Délmagyarország, 1933. november (9. évfolyam, 249-272. szám)

1933-11-18 / 262. szám

DHMAGYARORSZAG SZEGED, SzerkMXlOtég: Somogyi ucca 22.1. em. Teleion > 23—33.—KJadóhlTatal, knicsOnkOnyvMr «* tegylrodn Aradi ucca S. Teleion : 13—OO. — Nyomda < LHw Linót ucca ÍO. Telefon t 13—oO. Tanrnll ét levélolm.- DélmagyaronzAp Szened Szombat, 1933 nov. 18. Ára 12 ffllér^^ IX. évfolyam, 260. sz. ELŐFIZETÉSI Havonta helyben 3.2 O. Vldélcen é« Budapesten 3.00, kUlIHldHn 0.40 peng«. - Egye* tzAm Ara hétkOz» nap 12, vatár- «• Ünnepnap 20 (111. Hlr­detéiek felvétele larlla tzerlnt Meqlrw lenlvc hétfO kivételével naponta reqael Kulturális kötelességeinket is teljesíteni kell minden irányban. A ránk háruló munká­nak ez a felelősségteljes felfogása állit meg jelenségeknél, amelyeket nem lehet szótlanul s közéletünkre gyümölcsözetlenül hagyni, ha feladataink helyes betöltésére legalább a szándék megvan bennünk. Hátha mégis tu­dunk javítani I Hátha nem hiába folytatjuk az állandó tökéletesedést sürgető és előkészí­teni akaró agitációt. Hátha mégis nekünk van igazunk, akik azt hirdetjük, hogy időközi csalódások, parlagiasságok rövid életű győ­zelme, a rá fordított munka emberfelettisé­ge ellenére is bőven kell áldozni fáradalmat erre a tagadhatatlanul kevert, de mégis ál­dott és termékeny szegedi talajra, mert itt — hiába —, bőséges aratása csak a kultura vetésének van — persze, nem minden kul­tura, ami a kultura mezében tetszeleg —, de annak azután mindig bőven van. A Faust második előadása kinos körülmé­nyek között zajlott le. ' Nem kaptuk a színpadról a művészi munkának azt a mara­déktalanságát, amely az első idei előadá­son 'gyönyörködtetett. A nézőtér miatt pe­dig egyenesen — szégyenkezni kellett. Talán félig megtelt páholysorok, talán félig megtelt földszinti széksorok és félig sem el­foglalt emeletek. Mindig mosolygunk azo­kon, akik a mindenkori igazgató iránt való imádatukban tévedésből se mondanak ki, vagy irnak le egy kritikai mondatot a szín­házról és ha már kritikát mondanak, akkor azt a — közönségről mondják. Minden jó, ami a szinház körül történik. Az előadás jó. A rendezés jó. A díszlet jó. Az igazgató jó. A kulturtenácsnok jó. A szinügyi bizottság is jő. A közönség, legalább is, nem mindig jó. A mi véleményünk szerint a kritikairás­nak ez a metódusa valahol sántit. A sántitás magyarázata viszont nem mindig olyan hiba, amely a művészi, vagy kul­turális kérdésekről való felfogásba csúszott bele. Ez az egyik oka, min­denesetre legfőbb oka, hogy magunk mögött hagyva minden sántító kritikát, de kritikust is, sietünk a közönség pártjára állni és han­goztatni, hogy abban, ami a szinház körül nem helyesen, nem célszerűen, nem művészi kiteljesedettséggel történik, vagy történhetik, legkevésbé a közönség hibás. Ha egyáltalán hibás a közönség. Akár az a rész, amely vé­gighallgatta a Faustot. Akár az a rész, amely a Faust egyik előadásán sem segítette a sze­gedi operakultuszt. Rólunk eléggé közismert, hogy a színház­támogatás újságírói kötelességét se az ál­landó dicséret, kizárólagos elismerés és a nagylaki pajtához méltó kiskorú hódolat ál­landósításában ismerjük fel. A kritikáról kép­telenek vagyunk lemondani. Meggyőződé­sünk, hogy a kritikáról való lemondás egy­értékü a város kulturális értékeinek aláakná­zásával, a szinház esetleges művészi lendü­letének megakasztásával, a szinészi munka lekicsinylésével és nem érdeke az igazgató­nak se. Művészi és közéleti hitelveinkhez való ez a görcsös ragaszkodás vezet, amikor viszont helyesnek vélt felismerésünk egész melegével állunk ki minden olyan teljesít­mény mellé, amelyről azt látjuk, hogy alkal­mas a szinház kulturális munkájába vetett hitet visszaadni és ébren tartani, a város nyil­vános életét emelni, finomítani, élénkíteni és Az ellenzék az adósvédelem kiterjesztését kérte minden foglalkozási ágra 4 képviselőház megkezdte a gazdarendelet vitáját — Incidens a miniszterelnök és farkasfalvi Farkas Géza között (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A kép­viselőház péntek délutáni ülése közben incidens történt Gömbös miniszterelnök és farkasfalvi Farkas Géza között A miniszterelnök a büf­féből kijövet összetalálkozott Farkas Gézával, aki az OMGE ülésén élesen bírálta a kormány gazda­védelmi rendeletét. — Megmondtam már — szólt a miniszterelnök Farkashoz emelt hangon —, hogy a Ház szine előtt foglak rendreutasítani beszédedérti Farkas Géza a miniszterelnök szavaira annyit mondott hogy a Házban is meg fogja ismételni kritikáját — Azt mondottad beszédedben — folytatta a miniszterelnök —, hogy a kormány a kartelek ke­zében van. — Fenntartom, amit állítottam — válaszolt Farkas —, de rendreutasítani engem nincs joga senkinek. Ezt a leghatározottabban visszautasí­tom. A miniszterelnök megfordult és Mayer János­sal tovább ment a folyosón. K á 11 a y Miklós földmüvelésügyi miniszter lépett ezután Farkas Gézához és mosolyogva mondotta neki: — Az ország érdekében joga van a kormány­nak mindenkit rendreutasítani, akiknek nincs iga­zuk. Farkas Géza a földmivelésügyi miniszter felé fordulva igy válaszolt; — Határozottan megismétlem, visszautasítok minden rendreutnsitást. Erre senkinek sincs joga, én sem utasítom rendre a kormányt. Ezzel az incidens véget ért. Az ülés további folyamán ismét összetalálkozott Gömbös minisz­terelnök Farkas Gézával és egy pamlagon félre­ülve megbeszélték a gazdavédelmi rendeletet. A megbeszéléssel az ellentétek elsimultak. A parlament üléséről részletes jelentésűink a következő: A képviselőház pénteken megkezdte a gaz­daadósságok rendezésével kapcsolatos hitelmü­veletekről szóló törvényjavaslat tárgvalását. A javaslatot Zsindely Ferenc előadó ismer­tette. Györki Imre mint a kisebbségi vélemény előadója, határozati javaslatában azt kérte, hogy mindazokat a kedvezményeket, amelye­ket a rendelet a gazdáknak már biztosított, kü­jönösen az adózás terén, terjesszék ki a kis­iparosokra is. Györki ezután erős támadást intézett a ban­kok kamatpolitikája ellen és különösen az egyik szentesi pénzintézet üzletviteli módját kifogásolta. Végül a kisebbségi javaslatot aján­lotta elfogadásra. Imrédy Béla pénzügyminiszter törvény­javaslatot nyújtott be a Nemzeti Bank alap­szabályainak kiegészítésére. A javaslat módot nyújt a banknak arra, hogy a gazdatartozások rendezésével kapcsolatban kivételesen és átme­netileg százmillió pengő erejéig hitelt nyújtson az államkincstárnak. M a r s c h a 11 Ferenc szerint a törvényja­vaslatot sok esetben félremagyarázzák. Külö­nösnek találja ,hogy egyesek kétségbevonják a gazdavédelem jogosságát. A kormány ren­delete határozott haladás. A kétéves nyugal­mi idő megteremtése mindennél becsesebb, mert a folytonos nyugtalanság, az állandó zak ­latás, taláp még a tehernél is súlyosabb volt. Hegymegi Kiss Pál szerint nincs vita abban, bogy elsősorban a mezőgazdaság hely­zetén kell segiteni. A rendelet azonban a me­zőgazdaságot, különösen a védett birtokot el­vágja a hitellehetőségektől. Hadházi Ferenc: A rendeletben komoly előrehaladást lát az adósvédelem tekintetében. Kérte azonban, hogy az adóhátralékosoknak nyújtott előnyöket minden adóhátralékosra terjesszék ki. Az elnök ezután iavasolta, hogy a legköze­lebbi ülést kedden délután 5 órakor tartsák. Szeder Ferenc a napirendhez szólva a tejrendelet intézkedéseit kifogásolta. K á 11 a y Miklós földmivelésügvi minisz­ter: A teirendelet a nagy gazdaságok rovásá­ra sok előnyt tartalmaz a kisemberek <izem­üontiából. A te járleszállitáshoz csak akkor lehet hozzáfogni, ha előbb a tejrendeletet teljesen végrehajtották. Az ülés negyed 10 óra után véget ért. szépíteni. Ilyen törekvéseiben, Ka csak lát­szat lenne is, bogy ezt a célt szolgálják, nem szabad a színigazgatót magára hagyni. Ez a passziózás ép oly kártékony lenne, mint amennyire ártalmas a jogosulatlan engedé­kenység, enyhítő körülményt sem biztosító kritikátlanság, ha hibák és hiányok meglátá­sa, feltárása és megszüntetése esetében elő­áll a kizárólag közérdeket szem előtt tartó elhatározás és intézkedés szükségessége. Helyesen látta meg a színigazgató, hogy Szegeden van gyökere az operának. Ismertünk ugyan színigazgatót, aki valamikor más meg­látásokról tett jelentést a kultuszminiszter­nek. Dehát ezt a referátumot is túlélte Sze­ged, nemcsak az árvizet s azok, akik mindig siettek menteni segiteni, ami menthető, most nemcsak elégtétellel, hanem a művészet örökkévalóságába vetett örvendező hittel lát­ják, hogy a? igazgató legalább részben mű­vészi elgondolásokkal is vegyíti helyesnek vélt vállalkozói elgondolásait. Abból azon­ban, hogy a Faust második előadását gyönge ház nézte végig, teljes bizonyossággal csak egy következtetést lehet levonni, és pedig azt, hogy olyan légkört kell teremteni, amely mellett a Faustok második jó előadását is zene- és kulturéhes telt ház várja a bemuta­tók és más ünnepi előadások kíváncsiságá­val és lázában. Szegedet segít építeni, aki az emelkedő tökéletesítésnek ezt a munkáját végzi. Eggyel több ok arra, hogy minden irányból segítő kéz szorgoskodjon ilyenkor az igazgató mellett. Segiteni kell. Agitáció­val. ötletekkel. Fel kell hivni a figyelmét, hogy lépjen ki sok évtizedes gyakorlat kita­posott medréből. Nem akarjuk túlozni ope­raelőadásainak se a jelentőségét, se az érté­két. De hisszük, hogy olyan szereposz­táshoz, mint amilyenben az Aidát hozza, kapna közönséget Dorozsmáról, Kistelekről, Hódmezővásárhelyről és Makóról is. Szaba-

Next

/
Oldalképek
Tartalom