Délmagyarország, 1933. július (9. évfolyam, 146-170. szám)

1933-07-09 / 152. szám

A. OCI:M Ar.yARORszxn Tnffi»» 91 Alig használt fényképezőgépek mini«« e1fop>adha»4 Anra. SANDBERG mert arra nem lehet komolyan hivatkozni, hogy a mozi nem adta be a bekebelezési engedélyt. A válasz szerint a mozi részletfizetési engedményt kapott, de a válasz arról bölcsen hallgat, hogy a Belvárosi Mozi Rt. nsm tett eleget részletfizetést kötelességének. Amikor földbérlők 2—300 pengővel tartoznak, azokat kilakoltatja a város és ha visszaköltöznek, lebontatja fejük fölött a házat. Ugyanakkor a polgárjnester nem tartja szükségesnek, hogy jómódú szegedi polgároktól eredményesebb eszközökkel hajtsa be a város követelését. Lehetetlen, hogy 8—9 hónappal a kisgyülési határozat után sem teljesítette a moziérdekeltség az általa felajáplott feltételeket. Felmerül a kérdés, hogy ilyen körülmények között érdemes-e városi ügyekkel foglalkozniuk a bizottsági tagoknak, hiszen kénytelenek látni, hogy a közgyűlés és kisgyűlés határozatait nem haftfa végre a hatóság. — Ez a mozitársaság — folytatta ezután Pásztor — nem akar Szetred moziéletéről gondoskodni. — Ex a beszéd, ez az Igazság — szól közbe Szabó Géza tanácsnok. — Ma Szegeden nem lehet moziba járni — mondotta tovább jobb- és baloldali városatyák állandó helyeslése közben Pásztor —, mert a szegedi mozik kartellírozva vannak, beosztják egymás között, hogy mikor játszanak s ebben a kényelmes helyzetben jó filmek miatt nem erőltetik meg magukat. Környékbeli kisebb városokban ma, szombaton több moziban van előadás, Szegeden, az ország második városiban csak egy mozi tart előadást. Szegedre a belügyminiszter öt moziengedélyt adott ki, mert valószínűleg ennyit tartott nemcsak elegendőnek, hanem szükségesnek is a város nagyságához képest. A moziengedélyeket nem egy személynek adta a miniszter, valószínűleg azért, mert fontosnak tartja a gazdasági életben a verseny lehetőségét. 'A szegedi mozik között azonban nincsen verseny, a köz*~ség egy mozikartel ki, ivének-kedvének van kiszolgálta! "a. Végül kijelenti Pásztor, hogy a polgármester válaszát nem veszi tudomásul, mert a szegedi moziérdekeltség valósággal destruálta a szegedi mozikulturát. Pásztor felszólalására Pálfg József polgármesterhelyettes reflektált. Visszautasítja Pásztornak azt a kijelentését, amely szerint a polgármesteri válasz frivol. Mást most sem mondhat, mint amit a polgármesteri válasz mondott. A moziérdekeltség ellen a per megindult éppen a kisgyülési határozat végrehajtásaképen. Pásztornak a mozik működésére vonatkozó álláspontját helyesnek tartja és bejelenti, hogy ebben az ügyben el fog járni közvetlenül a belügyminiszternél és a kultuszminiszternél, mert megengedhetetlennek tartja, hogy Szegeden ennyire lejárassák a mozikulturát Dr. Slmkó Elemér főügyész szólalt még fel. Tény az, hogy a mozi elmaradt már a második lakbér részlettel, de a város hatósága éppen ezért élt ellene a felmondás jogával és a felmondási jog érvényesítéséért indult meg a per, amelyben a bíróság nemrégen már meg is hozta az első fokú ítéletet és érvényesítette a város felmondását november elsejére. Ez az itélet rövidesen jogerőre is emelkedik, a végrehajtási eljárást azután az ügyészség a legszigorúbban foganatosíttatja. A közgyűlés ezután tudomásul vette az interpellációra adott választ Negyednyolckor az indítvánvok következtek. A főispán bejelentette, hogy a törvény szerint a közgyűlésnek előbb azt kell elhatároznia, hogy kívánja-e tártrvalni a napirendre tűzött indítványt. Dr. Detfre János azt fejtegeti, hogy ez a mód nem egyezik a törvény rendelkezéseivel. A törvény ezt a megszorítást csak a tárgysorozattal össze nem függő indítványokra alkalmazza. Bárányt főispán kijelenti, hogy a törvény ugy rendelkezik, amint azt bejelentette, de a törvény módot ad a sürgős természetű indítványok azonnali tárgyalására. Dr. Dettre az önkormányzati jog védelmében azt kéri, hogy a kisgyűlés minden indítványt készitsen elő. A főispán kijelentette, hogy szintén az önkormányzati jog védelmezésének alapján áll, ezért a jövőben gondoskodik róla, hogy a kisgyűlés előkészítsen minden benyújtott indítványt. Az ügyrendi vitát azzal fejezte be, hogy a törvény értelmezése ebben az esetben az elnöki jogkörbe tartozik. Dettre okfejtése alapján, méltányosságból hozzájárul ahhoz, hogy a jövőben a kisgyűlés minden benyújtott indítványt előkés^tsen és ezzel lehetővé váljék, hogy sürgősség esetén a közgyűlés érdemben is azonnal tárgyalhassa az indítványt. Az első indítványt sürgősnek mondta ki a közgyűlés, de utána ismét feléledt az ügyrendi vita. A következő indítvány Fenyő Mátyásé volt, aki / a tanonciskolái álláshalmozások' megszüntetését javasolta. Dr. Széchenyi István azt javasolta, hogy az indítványt adja ki a közgyűlés előkészítés végett a kisgyülésnek. Dr. Dettre János hivatkozott a törvényre, amely kimondja, hogy az indítvány előterjesztése után az indítványozó tizenöt perces felszólalás keretében indokolhat és a közgyűlés csak ezután szavai Wrv kivánia-e tárgyalni az indítványt. A főispán megállapította, hogy Dettre álláspontja helyes és ezért megadta az indoFérfiaki LryeaetmAff« etlMI IUTIIMI i miBd*«korTm htavnitrm. X«b ÜI m«>g <«»bt/l Ilon), niaatr*]« »>•»!< Ian»rto«6« 80 fillér Mlro* «tl«?w»**ni <lt«rtn*>— Mnw*« kflld: „GUMIEXPOBT- Bndiin<n<, Népmlah*« Iw IS|P. Mg kolás jogát Fenyő Mátyásnak, aki rövid felszólalásában kérte indítványának elfogadását. A közgyűlés ugy határozott, hoey ngm kívánja az Inditványt tárgyalni. Ezután ilyen mc iszerrel intézte el a közgyűlés a következő indítványokat is. Dr. Hunt/ady-Vass Gergelvnek a gyámtári kölcsönök kamatának leszállítására vonatkozó indítványát a kisgyülésnek adják ki előkészítés végett. Iritz Béla a Makkoserdősor, a Nádas-ucca és a Csongrádi-sugárut miit Árkainak befedését indítványozta. A közgyűlés sürgősnek nyilvánította az inditványt. Dr. Pává Ferenc tb. tanácsnok előadói javaslatképen azt kérte, hogy a kő-gyűlés adja kl a polgármesternek az inditványt konkrét javaslattétel védett. Iritz sürgés rendelkezést kért, mert az árkok a környékbeli lakosság egészségét veszélyeztetik. Kiss Ferencnek a bajai útba torkoló 5 kilométeres útszakasz szikeltetésére vonatkozó indítványát legköze'ebb tárgyalják. Körmendi/ Mátyás a kisadózók mentesítését kérte az inségadó alól. A közgyűlés elhatározta, hogy felír az ügyben a kormányhoz. Lájer Dezsőnek a földbérhátralékok átértékeléséről szóló indítványát a kisgyülésnek adták ki, a Somogyi-telep telekbérlőlre és a városi ínségi munkálatoknál foglalkoztatott munkások munkaidejére vonatkozó indítványai szintén a kisgyűlés elé kerülnek előkészítés végett.. A kisgyűlés elé kerül Löffler Györgynek a szegedi szanDan védelmére vonatkozó indítványa is. Ezután 8 szocialista Indítvány következett: Oiejnyik javaslatára a közgyűlés mind a nvojc inditványt a kisgyüléshez utalta át. Az utolsó pont Wagner Ferencnek a szegedi halászcsárdára vonatkozó indítványa volt. Az inditványt a közgyűlés nem kívánta tárgyalni. Az ülést félkilenc után zárta be a főispán. Sérelmek, aggodalmak, tárgyalások a hagymaszindikálus körül . (A Délmagyarország makói tudósítójától.) A makói hagymaszindikátus szombaton délelőtt Csanádmegye közigazgatási bizottságát is foglalkoztatta. Ráth József, a Csanádmegyei Gazdasági Egyesület elnöke aggodalmainak adott kifejezést egyrészt a szindikátus szervezte, másrészt az ellenőrzés kérdésében. Kifogásolta, hogy a szindikátusba az egészen kis hapymakereskedóket is felvették, akikkel szemben nem lát kellő garanciát; a vármegye alispánja és a város polgármestere pedig egyéb elfoglaltságuk és a kereskedelmi ügyleletek másirányu természete, bonyolultsága miatt — szerinte — aligha gyakorolhatnak megfelelő felügyeletet. Tarnay alispán kijelentette, hogy hivatalosan mé*> nem lcapott megbízatást a szindikátus ellenőrző bizottságában való részvételre, de ha eiTe őt kiszemeltek, a feladatot visszautasítani nem fogja és megtalálja megfelelő szakértő egyének, elsősorban á termelői érdekek alapos ismerőinek meghallgatásával, feladatának megnyugtató módon való ellátását. Vertán Endre főjegyző arra utalt, hogy az ellenőrző bizottságban a Kiviteli Intézet delegált szakértője teljes garanciát nyújt a termelői érdekek megfelelő védelmére.' Nagel Henrik földbirtokos azt sérelmezte, hogy a szindikátusi tárgyalások szerint a nagybirtokok hagymatermését és annak felvásárlását háttérbe szorították a kistermelői érdekekkel szemben. Tarnay alispán arra utalt, hogy ez csak a termelői érdekeltség részéről elhangzott kivánság volt, amely azonban nem került ebben a formában a szindikátusi szerződésbe. A hagymaszindikátus kebeleken és a kereskedők körében is felmerült a kisebb hagymakereskedők működésének problémája. A szindikátuson kívül álló kiskereskedők húszan összeállottak és felvették a tárgyalásokat a szindikátus vezetőségével az együttműködés érdekében. A szindikátus még 15 kisebb kereskedő átvételét kérte tőlük es az együttműködés fejében bizonyos haszonrészesedés* ajáilott fel. Ezt azonban nem tartották megfelelőnek és igy elhatározták a szindikátuson kívül álló kereskedők, hogy kisebb társaságokra oszolva fognak Magyarországra szóló szállításokkal foglalkozni. cipőtalpalás! N«1 1.SO Férfi ..... t.oO NAI feleié» . . 4.50 Férfi SJO UNIÓ cIpAUzem, &ntribnnx&llom&Bn4I. Fi«k: KoMSth Lajoo ang&rnt ¿a Orgona noca Bárkin. 114 Madarász, Bódossv és Balogh angol bajnokságot nyert London, julius 8. Az angol atlétikai bajnoki mérkőzések során a diszkoszdobásban Madarász első helyezést ért el 44.18.2 dobásával. A magasugrásban a magyar Bódossy nyerte az angol bajnokságot 190.5 eredménnyel, a rudugrásban az olasz Innocenti nyert bajnokságot 382.9, a magyar Zsufka második lett 373.4 eredménnyel. Távolugrásban az angol bajnokságot a magyar Balogh nyerte 706.75 eredménnyel, márodik Szabó, akinek legjobb ugrása 696.5 volt A Szegedi Csónakázó Egylet két második díjat nyert a budapesti regattán. Budapestről jelentik: A Magyar Evezős Szövetség szombati versenyén a junior négyesben a Szegedi Csónakázó Egylet második lett a Hungária mögött. A vendégek négyesében 1. Wien, 2. Szegedi Csónakázó Egylet, 3. Albatros, Klagenfurt