Délmagyarország, 1933. november (9. évfolyam, 249-272. szám)

1933-11-15 / 259. szám

MAGYARORSZÁG SZEGED, Scerke*zM*éd: Somogyi ncca Í2.1.era.Telefon: 23.33.^KladóhlTntal, KítlctönkHnyríftr <•*» tegylroda Aradi ncca 8. Telefon i 1:»—OO. — Nyomda i Lfw llr-rtl accn 19. Telefon s 13^oA. TArlrafl é* levélcím l iM-imaayaronzAg »zeged Debreceni ntmntató az egyetemi Kérdés megoldására A debreceni egyetemen hétfőn délelőtt lejátszódó eseményekkel mi csak egyetlen szempontból kivánunk foglalkozni. A debreceni egyetemen ugyanis hétfőn délelőtt egy nagyobb csoport rátámadt egy-két zsidó vallású egyetemi hallgatóra, akiket összevertek és összezsugorodtak. Ezt a cselekedetet mi most nem méltányoljuk a maga érdeme szerint. (Shakespeare most is aktuális: „Bánj mindenkivel érdeme szerint, melyikük kerüli el a mogyorófapálcát.") Nem bánunk tehát velük érdemük szerirut. De — a kultuszkormány figyelmébe ajánljuk a debreceni esetet, mint utmutatót az egyetemi kérdés megoldására. A kultuszminisztérium ^anis a legfrissebb híradások szerint a viléki egyetemek problémáját ugy akarja megoldani, hogy annyi katedrával emeli a budapesi egyetem katedráinak számát, mint ahánytól a vidéki egyetemeket meg fogja fosztani. Az első pillanatra ennek a ragyogó tervnek gyakorlati megoldása nem ígér sokat. Ha a cél a takarékosság, akkor nem könnyen lehet belátni azt, hogy a vidéki egyetemi katedrák deflációja a budapesti egyetem katedráinak i infláció jávai miért esik össze. A nyugdíjtörvény első tervezete szerint a nyugdijasok lakbére azonos lett volna, akár Budapesten, akár Dorozsmán teljesített szolgálaitot a nyugdíjas. A javaslat már elejtette ezt a rendelkezést, amiből kétségtelenné vált, hogy a budapesti egyetemi tanárok átlagosan többe kerülnek az államkincstárnak, mint a vidéki egyetem tanárai. Ha az egyetemi problémát ugy lehet csak megoldani, hogy a vidéki egyetemek tanári létszámát csökkentik, — talán még be is tudjuk látni ennek az intézkedésnek jogosultságát. Bár a kultuszminiszter ur azt hirdette, hogy a budapesti egyetem tanári létszámát csökkenteni nem akarja, — aminek helyességét már sokkal nehezebb elismerni, — mégis bele tudnánk törődni ebbe a reformba. De a kultuszkormány a budapesti egyetem tanári létszámának érintetlenségét ugy akarja szolgálni, hogy szaporítja a katedrák at s a budapesti egyetem tanári létszámának emelése egyszerre indokolatlanná s azt merjük mondani: jogtalanná teszi a vidéki egyetemek tanári létszámának csökkentését. A debreceni utmutatás mégis jogszerűbb, készségesebb s kevésbé bántó módszert javasol az egyetemi kérdés megoldására. Az egyetem tanításra és kutatásra kötelezi tanárait s tanulásra a hallgatóságot. Az a hallgató, aki nem tanul, hanem verekszik, nem ma radhat az egyetem kötelékében. Az egyetemekről tehát el kell távolítani azokat a hallgatókat, akik az egyetem épületében nem a tudomány igazságainak, nem az erkölcs kötelességeinek, hanem verekedési hajlamaiknak engedelmeskednek. Ha van numerus clausus, a tisztes magaviselet is legyen tényező akkor, amikor az egyetemi hallgatók létszámát megállapítják. Az egyetemről ki kell rekeszteni azokat, akik egyetemi hallgatóhoz méltóan viselkedni nem tudnak, akik nemérzikátalelkük mélyéig azt atragikus magyar Szerda, 1933 nov. 15., Ára 12 fillér ^ IX. évfolyam, 257. »2. sorsot, amelyik más é 1 e tm ő 3 o t és más magatartást köve te 1 meg a magyar sorsközösség minden részesétőL A magyar miniszterelnök vasárnap azt mondotta, hogy a magyar nemzeti élet egyforma részese minden jó magyar, akár katholikus, akár protestáns, akár zsidó. A debreceni egyetemen megmutatták, hogy mennyi gyakorlati felentőséget tulajdonítanak a miniszterelnöki kijelentésnek. Aki vallásos jelszavakkal politizál, az házaló, ELŐFIZETÉS! Rnvonta helyben 3.JO. Vidéken é* Bndapetten J.OO, kUimidlin •-40 penqO. * Eqyet it«m Ara hétköznap 12, vatér- és Ünnepnap 20 tlll. Hlrdeté»ek fel-vétele terlia izerinL Megle« lenlk hétttt teltételével nnnonln reortel — mondotta a miniszterelnök, hát aki vallási jelszavakkal verekedik, arra milyen lesújtó szó illenék? De mi ne keressük ki a magyar szavak közül a legjellemzőbbet, mi a debreceni esetben a vidéki egyetemek problémájának egyik célravezető megoldási módját látjuk, ami annál célravezetőbb lesz, mert foganatbavétele nemcsak az egyetemi élet s az egyetemi költségek megszületésében érne el eredményt, hanem abban az irányban is, amelyben még a miniszterelnöki kijelen" ih tések is hatástalanok maradtak. A vasárnapi szavazás alán 500 politikai ioglQot elbocsátottak a brémai koiceitrűciús táborból Judapesti tudósítónk telefon jelentése.) Berlinből jelentik: A vasárnapi választás — ugylátszik — maga után vonja a belpolitikai kurzus envhülését. A brémai koncentrációs táborból hétfőn 500 politikai foglyot bocsátottak d. Az elbocsátásokkal a tábor vezetősége méltányolni akarta, hogy a foglyok legnagyobb része a Hitler-kormányra adta le szavazatát Hír szerint a brémai koncentrációs tábor veaetőségének határozatát más koncentrációs táborok parancsnoksága is magáévá fogja tenni l*aul-Moncour „Franciaország Olaszországgal és Jugoszláviával egyetértésben feltétlenül biztosítja Ausztria függetlenségét" (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Párisból jelentik: Paul-Boncour külügyminiszter kedden délután nagy beszédben válaszolt a külpolitikai interpelíációkra. Rendkívül éles németellenes hangot ütött meg beszédében, a közeledési politika felrobbantásával vádolta meg a Hitler-kormányt. Német fegyverkezésekről beszélt és érthetőnek mondotta azt a nyugtalanságot, amelyet Németország szomszédai éreznek. Beszédének egész első félét a német—francia viszonynak szentelte és már első mondatában is feltűnően hangsúlyozta Franciaország hatalmának és szövetségeinek nagy jelentőségét. Nagy érdeklődésre tartHat számot a külügyminiszternek Ausztria függetlenségére vonatkozó kijelentése. Paul-Boncour azt hangoztatta, hogy Franciaország Olaszországgal és Jugoszláviával telÍ

es egyetértésben feltétlenül biztosítja Ausztria ügyetlenségét; meg fogják akadályozni, hogy bárki is hozzányúljon Ausztriához. A külügyminiszter beszédét gyakran szakította félbe a baloldal viharos helyeslése. A beszéd befejezése után nemcsak a baloldal tapsolta meg a külügym misztert, hanem a tapshoz a középső padsorok egyrésze is csatlakozott. ímssonm bejelentette a parlamentáris rendszer megszüntetésit „A lasiszta natürtanáes eltemette a politikai liberalizmust, most a gazdasági liberalizmus temetése következik" (Budapesti tudósítónk tefefonjeTentése.) Rómából jelentik: A korporáció nemzeti tanácsa keddi ülésén Mussolini az egész kormány jelenlétében beszédet mondott. A Duce beszédében bejelentette a parlamentáris rendszer megszüntetését és a gazdasági liberálizmus temetését. Azt hangoztatta, hogy az uj korporációs rendszer véglegesen szabályozza az egész gazdasági életet és ennek megfelelően a fasiszta nagytanács áb>Okítja az nlkotoaányt. Megszűnik a parlamentárizmus és annak Helyére a korporáció nemzeti tanácsa kerül. A parlamentárizmus intézménye ma már anakronizmus, — mondotta Mussolini —, nem felel meg a fasiszta érzelmeknek. A parlamentárizmus elvesztette létjogosultságát. 1923 január 13-án a fasiszta nemzeti tanács megteremtésével eltemettük a politikai liberalizmust, ma a gazdasági liberalizmust temetjük.