Délmagyarország, 1933. június (9. évfolyam, 123-145. szám)

1933-06-28 / 144. szám

4 DF. I. MAGYARORSZÁG T933 fimf.is 28. Erdélyi dolgok Aradon felmentették a vasgárdistákat, akik egy faluban összeütköztek a csendörökkel és a törvényes fegyveres erőt csak a nép közbelépése szabadította meg a súlyosabb fordulattól. A bíróság ugy találta, hogy a vasgárdisták eljárása nem Otközlk bele az úgynevezett Marzescu-törvónybe, •mely statáriális szigorral itél. Kolozsvárott ugyanekkor két havi fogházra ítélték Tamás Bácsi Péter tordaszentlászlói székelygazdát, mert három követ dobott a revízióellenes gyűlésről hazavonuló és vandáimódra romboló klsfenesl oláhok közé. Tamás Bácsi Péter tettét a biróság terrorisztikus cselekedetnek minősítette és a Marzescu-tőrvény szerint szabta ki rá a büntetést. A tordai rombolások miatt tehát már elhangzott egy ítélet... de nem a rombolóhordát, hanem egy „provokáló" magyart ítélt * a pártatlan román biróság. A Magyar Pártnak most már mélyen gyökerezett álláspontja, hogy ez ügyben a Népszövetséghez fordul. A bukaresti román sajtó e héten Vajda miniszterelnököt vesézte A Cuvantul abból az alkalomból, hogy Vajda Sándort nevezték ki kereskedelmi miniszternek, karrLkaturát közöL Vajda bölcsen és derűsen pipázik a miniszteri székben, egy polgár megkérdezi: — Hogy jutott eszébe miniszterelnök nr, hogy átvegye a kereskedelmi és ipari minisztérium vezetését? — Pihenni akarok kedvesem, — válaszolt a miniszterelnök joviális mosolygással, — ipar nincs, kereskedelem nincs. Szovátán sem üdülhetnék Jobban... • A kormányzó nemzeti-parasztpárt Szatmármegyében nem akar a paktum-alkudozás folyamán írást adni. hogy a tanácsüléseken magyarul is szabad beszélni. — Miért nem követelik az urak mindjárt — mondta gúnyosan egy regáti pártkorifeus, — hogy kötelező legyen a magyar felszólalás. Pedig nem is olyan tréfa dolog ez! (Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a legsovinisztább román sajtó a kolozsvári „Patria" is hatvanszázalékos magyarságról kesereg Nagyrománia tizenötödik évében.) Tudunk mi az utódállamokból esetet, amikor kényszerítik az embert, hogy magyarul beszéljen. A csehszlovák parlamentben tudvalevőleg mindenkinek szabad a saját anyanyelvén előadni a mondanivalóit Tavasszal történt, hogy RI c h t« r János szepesmegyei szenátor német nyelven szólalt fel a parlamentben. — önnek nincs joga németül beszélni, — vágott közbe az elnök, — mert ón nem német. — De én azt akarom, hogy engem az összes izenátorok, különösen a oseh urak is megértsenek és igy németül kívánom beszédemet elmondani. — Nem lehet, — replikázott az elnök — ön magyar anyanyelvűnek vallja magát, vagy beszéljen tehát magyarul, vagy osetaül, illetve szlovákul.... Richter János szenátort tehát kötelezték, hogy a cseh országgyűlésen magyarul szónokoljon. . Persze, ezt Szatmárra nem lehet ráhúzni példaként. Azt ugyanis a románok is jól tudják, ha Szatmáron boldogulni akarnak, meg kell tanulniok magyarul! * A sajtó nangoyn soknak látja, hofty a londoni világgazdasági konferenciára Románia oly sok minisztert, politikust és szakembert küldött kl. Az „Unlversül" igy ir: „Lehet, hogy ezek az urak tapasztalatokban gazdagabban térnek haza, de az is bizonyos, hogy itthon az ország szegényebb lesz." „Ml lenne — Írja a Vlltorul — ha a nyugdíjasok és tisztviselők egy szép napon felállnának és összegszerűen kimutatnák, hogy az egész nyugdijalapot tizenöt év alatt elkonferenciázták a különböző kormányok... Ha az éhes pária kenyeret lop, bebörtönzik; mit érdemel a Maniurezslm, mely alatt elherdálták a nyugdijasok, különösen a magyar nyugdijasok — ötszázmillióját? ..." A sajtó páripropaganda célzattal, néha igazat is irt Berey Géza. FRONTHARCOS VAGY CSERKESZ ö s X s • s ftlmrtléil cikkek legjutányosabban. ELSŐRANGÚ MÉRTÉKUTÁNI URI SZABÓSÁG Divat kanparnok, — Tropioal, — Fresoó, — Burett, — nyersselyemanyagok 17 legnagyobb választékban FÖLDES IZSÓ - KLAUZÁL TÉR Az anya, a oő/eqény és a vetélylársnŐ (A Délmagyarország munkatársától.) Érdekes becsületsertési pert tárgyalt a szegedi járásbíróság kedden délelőtt. Egy fiatal leány volt a per sértettje, a vádlott á leány vetélytársának édesanyja volt. Ugy került a két nő a biróság elé, hogy az anya megsértette a leányt, aki elcsábította az ő leányának vőlegényét. A vőlegényről a család észrevette, hogy hidegebben viselkedik. A leány sirt emiatt anyjának, aki elhatározta, hogy megtudja az elhidegülés okát. Nyomozni kezdett a vőlegény után és legnagyobb meglepetésére azt tapasztalta, hogy a vőlegény — aki fiatal orvos — a színház előtt egy leánnyal találkozik. Az anya ennek láttára nekiugrott a leánynak és — tettleg bántalmazta. • A fiatal leány a tárgyaláson indulatosan viselkedett. A bíró igyekezett kibékíteni a feleket, de minden kísérlete kudarcot szenvedett a leánv magatartásán. — Engeir nagyon megsértett, azt akarom, hogy súlyosan ítéljék el! — mondotta. — Én már nagyon megbántam, amit tettem — sírdogált áz anya. Majd a kisasszony is megérti a helyzetemet, ha egyszer anya lesz... Az én drága kisleányomat tönkretették. Olyan volt, mint a harmat, most pedig súlyos beteg. Beláthatja, hogy nem tudhattam magamon uralkodni... A leány a könnyekre sem hatódott meg. — Mégsem kellett volna olyant tenni, felelte. Tessék biró ur elitélni. A biró még egy utolsó békítési kísérletet tett. Felajánlotta, hogy az asszony bocsánatot kér, á biróság előtt tett bocsánatkérését jegyzőkönyvbe veszik azonban a leány ezt sem fogadta el. -•Nekem itélet kell — mondotta —, tessék elítélni őnagyságát. Csak akkor vált békülékennvé a leány, amikor arról értesült, hogy az eset — belekerül a lapokba. Ekkor hajlandónak mutatkozott megbocsájtani, ha az anya töredelmesen bocsánatot kér és megígéri, hogy ezentúl mindig a legnagyobb tiszteletben fogja őt tartani. Az anya sírva kért bocsánatot a leánytól, aki erre a feljelentést visszavonta. o ra és ékszerjavltás uakMerflsn Győry Bélánál ttAftZBn Asz olvasó rovata Csatorna Mélven tisztelt Szerkesztőség! Szíveskedjék „Az olvasók rovatában" alábbi soraimat közölni. Amikor a város hatósága a tifusz elleni védekezésre falragaszokon fertőtlenítésre hivja fel a lakosság figyelmét, ugyanakkor a mérnöki hivatal a Vasasszentpéter-ucca árkait kitisztítani rendeli el olyképen, hogy az úttestre kidobatja az évek óla ott levő pocsolyás sarat, amélv szédítő bűzt ter jeszt az egész uccáhan, megfertőzi a levegőt és a nyitott ablakon át a lakást is. Ehelyett a Pulcz-uccában levő csatornát kellene kitisztítani, hogy a Vasasszentpéter-uccai árokból a víz a csatornába folyhasson. Felhívjuk a mérnöki hivatal figyelmét arra, hogy a külvárosok is Szegedhez tartoznak. Levelem közléseért hálás köszönetet mondva, vagyok kiváló tisztelettel: F. M. A felsővárosi villamos Igen tisztelt Szerkesztő url Több levél jelent meg lapjában, amelyek a gedói villamosvasút pályájának meghosszabbítását ellenzik. A javaslattevők végeredményben a telepek létének megszűnését találják megokoltnak és e cél elérését a város közüzemei kedvezményének elvonása révén kívánják megvalósítani; vélvén, hogv a kényszerű helyzet a telepeseket a városba való visszaköltözésre bírja. Olyan óhaj ez, amely bírálatát önmagában hordja, nélkülözvén a telepeseknek az építkezésből eredt terhes kötelezettségei mérlegelését, amely helyzet a terv teljesülését eleve lehetetlenné teszi. Ámde, ha ez állapot keletkezésének okát meg szabad jelölni, ugy az annak idején a városi bérlakások megszerzésének felette sulvos feltételeiben rejlett, már a jelentékeny „leléüési" dijak miatt is. de gyakran előfordult a bérbeadónak a bérlakás helyrehozatalára és tatarozására irányuló előzetes követelése is. Természetes következményként jelentkezett a szenvedő alanyoknak ama törekvése, hogy a háztelekjuttatás kedvező alkalmát megragadják. Ennek a város hasznát látta ugy az eladott földterületek jelentős árában, mint az ujabb háztulajdonosok adóiában, amióta a telepek a város részeként foglalnak helyet; de a telepek felépülése a munkanélküliség enyhítésének és a gazdasági viszonyok előmozdításának célját is szolgálta. A „Fodortelep" telkeinek magasabb árát a biróság meg éppen a városi közmüvek haladéktalan kiépítésének ellenértéke gyanánt állapitotta meg. A telepek létesülése országszerte megtörtént, amikor az érdekelt városok egyrésze még anyagi támogatást is nyújtott telepesei javára. Tévedés tehát azt hinni, hogy a telepesek, akik más ingatlan felett nem rendelkeznek, — kevés fillérjüket, otthonuk elhagyása után ismét belvárosi bérlakás költségeire "lennének képesek fordítani. Utóvégre a város nyújtotta közlekedési előnyök logikusan inkább szükségszerűek a külső területeken, ennélfogva azoknak lakosait méltán meg is illetik. És mivel st Fodor-telep lakói kizárólag közalkalmazottak, hivatalba járásuk miatt a villamosvasutat feltétlenül igénybevennék, ha a végállomás a vámháznál lenne. Tisztelettel: Több fodortelepi lakos. Meg akarta mérgezni szomszédiát (A Délmagyarország munkatársától.) Kenden délelőtt beszállították a szegedi ügyészség fogházába Kocsis Mihály 63 éves battoj nyai gazdát, aki ellen az a vád, hogy meg i akarta mérgezni szomszédját. A gazdálkodó taj nyai szomszédjával régebbi idő óta rossz viszonyban élt egy perből kifolyóan. Hol a szomszéd. hol ő kellemetlenkedett és emiatt állani dó volt a két tanya között a veszekedés. Ugv látszik ezt megunhatta Kocsis Mihály, aki nagy lépésre szánta rá magát. Elhatározta, hogy megbosszulia magát a szomszédon. Mérges növényből főzetet készített és azt valami módon becsempészte a szomszéd italába. A mérges főzet súlyos rosszullétet okozott , a betegséget a gazda rövidesen kiheverte. Az orvosok szerint a főzet nem volt alkalmas az emberi élet kioltására, csak rövidebb ideig tartó betegség előidézésére. Fatelep céljaira Hódmezővásárhely közepén 50 éve fennálló cég megszűnése folytán cca 1200 O-öles telek 1933 augusztus l-re bérbeadandó. Értekezni lehet Wlassics ut 7 özv. Wilheim Mórnénál.