen körülmények között senki sem kifogásolhatja a város eljárá­sát, mert az köztudomásu, hogy a városnak ezekre a legalsó mértékre redukálódott jöve­delmekre nélkülözhetetlenül szüksége van, ha fönn akarja tartani önmagát és intézményeit. MIKULÁSRA KARÁCSONYRA VAGY ÚJÉVRE a kisbérlőkkel, amíg csak lehet kíméli őket, és akinek földbérhátraléka mögött nincs szán­dékosság, hanem önhibáján kivül került a fi­zetésképtelenség helyzetébe, azt senki sem zavarja, bérletében. Á legtöbb esetben kétség­telenül megállapítható, hogy a hátralékok a tervszerű bujtogatások következtében szapo­rodtak fel. — Két teljes évig bujtogatták a város ellen a bérlőket és igen sok bérlő épen ennek a buj­togatásnak a következtében szüntette be a bér­fizetéseket. Most pedig, amikor a felbujtott bérlők meggyőződtek arról, hogy alaptalan volt a bujtogatás, hogy a polgári jogrend nem vál tozott meg, hogy aki bérel valamilyen ingat­lant, annak meg kell fizetnie a megállapított j bérösszeget, természetesen ieen kinos hely- j nem adhat alkalmasabb AJÁNDÉKOT mint egy elismert festő pompás alkotását NYILASSY VASS ELEMÉR PESKE CZENCZ JÁMBOR ROMEK FARAG« KOSKOL HELLBR egy-eg y festménye rendkívül olcsó árért kapható a DELMAGYAROR SZAG fCk kiadóhivatalában. JW& MMllÜÜlliii W

Next

/
Oldalképek
Tartalom