Délmagyarország, 1933. november (9. évfolyam, 249-272. szám)

1933-11-18 / 262. szám

3 OCIMÄG/AROßSZAG 1933 november 16: Prófétában ma nagy Danfcó-nótaett! Boldizsár Kálmán zene­kara 50 Dankónótát muzsikál. ditsa csak rá nagy irodai személyretét a kor­nyékre. Próbáljon csak operabérlőket gyűj­teni azoknak a szomszéd városoknak a kul­turéhes közönsége körében, amelyekben színház csak nyáron van, hangverseny legfel­1 'ebb kettő-három és amelyek részére meg :ell teremteni az olcsó színházi közlekedést, minden elérhető vasúti kezdvezmény kivívá­sával és a városi autóbuszoknak esetleg ál­dozatokat ís hozó, - egészen olcsó tarifájával. S itt, bármennyire szeretnénk, megint nem térhetünk ki a szinügyi bizottság munkássá­gának kritikája elől. Mit végez ez a bizottság a szegedi szinügy fejlesztése körül? Arra, hogy megírjuk a szinügyi bizottság történe­tét, nem vállalkozhatunk. Erre vonatkozó igényeikkel más bizottságoknak is várniok kell. De azt meg kell kérdeznünk, hogy mi­kor hangzottak el komoly követelések eb* ben a bizottságban? Mikor hangoztattak ott mélyreható művészi reformokat? S mit kö­szönhet ennek a bizottságnak a fejlődésben hosszú ideje megállított szegedi szinészet? El kell ámulnunk, ha azokra a tanácskozá­sokra gondolunk, amelyeket azóta folytatott ez a bizottság, amióta a tárgyilagos beavatko­zást több ponton valósággal kiprovokáló, szorgalmával és díszleteivel minden elisme­rést ^ kiérdemlő, de a művészi mér­legelést minden vonalon több ok miatt állni képtelen uj rezsim meg­kezdődött. Nagyratörő terv egy merült fel, a színházbarátok újjáalakítása. De ezt a ter­vet sem szinügyi bizottsági tag érleli, hanem Szalay József. Mi nem ellenezzük a három­éves szerződést. De bocsánatot kérünk, az uj szezon elején nem ez a legfontosabb kér­dés. Sokkal fontosabb, hogy biztosíttassák a jó operaelőadások folytonossága. Ez bevé­telileg is nagyobb biztosíték, mint az a papír, amely nem egy, hanem három évre ad üres nézőteret. Azt a munkát azonban, amely a művészi teljesítményekhez való hozzásegités folytonosságával támogatja az igazgatót abban, hogy az üres széksorok mi­nél gyakrabban megteljenek, hiába sürgetjük és hiába várjuk a szinügyi bizottságtól. Ezért tárjuk fel, a nagyjövőjünek indult, de még bizonytalan ösvényü szegedi operaelőadá­sok kapcsán, a szegedi szinügy stagnálásá­nak egyes okait. Ezért sürgetjük, amitől egy­kor idegenkedett a polgármester, amiről való véleményét azonban bizonyára alapos reví­zió alá vette, a színüggyel foglalkozó bi­zottság vagy társaság szervezetének újjá­alakítását. Végül ís Hedda Gabler asszonyi rejtélvének, Hamlet temetői jelenete mélysé­geinek, Verdi meleg romantikájának, Gounot finom kecsességének, Puccini dekadens, Bi­zet forró lírájának megértésére és megérzé­sére nem a törvényhatósági bizottsági tag­ság képesít. Megegyezés Roosevelt és Lltvinov között Amerika elismerte a szovjetet (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Washingtonból jelentik: Roosevelt elnök és Litvinov külügyi népbiztos között a péntek éjszaka újból hosszas tanácskozás folyt, amelynek során elvi megállapodást kötöttek az össze« megvitatott kérdésekben. A megegyezés elsősorban a vallási kérdé­sekre, a kommunista propaganda problémákra és a kereskedelmi kapcsolatokra vonatkoztak. Az orosz—amerikai szerződést (amerikai időszámítás szerint) pénteken éjszaka ünne­pélyes külsőségek között aláírják. Ünnepélye­sen megnyitották a Washington—moszkvai közvetlen telefonösszeköttetést, amelyen első­Litvinov beszélt, bejelentve: Amerika elismer­te Szovjetoroszországot Izgalmas tanúvallomások a berlini perben Berlin, november 17. A Reichstag-per tár- . gyalásán Gr oh te Ottó kőműves azt vallót- ' ta. hogy a kommunista szervezetekben feb­ruár 22-én kiadták az utasítást, hogy másnap ki kell osztani a fegyvereket, február 24-re, E edie elrendelték az általános készültséget, te­át lehetséges, hogy a birodalmi gyűlés fel­gyújtása tényleg jeladás lett volna a kommu­nista felkelésre. — A Liebknecht-házban megbeszélték a gyúj­togatás! Lubbeval és a bolgárokkal. Kaempf­ner kifejezetten azt mondotta, hogy Popoffnak kell a gyujtogatást irányítania. Kaempfnert, továbbá Popotfot Torgler és Koehnen látta el gyujtóanyaggal. Popoffnak az volt a faladata, hogy kellő időben elintézze a felgvujtást és fedezze a gyujtogatókat. A baj csak az volt, hogy Lubbe eltévesztette az utat. Popoffnak kellett volna visszavonulást fedezni, hogy ki­juthassanak az épületből. Kaempfner azt mon­dotta, hogy az ilyen müveletekre csak külföl­dit lehet alkalmazni. A német párttól távol áll­jon minden gyanú. P o p o f f izgatottan felugrik székéből, a tanú felé kiált: — Gazember! Uüdonság! frfrnílkflll, (flrftmn^'Htlll) tartás ondolüläs. legújabb szabadalmu „G S. U." készülékkel, a legmo <er­nebb «Iiarással késxit » nJi fodrász­szalon 69 Oroszlán u. 4 IQft 99 Tel. 26 Az elnök rendreutasítja Popoffot. A vádlott leül, közben megint odakiált a tanú­nak: „Piszok alaki" Az elnök rendreutasítja­Elnök: Első kihallgatása során azt mondot­ta, hogy már előbb fegyvert osztottak szét, hogy pontosan meghatározott időben meg­kezdjék a harcot. Azt állította továbbá, hogy akkor megegyeztek abban, hogy február 27­én déli 12 órakor megtámadnak minden ka­szárnyát és rendőrőrszobát. Grothe: Igen, ezt több oldalról hallottam ve­zetői minőségben. Popoff kijelentette, nem tartja szükséges­nek, hogy kérdést intézzen a tanúhoz. Grohet eddig sohasem látta. Amit Grohte rólam mon­dott, szörnyű, valótlanság. ^ Grohte után Singer gépkocsivezetőt hallgat­ták ki, aki Grohte bizalmasa volt. Vizsgálati fogságból vezették elő. Határozottan tagadta, hogy a tüz napján ó lett volna a központi futár. Grohtét a párt megbízhatatlannak tar­totta. Grohte mindig nagyzolt és élt-halt az­ért. hogy nevét nyomtatásban lássa. Singért ezután szembesítették Grohtével. A két tanú elhalmozta egymást szemrehányá­sokkal, Gi^htenak a pártban semmi vezető­állása nem volt, hanem a legcsekélyebb mű­ködési köre volt, ami csak lehetséges. Diw.itroff kérdésére Singer kijelentette, ki­zárt dolog, tiogy a pártszervezet értekezletén a birodalmi gyűlés feigyujtásáról olyan mó­don beszéltek vo'.na, amint azt Grohte leírta. Dimitrofí további kérdésére kijelenti a tanú, hogy a kommunista pártban februárban sem­mi? le riadókészültség nem volt. A tárgyalást szombatra halasztották. R polgármester köszönete Glattfelder püspöknek (A Délmagyarország munkatársától.) Dr, ~>mogyi Szilveszter polgármester dr. Pálfu József polgármesterhelyettes társaságában pén­teken délelőtt látogatást tett a püspöki palo­tában dr. Glattfelder Gyula megyéspüspöknél. A polgármester a hivatalos jellegű látogatásról a következőket mondotta a Delmagyarország munkatársának: — Azért látogattuk meg a püspököt, mert így akartuk megköszönni a város hatósága és kö­zönsége nevében az egyetem épségének bizto­sítása érdekében kifejtett fáradozásait Érté­sünkre jutott ugyanis, hogy a megyéspüspök, akit annakidején felkértem arra, hogy járjon el az egyetem ügyében, teljesen titokban igen sokat faradozott, többször fennjárt Pesten, tár­gyalt az illetékes minisztériumokban, közvet­lenül a kultuszminiszterrel és a pénzügymi­niszterrel is. Hóman Bálint kultuszminisztert az egyik alkalommal éppen akkor látogatt« meg, amikor a miniszter magához kérette a» egyetemi ügv referensét, hogy döntsön javas­lata fölött. Kétségtelennek tartom, hogy a püspök érvelésének és az általa feltárt adatok­nak igen fontos szerepe volt az eredeti teiv megváltoztatása körül és igy egyetemünk csorbitatlanságát nagy részben a püspök ur közbenjárásának köszönhetjük. Illendőnek tar­tottam, hogy ezt a nagy szolgálatot hivatalos formák között köszöntük meg. Felkértem a püspök urat arra is, hogy legyen más alka­lommal is pártfogója Szeged város ügyeinek. A megyéspüspök kijelentette, hogy örömmel támogat minden igáz szegedi ügyet és' nagy örömmel tölti el a tudat, hogy a szegedi egye­tem elkerülte még is a megcsonkítás veszedel­mét. Roosevelt és Ford harca Kertész Miklós előadása a Munkásotthonban (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi szociáldemokrata párt előadássoro­zatában pénteken este Kertész Miklós or­szággyűlési képviselő tartott előadást „Roose­velt és Ford harca" címmel A nagyszámmal egybegyűlt hallgatóságot Olejayik Jó­zsef üdvözölte, majd Kertész Miklós tartotta meg előadását. — Abban az országban — mondotta —, amely a világháborúból egyedül került ki győztesként és amely egyike a természeti kin­csekben leggazdagabb országoknak, 1931 ja­nuárjában nyolcmillió volt a munkanélküliek száma. 1931-ben jött az elnökválasztás és ve­le az uj rendszer. Amerika ekkor a válság ör­vényének szélén vergődött és Messiásként fo­gadta a diktátori hatalommal felruházott Rooseveltet. Ezután Roosevelt újjáépítésével foglalkozott. Munkába lépett az uj elnök baráti köréből lé­tesült „agvtröszt" és Johnson tábornok vezeté­sével megkezdte szédületes méretű propagan­dahadjáratát a „kék sas"-néven működő bi­zottság. Eredménv azonban csak nem mutat­kozott. A mozgalom csak a tüneteket tudta gvóevitani, de magát a betegséget nem. Ekkor éleződött ki Roosevelt és Ford viszonya. Eb­iven az időben Ford képviseli a rideg elzárkó­zást a kormány politíká iával ^ szemben, azon­ban a nagv propagandahadjárat Fordot is legyőzte. De az amerikai kapitalizmus ettől seni gvógvult meg. , „ , .„„ Előadását azzal felezte be Kertész Miklós, hogy'az amerikai válság megoldása a közel­jövő legsulvosabb problémái közé tartozik. A kapitalizmus nem tud kenyeret adni és nem tudja eloszlatni a fennálló mély ellentéteket az egyes társadalmi osztályok között. Csak alapvető, gyökeres változás hozhat orvoslást. A nagy tapssal fogadott előadásért Olejnyik József mondott köszönetet. Szőrmét...? csak Mentustól! í.ár«31.

Next

/
Oldalképek
Tartalom