Délmagyarország, 1933. augusztus (9. évfolyam, 171-197. szám)

1933-08-02 / 172. szám

Î933 augusztus 2. D P l M A G y A R O R S 7 A Ci 3. Tragikus Hármas öngyilkosság a Rószsa-uccában A nagy nyomor, a kifizetetlen ödzbér miatt Kovács Sándor széngázzal meamérgezte magái, házastársát és ötHónapos gyermekét — Kovács megfialt, Tarl Máriái és gyermekét életveszélyes állapotban vitték be a kórházba (A Délmagyarország munkatársától.) A feltővárosi temető mellett elhúzódó Rózsa-ucca 18. szám alatti ház elé kedden reggel egymásután három autó érkezett. Az egyikből n rendőri bizottság tagiai szálltak ki, a másik autó ft mentők kocsija volt, a harmadikon a halotttzállitók érkeztek. Kovács Sándor román szökött katona széngázzal megmérgezte magát, vadházastársát. Túri Máriát és 5 hónapos István nevű. kisfiát... Az egyszoba-konyhás lakás ajtaja feltárult a rendőrség előtt. Nehéz vasalószénszag tódult ki az udvarra és keveredett el az augusztusi levegővel. A magasra vetett ágyon megüvegesedett szemmel, eltorzult arccal feküdt Kovács Sándor. Mellette a kisfiú hörgött, a földön pedig Turi Mária feküdt eszméletlen állapotban. Kovács Sándor halott volt, mire a bizottság kiérkezett. öt halottszállító kocsiba tettét, gyermekét és Turi Máriát a mentők vitték el a közkórházba. A rendőri bizottság megállapította, hogy hármas öngyilkosság történt, még pedig valószínű, hogy a házastársak közös akarattal akarlak a halálba menekülni a gyermekkel eauütt. A konvha földién megtalálták a vasalószénből rakott «uáglvát amely egész éjjel égett és árasztotta magából a halálos gázt a szobában alvók felé. Kovács Sándorék egy csomag vasalószenet vettek, annak a segitsegével akartak meghalni. A konyhaajtót, mely a szobába vezetett, kinyitották, a többit rábízták a fejlődő gázra, amely azután meg is tette a magáét. Az öthónapos gyermek aránylag a legjobb állapotban volt, amikor felfedezték az öngyilkosságot, de életben íaradásához csak kevés remény van. Hasonló a helyzet Turi Máriánál is, aki halálvergődésében lezuhant az ágyról és olt feküdt a földön, közvetlenül a csipkés függönnyel takart kisablak előtt. A nzottság a helyszíni szemle után lepecsételte a lakást és benne a sárgaszínű puhaiabutort, amelvet Turi Mária vett akkor, amikor összeköltözött Kovács Sándorral. A közkórházban Turi Máriát és a kisfiát egymás mellé fektették. A vizsgálóbíró megkísérelte kihallgatni az anyát, hogy megállapítsa az öngyilkosság hátterét, de az asszony egy pillanatra sem «in eszméletre. Egyes jelekhői arra lehet következtetni, hogy nem közös öngyilkosságról van szó. A Délmaayarország munkatársa megállapította, hogy Kovács Sándor kettős családi életet élt. A Szentistván-téren volt egy özvegyasszony ismerőse, akitől szintén született egy gyermeké. A gyermek ugyanolyan korú, mint a Pistike, akit magával akart vinni a halálba. K-ovács Sándor néha két-három napig sem tért haza a Rózsa-uccai lakásába, valószínű, hogy ezalatt a Szentistván-téren, a másik családjánál időzött Keddre virradó éjszakán is, amikor a tragédia történt, éjfél után két órakor tért haza. Valószínűnek látszik, hogy feleségét fel sem költötte, hanem megrakta a máglyát és lefeküdt — meghalni. Hogy az öngyilkosságnak mi lehetett az oka, azt nem lehet pontosan tudni, de valószínűnek látszik, hogy Kovács Sándor mérhetetlen nyomora miatt dobta el magától az életet. A Délmagyarország munkatársa meglátogatta a Rózsa-uca 18. számú házat, amely olyan szomoru és szegényes, hogy szinte elbújik egy rozzant kerités mögé. A temetőre néző ablakok voltak Kovácscké. A háziasszony, Tóth Józsefné ijedten és sopánkodva meséli a történteket. — Itt laktak Kérem — mutat a lezárt ajtóra —, az első lakásban, már egy esztendő óta. Jó népek voltak, nem volt ve. lük semmi bajom, még most sem, hogy a juliusi bért, 18 pengőt nem tudták kifizetni. Nem volt már utóbb egy fillérjük sem, csak száraz kenyeret ettek, ha ugyan tudott o Sándor néhány fillért keresni a piacon. Az asszony mindig mondta, fogy öngyilkos lesz, utóbb már a férfi is emlegette, de senki sem hitte, hogy megteszik. De hát bizony éheztek és volt egy öthónapos gyerek, akit táplálni kellett volna. A férfinek régóta nem volt állása. Valamikor fuvarozott, volt kocsija, lova, de a fuvar nem ment, a kocsit, lovat el kellett adni. Az a kis pénz, amit értük kapott, hamar elfogyott, mert adósság is volt bőviben. Jártak a nyakukra, hogy fizessenek, de senkinek sem tudtak adni egy fillért sem. Megtörtént kérem, hogy napokig nem ettek meleg ételt, egyebet se igen. A házbért sem tudták fizetni, pedig nekem is kell a pénz. Éppen tegnapelőtt hozták a cédulát, hogy 90 pengőt kell adóba fizetni. Miből fizessek, ha a lakó sem fizet? ... Kovácsék nem tudtak lakbért fizetni, Tóthné már a mult elsején felmondta nekik a lakást. Kovács tudomásul vette a felmondást, de tizenötödikén nem mozdult. Tizenötödikén két. tanú jelenlétében ismét felmondott a háziaszszony és ugy volt, hogy elsején kiköltözik a nemfizető lakó. Tóthné elsejére ki is adta a lakást másoknak. Az uj lakó kedden reggel megjelent a bútorral. hogy elfoglalja a lakást. — Kovácsék még alusznak — fogadta őket Tóthné, kis nehezteléssel a hangjában, mert szerette volna Kovácsékat már kivül látni a kapun. Odament az ajtóhoz és zörgetett: — Kelljenek fel, itt az uj lakói — kiáltotta be a háziasszony, azonban Kovácséknál senki sem mozdult. — Gyanús volt a dolog — mondta tovább Tóthné — rendőrért szaladtam. Addig az egyik szomszédbclí fiatalember bekukucskált az ablakon hozzájuk és meglátta Kovács Sándort az ágyon, mellette, a földön, feleségét... Akkor mar tudtuk, hogy mi történt... Most lepecsételték a lakást, aztán talán két hétig sem nyitják fel. A sparherd meg benn maradt, most nem tudunk min főzni... Kovács Sándor holttestét beszállították a törvényszéki orvostani intézetbe. Tilzifamonopólium ? vádol* röpirflt Szeged Állásfoglalásáról — Pálly polgánnesferhelyettes: „A Táros nem foglalt állási sem a famonopóllum ellen, sem mellette*' (A Délmagyarország munkatársától.) Hódmezővásárhelyről feltűnő tartalmú nyomtatványt küldtek szét szerdán az országba. A nyomtatvány igen élesen foglal állást a tervezett tüzifanionopóliummal szemben és bőven foglalkozik Szeged és Debrecen városoknak a famonopólium ügyében történt állítólagos állásfoglalásával. A brossura, amelyet F r i e dI a n d e r Henrik irt alá, a következő cimet viseli: „Debrecen és Szeged városok polgármestereit beugrató vigécek a tüzifamonopólium mellett való állásfoglalásra bírták és emiatt interpellációk raja van készülőben." A röpirat a következőket mondja: „Ismeretes az egész ország fogyasztó közönsége előtt, hogy milyen ádáz harcot folytatnak a kormánynál egyes érdekeltségek a tüzifamonopólium megszerzésért. Ezt a zsíros üzletet, a Rottmann—Bottlik-féle társaság és az úgynevezett Pán szeretné elsősorban magának biztositani. A Pánnak néhány fővárosi tüzifanagyvállalat (a Winter Hermann rt., Vágó Rezső, Alberti Ervin, Hönig Mór, Földes Ede és Vuk M.) a tagjai. Az érdekeltek most is erősen dolA feltárcéatáb'ás Boros Miksa cég 14 nanos nyári vására olead Araiból néhány p(111 Selyem csíkos crep de chine divat nyakkendő 98 nu Kötött sport nyakkendő 48 n Hibátlan matt I,,.;.nuavarrottszéltl fémkere- #) mUselyemlldII9II f dtes kézitáskával M.% / O Siessen vásárlásaival, mert ezek az árak csak a raktári kész'elekre vonatkoznak S

ozzált a terepet, mert az a feltevés vezérli ket, hogy a közönség ellenállása gyöngülni fog és addie kell a vasat verni, mig az meleg. Figyelmen kivül hagyják azonban azon körülményt, hogy a közönség átlát a szitán. A monopólium hihetetlenül megdrágítani készül a tűzifát, igér, felcsap a termelők jóakaratú mecénásának és kilátásba helyezi, hogy megsegít! a magyar erdőtermelőket. A termelők azonban egyre-másra visszautasítják őket." „Az egész magyar erdőbirtokosság — folytatja a röpirat —, felháborodással fordul el a fenti tervtől, amely minden eszközzel magához akarja ragadni a tüzifamonopóliumot és most a monopólisztikus terveknek egyenként akarja az erdőbirtokosokat megnyerni és gyűjti az egész országban az aláírásokat." A következőkben Szeged és Debrecen állítólagos foglalásával állás foglalkozik a nyomtatvány: „Annál inkább nagy megütközést keltenek a gazdasági életben Szeged városának és Debrecen városának a monopólium ügyében a legutóbbi napokban történt állásfoglalásai — irja. Ezen városok polgármesterei ugyanis a monopólium űgvében agent-provocateuröknek lettek áldozatai és most olyan nyilatkozatokat írtak alá, hogy a monopólium életbeléptetését közérdekűnek tartják, holott ezen városok egész kereskedelme és fogyasztó közönsége a legélesebben tiltakozik minden olyan kísérlet ellen, mely ezen fontos közfogyasztási cikknek, a tűzifának egyedárusitása útján való megdrágítását célozza. Mint hirlik, ezen ügyben a legélesebb harcot fogják megindítani az érdekelt körökben nevezett városok polgármesterei ellen, akik nem kérték ki közgyűléseik határozatát. Szeged városnál maga az Ipar és Kereskedelmi Kamara elnöke tiltakozott ezen eljárás ellen — fejezi be a nyomtatvány — és a tiltakozást számos interpelláció fogja követni, mert nem kétséges, hogy a közönség felháborodása nyomán a történt nyilatkozatok az illető városok közgyűlésein még nagy vihart fognak támasztani". A röpirat szegedi vonatkozásairól a Délmagyarország munkatársa dr. Pálfy József polgármesferhelyetfes nyilatkozatát kérte. A polgármesterhelyettes a következő nyilatkozatot tette: — A leghatározottabban meg kell cáfolnom a nyomtatványnak azt a részét, melv Szeged városának a faügyben történt állásfoglalását emliti. Semmiben sem foglaltunk állást, sem