Délmagyarország, 1933. augusztus (9. évfolyam, 171-197. szám)

1933-08-02 / 172. szám

n DELMAGYARORSZXG T953 augusztus 2; Propaganda ide, propaganda oda, a mosó Ttg~w Ezt mindenütt, szappanok közt mégiscsak legiobb a Csak ezzel mosson. Készíti ViGH FERENC, Tisza Lajos körút 53. sz. a fanionopólium ellen, sem pedig mellelte. Mindössze annyi történt, hogy nemrégiben felkeresett a hivatalomban az egyik szegedi bank tisztviselője és azt kérte, irjalc alá egy nyilatkozatot. Á nyilatkozat, melyet előttem már számosan aláírták, felterjesztés volt a földművelésügyi miniszterhez és azt kértük benne, hogy a fattgyet, ezt a fontos kérdést mihamarább vegye tárgyalás alá. — Istmétlem, hogy az általam aláirt nyilatkozat, semmiféle állásfoglalás sem volt a famonopőlium ügyében. Mégis, amikor a nyilatkozatot először elolvastam, kételyeim támadtak, hogy mint a város hatóságának jelenlegi vezetője, aláirhatom-e? Ezért óvatosságból bekérettem magamhoz S i m k ó tiszti főügyészt és az ő véleményét is kikértem az aláírás dolgában. A főügyész megnyugtatott, hogy aláírhatom a nyilatkozatot, mert az semmiféle formában nem jelent állásfoglalást. A bank tisztviselője egyébként is azzal kérte az én aláírásomat, hogy a város hatósága is adjon súlyt a kívánságnak, miszerint a földművelési kormányzat mielőbb vegye tárgyalás alá a nagyfontosságú faügyet. — Hogy Debrecenben mi történt, arról nincs tudomásom, — mondotta ezután a polgármesterhelyettes —, de kijelenthetem, hogy a város egyáltalán nem is kíván részt venni a fagunk használjuk fel a hivatalok és intézményeink helyiségeinek fűtésére. A fflu akácfadoronggal agyonverte édesapját Kegyellen gyilkosság Alokházán (A Délmagyarország munkatársától.) Tegnap este Atókháza 1Í59. szám alatt kegyetlen gyilkosság történt. Kirí Ferenc 39 éves fiatalember doronggal agyonütötte édesapját, Kiri Sándor 58 éves szatócsot. A gyilkosságot heves szóváltás előzte meg, a fiu jetkapott egy akácfadorongot és azzal apjára támadt. Néhány erős ütést mért az apja fejére, amitől Kiri megtántorodott és a földre rogyott. Hozzátartozói gyorsan orvost hívtak, de mire az orvos megérkezett, Kiri Sándor már halott volt. A dorongütések szétzúzták a koponyáját. A gyilkos fiút még az éjszaka letartóztatta a rendőrség és vallatóra fogta. Kirí Ferenc tagadta, hogy szándékában állott megölni az apját. Elmondotta, hogy az édesapja valósággal zsarnoka volt a háznak, mindenkivel gorombáskodott és az egész háznépével kegyetlenül bánt. Senki sem szerette odahaza, mindenkit elvadított magától. A fiu szerint az öreg kezdte a veszekedést, ö azért kapta fel a dorongot, hogy megveri vele az apját, de nem állott szándékában megölni édesapját. Kihallgatta a rendőrség Kiri Sándor családiának többi tagját, akik szintén azt vallották, nogy zsarnokoskodott az öreg szatócs és emiatt a családban napirenden voltak a veszekedések. A nyomozás foljrik, mert a rendőrségnek az a gyanúja, hogy Kiri Ferenc szándékosan ölte meg édesapját. BUKÁS HELYETT PÓTVIZSGA Abhan a harcban, amely örökké tart a tanár és a diák között, a tanár helyzete a nehezebb, akármit is mondjanak ifjú pajtásaim, ö kötelezettséget vállalt, hogy beleönti a makacsul kemény koponyákba az évszámra előirt tudást s ha nagyon silány eredményt ér el, könnyen kereshetik benne is a hibát. — Pikket kötött rám a tanár url — hallani még most is, ám csodálatosképpen soha jó diáktól. Megesett számtalanszor, hogy nekem is panaszkodott valaki. — Mindig tudtam mindent, mégis megbuktam. Személyeskedés az egész. — Egyszóval tisztában vagy az anyaggal. — Tisztában. — Akkor rendben van, fiam, a kedvedért rendezek egy kis cirkuszt. Megkérem a főigazgatót, hogy delegáljon egv bizottságot, amely téged újból levizsgáztat. Csupa idegen iskolabeli, elfogulatlan, tanár legyen benne. Meg muszáj tennie, hiszen az eseted szó szerint is iskolapéldája a csúnya üldöztetésnek. A saját szavaitokkal élve: majd szorul az a tanári Hát ehhez a próbához sohasem tudtam eljutni, mert ifjú pajtásom mindig könyörgésre fogta a dolgot. — Bácsi, ne tessék... azok a tanárok képesek még rá, hogy összetartanak. Hagyjuk most már. Mit csináljon az a szegény tanár, mikor akaratlanul is ereznie kell egy részt a szemrehányó panaszokból, amely szerint évenkint u jabb rajok kerülnek diplomával az életbe, ám az elhelyezkedés reménye nélkül. — Sok csacsit engedtem át, pedig nem érdemelte meg. Szóval ludas vagyok a dologban. A régi időkben jóformán nem volt állásnélküli ember s aki nem boldogult diákkorában a szabványos iskolákban, ellátogatott valamelyik fogalommá vált, nyilvánossági joggal felruházott, intézetbe. Herczee Ferenc jóformán semmit sem torzított, mikor megírta, hogyan tett érettségit a léhaság mintaképe, az egyik Gyurkovics-fiu. — Mit tetszik mondani? — szóllak ezeken elyeken. Hogy ön nem teszi le az érettséAzért is megmutatjuk, hogy leteszi, hiszen szöra hel git? „ „ tisztelt szülője nem hiába deponálta a nyü summákat. — Akármit kérdeznek, nem felelek. — Uram, ön egy bölcs! Mennyi érné a világot, ha sok kérdés válaszolatlanű maradna! Egyébként, teszem azt éppen a történelem tele van sok olyan dologgal, amiről jobb hallgatni. A vizsgán aztán feltette a tanár a kérdést, nyomban válaszolt is rá maga, csak a végén kérdezve meg. — Ugyebár, így tetszett gondolni? — Az utolsó betűig. Még képviselő is lett az egyik hires magánintézet tulajdonosa. Azt hiszem a bukott, meg a rossz diákok választották meg hálából, már pedig az olyan kontingens, hogy a leghatalmasabb kerület is szükkörü bizottság hozzá képest. Hála Istennek eltűntek a világból ezek az iskolák. A „Feketé"-re is, — amelynek anyagi ügyeit a\Newyork-kávéházhan bonyolították le, csak a legöregebb iskolakerülők emlékeznek, a Rőserék esete pedig tán még nem is jogerős. Ha bármikor megkívánták a szelekciót, sose volt annyira a helyén, mint ma, amikor tanultabb, derekabb, kötelességtudóbb nemzedékre van szükség, hogy helyrehozzanak mindent, amit az öregek elrontottak. Ezért nézzük elfátyolozott kedvvel az értesítőket, milyen ritkaság a tiszta jeles és mekkora szürke területeket borítanak be a hármasok és négvesek! A hármas kalkulus egyébként sem fedi mindig azt az eredményt, amit jelentenie kellene. — Lerimánkodták! — mondja a másik diák, már pedig senki sem klasszifikál olyan hajszálfinoman, mint az iskolatárs. Lerimánkodták, mert ha sorsára engedik, négyes lett volna belőle. Hogy melyik tárgyból az se mindegy. Régi pedagógustól hallottam, hogy mennyiségtanból és mértanból tulajdonképpen vagv jelest, vagy elégtelent lehetne csak adni. Középút nincs. — Nem lehet egy kiszámítást „körülbelül" elvégezni, mert így dőlnek össze a házak, szakadnak le a hidak és roppannak meg a vasúti sínek. A tanárok nehéz helyzetével kezdtük, általában sajnálni valók Ők, mikor kegyelmei gyakorolnak mindenféle befolyásra, — mert hogy vizsga előtt a legkönnyelmübb szülő is roppant élénken kezd érdeklődni a csemetéje dolga után. Azért merem eseménynek nevezni, hogy tudok egy szegedi tanárról, aki meglágyult ugyan a nagy rimánkodásra, valóban, nem akarta „tönkretenni" tíz hónap lustáit s azt mondta a végén. — Rendben van, megadom a hármast, de tessék megígérni, hogy szeptemberben elhozza a fiát pótvizsgára, mintha megbukott volna. Ez komoly tanulást jelent az egész nyáron, pótlását a mulasztásoknak, ezzei tartoznak nekem. Igaz, megeshetik, hogy nem jönnek, módjukban áll. Aipire azonban előre azt felelem, hogy találkozunk a jövő tanévben is. Olyan ritka derék, kifejlesztésre érdemes emberi cselekedet ez, hogy szinte sajnáljuk, amiért nem írhatjuk ki a tanár nevét is. De esetleg bántónak venné az ő szerény magábavonultsága s főleg érzékenykednének az érdekeltek. Az érzékenység pedig olyan furcsa holmi, hogy többnyire az van megsértve, aki ludasnak erzi magát valamiben. Duplaerös zöld ugorkás tlvegel nagyon olcsón árusít EDÉNYCSARKIOK Tisza Ca/os körút 38. Gazdaperek a zöldelőlegek körül (A Délmagyarország munkatársától.) Hetekkel ezelőtt Szeged környékét ügynökök lepték el és zöldelőlegeket kínáltak a gabonára. A gazdák nagyrésze felvette az előlegeket; a búzáért 5—7 pengős előlegeket adtak, a rozsért 4.50—5 pengőt, árpáért pedig alig 3 pengői fizettek az ügynökök, akiknek gondjuk volt arra is, hogy kötlevelet írassanak alá a gazdákkal. Most, amikor megkezdték a cséplést a szegedi határban, a zöldelőlegeket nyújtó ügynökök sorjában felkeresik a gazdakát, hogy a lefoglalózott gabonát elszállítsák. Sok helyen a szállítás is a gazdákat terheli és éppen most, a legszorgosabb nyári munka idején követelik az ügynökök, hogy a gazda a vasúthoz expediálja a gabonát. A szegedkörnyéki gazdáknak kifizetett alacsony zöldbuzaelőlegekről legutóbbi szegedi utja során tudomást szerzett Kállay Miklós földmüvelésügyi miniszter is, aki figyelmeztette a gazdákat, hogy az 1930. évi Xll.-ik törvénycikk intézkedese szerint nem kötelesek a lefoglalózott gabonát átadni az ügynököknek, ha a foglaló és az uj buza között tetemes a d" • ferencia. A szegedi gazdák a mai kilátások 1 "•zött túlságos kevésnek tartják a zöldelőlege .1. Számosan közülük megtagadták, hogy a julius előtt lefoglalózott aibonát beszállítsák, illetőleg csak annyit szállítanak, amennyi a felvett előlegnek megfelel, a mostani búzaárakat véve figyelembe. Több gabonakereskedő van érdekelve a zöldhitelezéseknél és most erélyesen követelik a gazdáktól, hogy a kötlevél szerinti mennyiséget szállítsák le. A gazdák azonban erre nem hajlandók, sőt több eset van, ahol pert indítanak a zöldhitelt nyújtó ügynökök ellen. Néhol ugyanis ugy akarták kijátszani a rendelkezéseket, hogy a gazdákkal magasabb összegekről szóló elismervényeket írattak alá, mint amennyit valójában kifizettek a lefoglalózott gabonáért. A zöldhitelezések nyomán most számos per keletkezik a szegedi járásbíróságon. magas árat fizetek elavult villanycsillárlaiírt, ha nálam cseréli be újjá. «1 Rosner József STÍLX munkákat a Magyar Mérnök és EpUfiszeqylet szerelési szabványán készítem. Rádiók 6-12-18 havi részletre. Tisza Lajos k. u- 39. Tel. 14-68.