Délmagyarország, 1933. november (9. évfolyam, 249-272. szám)

1933-11-22 / 265. szám

jmM DffrMAG7»RORSZín 1955 novemEer 22. Páholy és erkélyszék A BELVÁROSI MOZIBA husz százalék kedvezménnyel Darabonként h kaphat« a D é 11TI & Cf €1 1* O T S 35 kiadó Hl v a t a 1 á b a n. A volt csongrádi rabbi felfedezte az ókor legnagyobb matematikusának elveszett kéziratát Beszélgetés Guttmann Mihállyal arról, miként találta meg Euklidesznek azt a könyvét, amelyről évszázadokon keresztül azt hitték, hogy el­égett az alexandriai könyvtár pusztulásánál Budapest, november 18. Barcelonában, «2 egyetem kiadásában va>skos köoyv hagyta el nemrégen a sajtói A könyv szerzője: J. Millás L Vatlicrosa, a madridi egye­tem világhírű professzora és most megjelent köny­vében a budapesti Ferenc József Országos Rabbi­képző Intézet tudós igazgatójának felfedezését is­merteti. A kormányzó pár nappal ezelőtt nevezte kí a boroszlói rabbiképző intézet vezetőjét, Gutt­mann Mihály doktort a budapesti szeminárium igazgatójává. Az uj igazgató egy tudományos fel­fedezésével keltett feltűnést; éveken át tartó tudo­mányom kutatások során sikerült megtalálnia az ókor legnagyobb matematikusának, Euklidesznek elveszettnek hitt könyvét. Guttmann Mihálynak erről a felfedezéséről számol most be a világhírű madridi tudós. A catalan és spanyol nyelven irt könyv megje­lenésével kapcsolatban érdekesnek tartottam fel­keresni a budapesti rabbiképző intézet uj igazga­tóját. Hatalma« könyvtártermében fogad a tudós. Megtudom, hogy a boroszlói szeminárium volt igazgatója konzervatív talmudlskolákban nyerte első kiképzését. Nagyváradon Fuehs rabbi, Po­zsonyban Schrelber Akkiba, Bonyhádon Pol­lik Mózes tanítványa volt Négy évig volt Csong­rádon rabbi, azután tizennégy esztendeig tanított • rabbiképző főiskolán. Tizenkét évvel ezelőtt ke­rtit Boroszlóba, rövid megszakításokkal a mult évig vezette ezt az intézetét. Közben meghívták a jeruzsálemi egyetemre a talmudi tudományok és a matematika rendes tanárának. Annak a tudományos felfedezésnek eredményé­ről, amelyről most mmden részletre kiterjedően számol be J. Millás I Valllcrosa. érdekes előz­ményed vannak. Ezekről igy nyilatkozik a kiváló tüdós: — Már kora fiatalságomban foglalkoztam régi zsidó tudósok világi munkáival. Az Ókorban és a KöBépkorban a zsidó tudósok voltak a matema­tika. aszirmomla. bölcsészet és gvógvászat legki­válóbb tudósai. Közülük Is kivált Ábrahám bar Chijjá Savasorda, aki a XII. század első felében Spanyolorszásfcan és Délfraneiaorszájrban műkö­dött. Hires csillagász, matematikus és bölcsész volt ós az Ö érdeme, hogv az európai tudósok szá­mára hozzáférhetővé tette az arabsoknál akkor virágzásban lévő erakt tudományok legjelesebb munkáit Híres ember volt, mert kéziratait latin. „II mult évben mindössze 70 olyan nap volt. amikor nem volt érvényben utazási kedvezmény" (A Délmagyarország munkatársától.) Rész­letesen foglalkozott a Délmagyarország a sze­gedi Kereskedők Szövetségének azzal az ak­ciójával, nmellvel a megismétlődő vasúti ked­vezménvekkel szemben foglalt állást. A Keres­kedők Szövetségének nagvtanácsa ebben a kérdésben értekezletet hivott össze, amely ha­tározati javaslatot fogadott el. A határozatban tiltakozott a Rudnpest részére sorozatosan en­gedélyezett utazási kedvezmények miatt és hi­vatkozott arra. hogy a folytonos utazási ked­vezmények éles ellentétben vannak azzal a minisztertanácsi határozattal, amely kimon­dotta a menetdijkedvezmények korlátozását. A szegedi Kereskedők Szövetségének állás­tpanyol és görög nyelvre Is lefordították. Több kéziratát Ismerjük. Ezek a föld alakjáról, a csil­lagok járásáról, a csillagok pályájának kiszámí­tásáról szólanak, leghíresebb munkája a „prakti­kus tanácsadó földosztók számára." Ebben min­denekelőtt kíméletlent1 kritizálja az akkori föld­mérőket a geometriában való hibás tudásuk miatt Ez azt bizonyítja, hogy Ábrahám bar Chljja ma­gasabb tisztséget tölthetett be. —- A geometria több kéziratban van meg, Mün­chenben. Párisban a Louvreban és a vatikáni könyvtárban Mindeme gyűjtemények, különösen azonban a Vatikán a legnagyobb készséggel állot­tak rendelkezésemre tudományos kutatásaim so­rán. A könyv utmutatónl akar szolgálni azoknak, akik földbirtokok fölmérésével foglalkoznak, vagy akik hivatva vannak földek és mezők osztására vonatkozó kérdésekben jogilag dönteni. — Évekig tartó nehéz munkával sikerűit a kéz­iratokból a teljes kéziratot összeállítani és azt kritikailag feldolgoznom. Kutatásaim közben ju­tottam arra a meglepő felfedezésre, hogy Ábrahám bar Chijja geometriájának harmadik fejezete nem más, mint Enklidesznek az osztásokról írott év­századokig elveszettnek hitt könyve. — Ezt az arabs koromén tárokból állapítottam meg minden kétséget kizáró mödon és a tudomány felfedezésemet teljes mértékben igazolta is. — Munkámról az első könyv még a háború előtt jelent meg, de az akkor még nem volt olyan rész­letes, mint most a spanyol tudós minden részletre kiterjedő könyve. A spanyol és catalan kötet nem más, mint kutatásaim ismertetése és a spanyol tu­dós könyvének címlapján, szerényen a maga neve előtt odanyomtatta, hogy: „eegone el text editad i prolopat pel Dr. Miqnel Guttmann." — Euklidesz munkáinak jelentős része elveszett az alexandriai könyvtár pusztulásakor, a köny­vbe másolatokban megmaradtak az utókor szá­mára Erről a felfedezett munkáról 1563-ig mit sem sejtett a tudomány, akkor találtak egy arabs kéziratot, amely említést tesz a könvről, de közel négyszáz esztendeig hiába kutattak utána a tudó­sok: nem sikerült nvomára akadni. Istennek hála, hogy nekem sikerűit... A madridi egyetem professzorának könyve a magvar tndománvos kutatások ujabb nemzetközt megbecsülését jelenti. Pa ál Jóh. foglalásával az ,.OMK-E" hetilapja legutóbbi számában részletesen foglalkozik. Megállapít­ja, hogy a legutóbbi miniszterkőzi értekezle­ten kiderült, miszerint a mult esztendőben mindössze 70 olyan nap volt, amikor Budapest­re utazási kedvezmény nem volt érvényben. „A vidék közönsége — írja az OMKE — most már rendszeresen arra az időre halassza Ru­dapestre való utazásait, amikor kedvezménvt élvezhet és igv bonyolítja le kisebb-nagyobb vásárlásait is." Majd igy folytatja a cikk: — A vidéki kereskedelem számára teljesen lehetetlen, hogv üzletét folytassa és fenntart­sa, hiszen már ott tart, hogy le kell mondania a tavaszi áruk beszerzéséről, mert jól tudja, hogy »gész május folyamán 50 százalékos ked­vezménnyel mehet Rudapestre a vevője és itt fogja beszerezni a szükségleteit. Ennek a rend­szernek a fertartása csak a kereskedők vásár­lási sztrájkjára vezethet, hiszen máskép a ke­reskedelem nem tud védekezni az olyan vas­úti forgalmi politika ellen, amely minden I üzleti számítását szétrombolja. A csősz és a fatolvaf (A Délmagyarország makói tudósítójától.) Nagy Imre Vertán-telepi lakos ma reggel ösz­szeszaggatott ruhában és vérző testtel jelent meg a makói rendőrségen, ahol feljelentési tett Hadár Antal csősz ellen. Elmondotta, hogy hajnalban hulladékfát gyűjteni ment a Csip­késbe, ahol szembetalálkozott a városi csősz­szel. Nagy Imre szerint ekkor szóváltás kelet­kezett közöttük. A csősz felelősségre vonta, majd igazolásra hívta fel őt. Az igazolás ered-i ményét azonban be sem várva, ráuszította ha­talmas kutyáját és egyben maga i9 torkolász­ni kezdte. A kutya hatalmas sebeket ejtett Na­gyon, Hadár peaig a nyakán, hátán és a kezén ejtett súlyos sebeket. A feljelentést azonban nemcsak Nagy, ha­nem a csősz is megtette. Az ő feljelentése sze­rint Nagy Imre notórius fatolvaj, akit már több ízben ért falopáson s aki ellen már több íz­ben tett feljelentést. Feljelentései miatt már régóta ellenséges viszony van közöttük, sőt Nagy Imre már több izben meg is fenyegette azzal, hogy alkalom adtán megfizet neki. A csősz szerint Nagy Imre ezúttal teljesen fel volt készülve arra," hogy fenyegetéseit beváltsa. Magával vitte Berényi" Bajusz és Fejes nevü barátait is, akiket egy fa mögé rejtett el, nyil­vánvalóan azzal a szándékkai, hogy alkalmas pillanatban segítségére legyenek. Élőre kieszelt tervük azonban nem sikerült, mert a csősz­nek olyan segítőtársa akadt kutyájában, hogy a három cimbora jónak látta elmenekülni. A rendőrség és a csendőrség most közös nyomozás'. mditott annak megállapítására, hogy a két feljelentés között hoi az igazság. MINDENKINEK KORDA-RUHA Legjobb. — Legc&rstoflaWx—Legofesóbb. Mérték után eksőransn raabás ée ktfttfe. Iskola öltönyök, felöltők, télikabátok s nagy választékban. FÖLDES IZSÓ Klauzál tér Betörést követett el az ötvenholdas gazda (A Délmagyarország munkatársától.) Be­számolt a Délmagyarország arról a vakmerő betörésről, melyet a wásárhelyi mezőgazdasá­gi szakiskola kárára követtek el. A csendőrség napokkal később elfogta Venyeresán Mihály pitvarosi gazdálkodót, aki beismerte a betörést. A gazdát kedden szállították be a szegedi ügyészségre. Venyeresán Mihály jómódú ember, 50 hóid földje és közel 6000 pengő készpénze van. A betörést vallomása szerint azért követte el, hogy még több pénzhez jusson, mert Német­országba akart kiutazni. A fiatal gazda ugyanis tavaly kintjárt Németországban a gazdaifjak csereakciója révén és ott beleszeretett egy lány­ba, akit feleségül akart venni. A hatezer pen­gőhöz nem akart hozzányúlni, hanem elhatá­rozta, hogy megszerzi a vásárhelyi szakiskola pénzét. A körülményekkel ismerős volt, mert pár évvel ezelőtt növendéke volt a szakiskolá­nak és emlékezett arra, hogy a Wertheim-szek­rényben állandóan nagyobb összegeket szoktak őrizni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom