Délmagyarország, 1933. június (9. évfolyam, 123-145. szám)

1933-06-28 / 144. szám

1933 junius 28. DE I. MAGYARORSZAG 3 Az ellenzék szigorú ellenőrzést követelt a zárszámadási vitában •A zárszámadás számtenqeréből nem lehet kiolvasni a mérlegel« — Grieger Mik lós befeientette a képviselőházban a legilimisla néppárt megalakítását Budapest, junius 27. A képviselőház , - , - kedd délutáni ülésének elején Kánya Kálmán külügyminiszter beterjesztette a szeszcsempészés megakadályozása targyában kötött magyaríinn egyezményről szóló törvényjavaslatot. Fellner Pál beterjesztette az olasz—magyar légügyi egyezmény tárgyalásáról szóló jelentést. Ö s t ö r Józseí a közjogi és igazságügyi bizottság jelentését terjesztette be a felsőház által módosított összeférhetetlenségi törvényjajaslat tárgyalásáról. « Ezután a zárszámadási bizottság jelentését tárgyalták az 1931—32 évi állami zárszámadásokról. A jelentést Nánássy Andor előadó ismertette. Ez az első eset a világháború óta — mondotta —, amikor az esedékes zárszámadások kellő időben kerülnek a Ház elé. Farkas Tibor kifogásolta, hogy a zárszámadásokat a Háznak összesítve és nem tárcánlrint kell tárgyalnia. Vissza kell térni á békebeli állapotokra, mikor a zárszámadásokat is rovatonkint állították össze. Szigorú ellenőrzést és felülvizsgálatot követelt, mert a zárszámadási bizottság e téren semmit sem végzett. Gróf Eszterházy Móric szintén az adatok részletezését kérte a zárszámadásokban. Kifogásolta, hogy bizonyos állami kölcsönöket csak utólag jelentenek be a Háznak. Azt javasolta, hogy bizonyos összegen felül a minisztertanács Ígyen köteles a kölcsön felvételéről jelentést tenni az államfőnek. Kertész Miklós hangoztatta, hogy a zárszámadás számtengeréből nem lehet kiolvasni a mérleget, az eredményeket és nem lehet megállapítani az állam tulajdonában levő ingatlanok értékét sem. B r ó d y Ernő szerint a költségvetéssel szemben költségvetésenkivülí állapot van, amennyiben 194 millió pengő előirányzatnélküli kiadást mutat a zárszámadás. Részleteket olvasott fel arról, hogy kikért vállalt az állam szavatossáf

;oL Kifogásolta, hogy az üzemek felülvizsgáatára kiküldött bizottság tiszteletdijat kapott. S t r a u s z István szerint a zárszámadás nem nvujt hü képet a költségvetés keretein belül folytatott gazdálkodásról. Ismertette a költségvetésen kivül történt kiadásokat. Imrédy Béla pénzügyminiszter válaszában arról beszélt, hogv a tulajdonképeni fedezetnélküli túllépés az 1931—32 évben 8.8 millió pengő volt, de ennek az összegnek jelentőségét nagyban elhomályosítja az a ténv, hogy 23.7 millió pengő volt az előirányzat nélküli bevétel összege. A zárszámadások és Tyler népszövetségi biztos jelentései közt nincs lényeges eltérés. Mindazokat a hiányokat, amelyeket a felszólalók a zárszámadásokkal kapcsolatban sérelmeztek, a legközelebbi zárszámadásokban pótolja. A többség ezután a jelentést tudomásul vette. Az elnök javasolta, hogy a legközelebbi ülést szerdán délután tartsák és a napirendre tűzzék ki a magyar—olasz légiforgalmi egyezményt. Az elnök javaslatához Griger Miklós szólt hozzá s bejelentette, hogy a pártonkívüli legitimista képviselők megalakít iák a nemzeti néppártot a lesitimista eszmék hirdetésére. A legitimista politikusok hosszú ideig idegenkedtek a külön párt megalakításától. A királykérdésben bizonyos Treuga Dei állott be. Gömbös miniszterelnök azonban leszögezte magát a trónfosztó javaslat mellett. Ezért volt szükség arra, hogy a nemzeti néppárt eim alatt a legitimista pártonkívüli képviselők pártot alakítanak és akciószabadságukat igv védjék meg. Maday Gyula: A közvélemény összhangEelvárosi •MOZI— Ma játszik narra Piel Havnsok ördöge ját nem szabad állandóan megzavarni a királykérdés feszegetésével. A kormány vigyáz arra, — mondotta ezután —, hogy a Szent Korona annak idején töretlen fényességében adassék át majd annak, akit megillet. Nincs szabadkiráiyválasztó párt, nincs tehát szükség legitimista pártra sem. Fábián Béla tiltakozott az ellen, hogy Miskolcon a kereskedők nagygyűlését betiltották. Kifogásolta, hogy a tisztviselők hordják a nemzeti egység jelvényét. Tóth Pál megemlékezett arról a történelmi jelentőségű eseményről, hogy az angol alsóházban 6 angol képviselő javaslatot nyújtott be a trianoni szerződés módosítása érdekében. A Ház minden tagjának megilletődését és háláját és az egész nemzet köszönetét tolmácsolja aziránt a nemzet iránt, amelynek parlamentjében ez megtörtént. Ezután még Farkas Tibor és östör József rövid házszabály vitája következett, majd az ülés egynegyed 10 órakor véget ért. A szegedi textilkereskedelem tiltakozik a másodszori raktárváltság ellen „A boletíaalap pótlására olyan intézkedéseket foganatosítanak, amelyek ismét a városi lakosság terheit növelik" — Tiltakozó ülés a kereskedelmi és iparkamarában (A Délmagyarország munkatársától.) A Szegedi Kereskedők Szövetsége egyik legutóbb tartott ülésén foglalkozott — mint ismeretes — a textilüzletek raktárváltságának ügyével. Az ülésen az érdekeltek felszólalásaikban élesen tiltakoztak az ellen, hogy a textilüzleteket másodszor raktárváltság alá vonják. Ebben az ügyben a szegedi kereskedelmi és iparkamara kereskedelmi osztálya az összes érdekelt szakmák bevonásával kedden délután ülést tartott. Az ülésen nagyszámú kereskedő jelent meg. A kereskedőket súlyosan érintő ügyben Wimmer Fülöp elnök, bástyái Holtzer Tivadar, Káldor József és mások szólaltak fel. A felszólalók tiltakozással állapították meg, hogy a bolettaalap pótlásánál a pénzügyminisztérium olyan rendszabályok életbeléptetését vette tervbe, amelyek egyrészt a textilárukkal foglalkozó szakmákat sújtják, másrészt a városi lakosság terheinek növelését eredményezik. A textilkereskedelem annál sérelmesebbnek tartja a tervbevett intézkedéseket, mert a fázisrendszerre való áttérésnél a raktárváltságot egyszer már megfizette és ezért vállalta a fázisadónak számszerűleg magasabb terhét, hogy a forgalmi adóztatás rendszere alól mentesüljön. Hangsúlyozták a felszólalók, hogy a textilraktáraknak e vagyondézsma jelleggel biró másodszori megadóztatása ellen az érdekelteknek tiltakozniok kell. A felszólalások után az ülés elfogadta a dr. Tonelli Sándor főtitkár által előterjesztett határozati javaslatot, mely szerint az egész textilkereskedelem egyértelműen tiltakozik az ellen hogy a textilüzletek a boletta pótlására — másodszor is ralctárváltság alá kerüljenek. Az ülés kimondotta, hogy a határozati javaslatot felterjeszti a kereskedelmi és pénzügyminiszterhez, megküldi Sándor Pál országgyűlési képvise'őnek, mint az OMKE elnökének, hogy azt a junius 29-iki országos tiltakozó nagygyűlésen bemutassa. Bástyái Holtzer Tivadar felszólalásában kifogásolta, hogy a határozati javaslatot megküldik az OMKE -nek. Szerinte az OMKE csütörtöki nagygyűlésén a kamara nem képviseltetheti magát. Wimmer Fülöp kijelentette, hogy ő, mint a kamara elnöke fogja a javaslatot Sándor Pálhoz eljuttatni. Az ülés ezzel a módosítással elfogadta a határozati javaslatot. Kereskedők a lexfüválíságról A raktárváltság ujabb súlyos terhe ügyében megkérdeztünk néhány ismert szegedi kereskedőt. Kérdésünkre a következő válaszokat kaptuk: Eisens;&Jter 5. és Társai: — A rendeletet nem ismer jük részleteiben, tehát nem is igen tudunk hozzászólni. Annyi kétségtelen, hogy az uj adó teljes egészében ismét a kereskedelmet sújtja. Az a feltevés, hogy azt a kereskedő átháríthatja a fogyasztóra, irreális, mert a fogyasztó egyszerűen nem vállalja a magasabb árakat. Akik figyelemmel kísérik a kereskedőiül 1 forgalom grafikonját, azok tudják, hogy nemcsak a fogyasz* tás van állandó csökkenőben, hanem a keres* kedelmi haszon mind kisebb lesz. Az egész* ségtelen verseny nemhogy az árak emelésére lenne alkalmas, hanem épen ellenkezőleg, azok indokolatlan leszorítására vezet. Bele kell abba törődni, hogyha a fázisváltságot csakugyan kiróják a raktárkészletekre, akkor azt a ke* reskedő viseli és nem a fogyasztó. Káldor L és Társa: — A fázisrendelet, ahogy az uj.sásközleményekből látjuk, valósággal forradalmositotta a kereskedőket. Ez nem is csoda, mert hiszen valósággal létüket veszélyezteti. Tavaly, ami-i kor leróttuk a textilfázisváltságot, azt mon-i dották, hogy most már a kereskedő mentesít* ve van a iorgalmiadó alól és azt a termelői helyen: a gyárban, vagy a nagykereskedőnél hajtják be. Ennek dacára most megint meg* adóztatják a raktárkészleteket. És mindez az* ért, hogy a mezőgazdaságot segítsék, a kiske* reskedő verejtékes filléreiből. Persze, hogy ez elkeseríti a kereskedőket, akiknek élete az adóktól való rettegésben merül ki. Termeszei tesen tévedés azt hinni, hogy a textilváltság csak kifejezetten a textiliákkal foglalkozó ke* reskedőket sújtja. A fináncleleményesség fel-i kutatja mindazt a kész. vagy félkész árut is, amihez bármily kevés textilt felhasználnak. A mi üzletünkben például textilfázis alá esnek az ernyők, fűzők, női fehérnemüek és még solt egyéb. Az adóztatással természetesen együtt jár mindig a hatósági asszisztenciával lebonyolított leitarozás, ami szintén nem nevezhető elsőrendű élvezetnek. Wagner F. A. és Fia: — A kormány szerint a fázisváltság nem terheli a kereskedőt, mert a váltság összegével emelkedik az áruraktár értéke. Lz a beállítás csak abban az esetben állná meg helyét, ha a készleteket el lehetne adni magasabb árért. A viszonyokkal és az élettel ismerős ember azon-> ban tudja, hogy ez képtelenség és igy az ujabb fázisváltság nem nevezhető eryébnek, mint vagyondézsmának. amit a kereskedőn behaj-> tanák. Súlyosbítja a kereskedő helyzetét, hogy a raktáron lévő áru egyrésze természetesen nem kel az idén, esetleg jövőre sem és végeredményben majd félárért, vagy még olcsóbban kell odaadni. A váltságot azonban száz százalékig meg kell fizetni. Arról nem is akarunk most szólni, hogy minden üzletben most is van ralitáron olyan áru, amiért tavaly egyszer már lefizette a váltságot a kereskedő. Az sem utolsó dolog, hogy nem ismerjük még azt a rendeletet, amely bárom nap múlva lép ervénybe. A legelfogadhatóbb még az volna, hogy a kiskereskedőket teljesen mentesitik a váltság alól, a középkereskedőket részben és csak a nagykereskedelmi és gyári készletek után szednek 100 százalékos váltságot. De hogy hol van a kis-, közép- és nagykereskede* lem között az elválasztó vonal, azt mi nem tudhatjuk. Aminthogy nem tudjuk azt sem, hogy csakugyan lesz-e valamilyen klasszífi* kálás.