Délmagyarország, 1933. október (9. évfolyam, 223-248. szám)
1933-10-11 / 231. szám
öETöber Ii: DÍStMAG» ARORSZAG 5 Szeged emlékezése v Klebelsberg Kunó halálának első évfordulóján (A Délmagyarország munkatársától.) Október 11. A Tisza iszapsirjából feltámadt város számára a gyász évfordulója marad ez a nap. A szomorú sorsú város leghívebb barátját, második ujjáépitőjét vesztette el gróf Klebelsberg Kunóban egy esztendővel ezelőtt. A megdöbbentő gyászhír estefelé teregette szét fekete szárnyát a város felett, amelynek szive hetekig ott dobogott a nagybeteg ágya körül és soha, egyetlen pillanatig sem gondolt a katasztrófa lehetőségére. Elképzelhetetlen volt, hogy kihunyjon az a fáklya, amely annyi esztendőn keresztül sugározta szerte a kultura, a művelődés világosságát, hogy megbénuljon az a kéz, amely tervszerűen építgette az egyetemes magyar kulturát, amely lelket, hitet, hivatást szuggerált a halálraítélt városba, hogy kihűljön az a sziv, amelyben örökkétartónak látszó fészket rakott ennek a baráttalan városnak a szeretete, hogy elsorvadjon a határtalan tetterő és munkavágy, amely még a betegágyban is fűtötte a végtelen felé hajló lelket. Megvalósításra váró tervek, gyönyörű elgondolások és a magyar kultura jövendője állt őrt a szomorú ágy körül, de a kérlelhetetlen végzet — milyen megdöbbentő szerepe van a Végzetnek Szeged életében is — odaférkőzött hozzá és megsemmisített mindent. Sok halottja, sok szomorúsága volt már ennek a városnak, de gyászát, csapását, veszteségét ilyen egyetemesen még soha át nem érezte, mint akkor, amikor Klebelsberg Kunó halálhíre lebbentette fel a szegedi tornyokra és épületormokra a fekete lobogót. Sok temetést rendezett már ez a város, de olyan fenségesen felejthetetlent még soha, mint amikor legnagyobb barátjának koporsóját kisérte le a fogadalmi templom kriptasirjába. De soha élőbb halottja sem volt még ennek a városnak, olyan halottja, akinek érckoporsójából még mindig az alkotó élet árama árad, uj terveket szuggerál, uj harcokat viv Szegedért. # Október 11-én, szerdán van gróf Klebelsberg Kunó tragikus halálának első évfordulója és október 1%-én lesz egy éve, hogy Szeged eltemette nagy halottját. Az évfordulón a fogadalmi templomban gyászmise lesz, amelyre dr. Somogyi Szilveszter polgármester a következő meghívót küldte szét: \ „Szeged város felejthetetlen emlékű nagy jótevőjének, Klebelsberg Kuno gróf v. b. t t volt vallás- és közoktatásügyi miniszter temetésének évfordulóján, folyó hó 14-én délelőtt 10 órakor a fogadalmi templomban a Csanádi püspök ur őnagyméltósága gyászmisét mond. Erről oly kéréssel értesítem a t Cimet, miszerint Szeged város kegyeletének külsőségekben is minél impozánsabb kifejezése végett, a „Közéleti embernek állania és tűrnie kell a jogos kritikát" — igy kezdte Méltóságod október 1-én a Makói Friss Újságban közétett cikkét és ezzel felhatalmazást nyertem arra, hogy cikkére válaszoljak. Felhatalmaz erre azon kijelentése is, hogy hiba volt, hogy senkisem bocsájtkozott Méltóságoddal szemtőlszembe elvi vitába, hogy senkisem kezdte objektív és tartalmas megvitatását politikai állásfoglalásának és pártbeli elhelyezkedésének, pedig milyen gyümölcsöző lett volna ezekben a vajúdó években, a komoly, nivós és részletes eszmecsere... Méltóságos Uram! Én megpróbálom ezt a hibát most korrigálni. Hogy miért nem tettem eddig? Rövid a válaszom. Nincs helyi sajtónk, gyűléseket nem tarthattunk, a közgyűléseken lecsengettek bennünket, megvonták tőlünk a szót, rendreutasitásban részesültünk, a nemzeti egység pártjának gyűlésein pedig nem vitatkozhattunk, mert ott egyszerűen kitettek volna bennünket. Minden ut el volt előlünk zárva. Hol itt a hiba és ki ebben a hibás? Méltóságos Uram! Én két éve vagyok makói lakós és csak egy hete vagyok abban a szerencsés helyzetben, hogy Méltóságodat személyesen megismerhettem! Méltóságod egy magamfajta őszülő ember hiúságát kellemesen érintő bókkal nyújtotta felém kezét és én azt a velemszületett szerénységgel, az embernek kijáró tisztelettel és becsületes férfiassággal szorítottam meg. Hangsúlyoznom kell azt is, hogy gyerekszobában nevelkedtem és igy a politikát a személyeskedéstől mindég el tudtam választani és éppen ezért kérem, előlegezze nekem a bizalmat, tekintse ezeket a sorokat a politikusnak címezve és kérem a személyeskedés gondolatát már előre kikapcsolni. Méltóságod egy legutóbb „lezajlott" gyűlésen és „Hazugságok áradata" cimü cikkében panaszkodik, ho^v politikai gyűlölettől elvakult rosszindulatú ellenfelei aljas harcmodorral és nyilvánvaló tendenciával igyekeznek közéleti szereplését bemocskolni. Én azt hiszem, Méltóságod téved. Én politikai ellenfeleihez tarto• zom, érintkezésben állok azokkal, akik szintén nem egyeznek Méltóságod politikájával, de méltóztassék elhinni, hogy Méltóságod személyét, jellemét, életmódját, vagyoni viszonyait soha senki nem becsmérelte. Meg akarjuk buktatni, ha erre alkalmunk lesz, mert nem egyezünk a politikájával és Méltóságod pártja is csak ezt akarja velünk tenni, mert nem egyezik a mi politikánkkal. Ez az egész! Lehetnek „felelőtlen elemek", akik szeretik a hangos szót, szeretnek beszélni és pletykálkodni, mert az érdekes és mindég van hallgatója, de ezek ellen nem tud védekezni, mert ezek veszély esetén eltűnnek, mint a kámfor- Az ilyenekkel tegyen ugy, mint én teszek. Lenézem, — mélységesen megvetem őket és a nadrágom szárába törlöm a kezem, ha véletlenül néhanapján kénytelen vagyok velük kezet fogni. Méltóságos Uram! Két éve lakom Makón, jól gyászmisén testületileg résztvenni méltóztassék. Gyülekezés: fél 10 órakor a közgyűlési teremben. Szeged, 1933 október 10. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester." A nagy gyászra való emlékezésben Szeged egész társadalma résztvesz. A város koszorút helyez el Klebelsberg koporsójára. Az egyetemen éppen ugy, mint az elemi iskolákban gyászünnepélyeket rendeznek és a Dugonics-Társaság október 22-én, vasárnap délután négy órakor a városháza közgyűlési termében rendez nagyszabású emlékülést, amelynek megnyitóiát dr Szalay József elnök mondja, dr. Huszti József egyetemi tanár Klebelsbergről, a kulturpolitikusról, Pásztor József szerkesztő a publicista Klebelsbergről és dr. Tonelli Sándor fótitkár Klebelsbergről, mint emberről tart előadást. érzem itt magam Nem ambicionálom a közéleti szereplést, nem kerestem a barátokat és nem igyekeztem ellenséget szerezni. A barátok megtaláltak, a közéletben is megtaláltam a helyem, az ellenségek sem maradtak el. Az én egyszerű tanyámon a téli tétlenség kárhozatába sülyedni nem akarván, elővettem a pennámat és gyors ütemben két tucat cikket irtam a Makói Friss Újságba, abba a lapba, amely politikai és személyi vonatkozásban Méltóságodhoz közel áll. A velem született humor, egy kis ártatlan politikai rosszmájúság jellemezte cikkeimet, de felhasználva külföldi nagy utazásaim alatt nyert tapasztalataimat, azok mindenkor oktató, buzdító és tiszta nemzeti tendenciájuak voltak! De azon az oldalon, ahol Méltóságod áll, hirtelen felkapták fejüket és megindult a rágalomhadjárat azok részéről, akik az én nem keresett „népszerűségemtől" féltették az ő már rég eljátszott „népszerűségüket." Láthatja Méltóságos uram! Innét oda és onnét ide rázzák a rongyot. Amig az ember a rongyrázót el nem kapja egyszer és ki nem veri a nadrágját, nem kell vele törődni. Egyszer mégis csak marokba szalad! A politikában azonban Méltóságos uram máskép áll a helyzet. Méltóságod a nemzeti egység pártjának oszlopos tagjai. Én nem kételkedem abban, hogy legjobb és legbecsületesebb meggyőződése szerint követi a nemzeti egység pártjának politikai irányát, méltóztassék tehát ugyanilyen loyalitással elhinni rólam, hogy én is a legjobb és legbecsületesebb meggyőződéssel vallom magam ellenzékinek. Hogy melyik párthoz tartozom? Azt is megmondom. Én a Gömbös-kormány nemzeti munkatervének kilencvenöt pontja alapján állok. Én azt a pártot szolgálom, amely ezt a 95pontot megvalósitja. Méltóságod most esetleg azt hiszi, hogy akkor mi együtt vagyunk. Ez kérem szörnyű tévedés! Méltóságod pártja szülte a 95. pontot, az én pártom a 95. pont megvalósitását kéri. reméli és várja! Tisztában vagyok azzal, hogy ma egy országot kormányozni nagyon nehéz, ma az államférfiaknak országkormányzás közben számolni kell a kinai kulik és a somáK négerek nézeteivel is, de számolni kell elsősorfcan csaknem 9 millió magyarral és annak kétharmadával, a rettenetes, szomorú sorsban élő magyar ősterntézeti. iskolai Harisnyák, gyermek kötötikabátok, nagy választékban. CusstliQ Imre Széchenyi tér 2. Tisza szálló melleit. MINDENKINEK KORDA RUHA Legjobb. — Legdivatosabb. — Legolcsóbb. Mérték után elsőrangú szabás és kiállítás. Iskola öltönyök, felöltők, télikabátok i» nagy választékban. FÖLDES IZSÚ Klauzál tér NYÍLT LEVÉL DR. PETROVICS GYÖRGYHÖZ, MAKÓ VÁROS KÉPVISELŐJÉHEZ