Délmagyarország, 1933. június (9. évfolyam, 123-145. szám)

1933-06-24 / 141. szám

1933 junius 24. DÉLMAG yARORSZÄG '3 A szegedi rendőrségi egy szökött fegyencet elfogott (A Délmagyarország munkatársától.) Pénteken délelőtt az egyik detektív igazolásra szólitott fel a Tisza Lajos-köruton egy gyanúsan viselkedő férfit. Miután az illető nem tudta magát kellőképen igazolni, a detektív előállította a központi ügyeletre, ahol vallatóra fogták. A bekísért férfi rövid vallatás után beismerte, hogy egy hét óta országos körözés alatt áll, mert Homai László nevü társával együtt megszökött Mikepusztáról, ahol mint fegyenc mezei munkával foglalkozott. Elmondotta, hogy Fodor Istvánnak hívják, szegedi lakos, napszámos, egy évvel ezelőtt a szegedi törvényszék különböző bűncselekmények miatt dologházra Ítélte. Elszállították a dologházba, onnan több társával együtt a mikepusztai uradalomba került mezei munkára. Itt találkozott egy másik elitélttel, az ugyancsak szegedi Homai Lászlóval, aki testvére a nemrég kasszafurás miatt elitélt Homai-fivéreknek. Jóbarátságot kötöttek, aztán nemrégiben elhatározták, hogy megszöknek és hazajönnek Szegedre, széjjelnézni. Egy este, a munka befejezése után sikerült is megszökniök a telepről. Az egyik tanyán civilruhát loptak maguknak, azután gyalogosan megindultak Szeged felé. Fodor István bevallotta azt is, hogy amint hazafelé utaztak, azon is gondolkoztak, hogy miképen lehetne pénzre szert tenni. Elhatározták, hogy az utjukba eső első üzletet feltörik és kifosztják. Örgovány közelében találtak egy megfelelő füszerüzletet, melyet éjszakának idején feltörtek. Az üzletből 250 pengő értékű árút és kevés készpénzt vittek magukkal. A rendőrség Fodor Istvánt vallomása után letartóztatta. Miután a másik szökevény, Homai László szintén Szegeden tartózkodik, a rendőrség nyomozást indított a kézrekeritésére. Egyúttal azt is igyekszik megállapítani a rendőrség, hogy a két betörő rövid szegedi tatózkodása alatt nem követett-e el valamilyen bűncselekményt. A kultuszminiszter feloszlatta az egyetemi építési bizottságot Kél és (él millió pengő érfékd építkezéssel tartozik még az Állam Szegednek (A Délmagyarország munkatársától.) Hornau Bálint kultuszminisztertől feltűnően rövid leiratot kapott pénteken a polgármester. Rövid leiratában minden indokolás nélkül azt közli a miniszter, hogy az egyetemi építési bizottságot. amely annakidején az egyetemi építkezéseket irányította és a különböző versenytárgyalásokra benyújtott vállalkozói ajánlatokat l>irálta ei. feloszlatja. A feloszlatott bizottságnak igen fontos szerepe és hatásköre volt az egyetemi építkezések körül. A legtöbbször gróf Klebelsberg Kunó elnökletével ült össze, legutoljára 1931 nyarán, amikor a tanítói internátus, a „palotakapu" építésére benyújtott ajánlatokat vizsgálta át és amikor javaslatot kellett volna készítenie a munka vállalatbaadására. A bizottság megállapította ugyan, hogy a benyújtott ajánlatok közül melyik a legolcsóbb, de azért a határozathozatalt későbbre halasztotta, mert bizonyos beavatkozások történtek. Ezután a bizottság többé már nem is ült össze, amikor Bethlen István kormánya megbukott, gróf Klebelsberg Kunó lemondott kultuszminiszteri tárcájáról. Utódai már nem találták szükségesnek a bizottság újból való összehívását. A most feloszlatott bizottságnak tagjai voltak a kultuszminiszter, a város, a kultuszminisztérium, a pénzügyminisztérium, a kereskedelmi minisztérium, a kereskedelmi és iparkamara, az ipartestület, a mérnöki hivatal, az egyetem képviselői, tagja volt dr. Glattfelder Gyula megyéspüspök, az államépitészeti hivatal vezetője, szóval mindazoknak a hivataloknak és intézményeknek a képviselői, akiknek valamilyen formában közük volt az egyetemi épitkezesekhez. Mint ismeretes, Szegeden az egyetemi építkezések eredeti, sót a szerződés szerinti programjának igen jelentős része még megvalósításra vár. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester a miniszter értesítésével kapcsolatban a következőket mondotta: — Az építési bizottság feloszlatásának az okát nem ismerem, mert a kultuszminiszter csak magát a tényt közölte velem, de inditóokait nem ismertette leiratában. A bizottság DIVATOS FÜRDŐS OLCSÓ a Fehércégtábíás Boros Miksa cégnél megszüntetésének különösebb jelentőséget nem lehet tulajdonítani, mert „szükség esetén minden pillanatban ismét könnyen összeállíthatja a miniszter a bizottságot", de a váratlan feloszlatás teljes joggal elkedvetleníthet mégis minden szegedit, mert esetleg azt is kiolvashatja belőle, hogy a kultuszminiszter végérvényesen erre a mostani szomorú nincstelenségre kiván berendezkedni és nem is gondol arra, hogy megfordulhat az idő, hogy lehetőség nyílhat még az építkezések folytatására. Az állam tulajdonképen tartozik még Szegednek a város által felajánlott és túlnyomó nagyrészben már ki is fizetett hozzájárulásáért építkezésekkel, hiszen az építési program egy része még megvalósításra vár. Nem épült fel a szemészeti klinika, az elmeklinika, nem épült fel a bonctani intézet, az elméleti orvostani intézet. Számításom szerint az állam mintegy másfélmillió pengő értékű építkezéssel tartozik a városnak, mi viszont 250.000 pengővel tartozunk még a megajánlott hozzájárulásból. Nem mondom azt, hogy az állam most épitse fel a még hiányzó intézményeket, mert tisztában vagyok azzal, hogy erre a jelenlegi viszonyok között nem igen lehet gondolni, de valahogy ugy érzem, mintha a kultuszminiszter az epitési bizottság feloszlatásával a jövőbeni építkezés lehetőségét kívánta volna megszüntetni. Nem tudom, miért kellett megszüntetni ezt a bizottságot, amikor ez a bizottság egyetlen fillérjébe sem került az államnak és amikor a bizottság tagjai nyugodtan megvárták volna az építkezés folytatásának Illetőségét, önkéntelenül eszembe jut Macaulay híres mondása, hogy „az az igazi államférfi, aki épiteni tud". Az Erdélyi Magyar Párt gyűlése Székelyudvarhely. junius 23. Az Országos Magyar Párt legutóbb tartott gyűlésén gróf Bethlen György, országos pártelnök közel egyórás beszédben vázolta a magyar párt általános helyzetét. A választásokról annyit megállapíthatunk — mondotta —, hogyha urnalopás nem is történt, de volt szurony, hatósági terror és a polgá i jogok erőszakos korlátozása, amely meggátolta az őszinteség megnyilvánulását. A sinfalvi és borrévi attrocitásokról szomorúan emlékezett meg és az már tragikus, hogy a magyarságot állítják oda békebontónak. A bajai Installáció programja (A Délmagyarország munkatársától.) B a r an y i Tibor főispánt, mint ismeretes, kedden iktatják be Baja város és Bácsbodrog vármegye főispáni méltóságába. A kettős beiktatás programja a következő: Ünnepélyes istentisztelet reggel 8 órakor a belvárosi plébánia-templomban. Utána 9 órakor díszközgyűlés a megyeházán, majd a küldöttségek tisztelgése. A bajai városházán 11 órakor kezdődik a díszközgyűlés, amely után szintén tisztelgések lesznek a főispán előtt. A díszközgyűlést a bajai Daloskör Hiszekegy-e nyitja meg. Dr. Bórbiró Ferenc polgármester szavai után a belügyminiszteri leirat felolvasása következik, ma jd küldöttség alakul a főispán meghívására. Az üdvözlő beszédet dr. B o r b i r ó Ferenc polgármester tartja, amely után a főispán eskütétele és székfoglaló beszéde következik. Az uj főispánt a város tisztikara nevében dr. Puskás Dezső polgármesterhelyettes, a városi törvényhatóság nevében pedig G o n z 1 i k Kálmán apátplébános köszönti. A kettős beiktatás* társasebéd követi a Központi Szállóban. A főispán beiktatása alkalmából Baja város polgársága 100 aláírással ellátott meghívót küldött Gömbös Gyula miniszterelnöknek, aki azonban most nem mehet Bajára, mert az esetleges római utia is valószínűleg a beiktatás időpontjára esik. Fzerháromszázzal csökkent a népkonyhák kosztosainak száma (A Délmagyarország munkatársától.) A népjóléti ügyosztály kimutatása szerint a népkonyhák pénteken 3450 ebédadagot adtak ki az ínségeseknek. A legerősebb forgalmú téli napokon az ebédadagok átlagos száma 4750 volt, a kosztosok száma tehát 1300-ál csökkent. Az elmúlt év juniusában a csökkenés elérte a legmagasabb forgalom ötven százalékát, ami azt igazolja, hogy ezen a nyáron az inség lényegesen nagyobb, mint a mult nyáron volt. A számvevőség javaslatot tett a polgármesternek, hogy tekintettel a nyári szezonra, rendelje el a dolgozó népkonyhai kosztosok külön adagjainak megszüntetését. Az idén ugyanis a népjóléti ügyosztály bevezette a megdőlgoztatás rendszerét, ami abból áll, hogy a munkakénes ínségesek csak akkor kaphatnak inségebédet a városi népkonyhákon, ha megfelelő számú munkanapot ledolgoznak érte. A dolgozók viszont egy darab szalonnával és néhány deka kenyérrel többet kapnak, mint azok, akik nem dolgozhatnak meg az ebédért. A népjóléti ügyosztály tiltakozik a számvevőség javaslata ellen, mert az a bevezetett rendszer megbolygatását jelentené anélkül, hogy a város kiadásait érezhetően csökkentené. Minisztertanács Budapest, junius 23. A kormány tagjai pénteken délelőtt fél 9 órakor Gömbös Gyula miniszterelnök elnöklésével minisztertanácsra ültek össze. A minisztertanácson letárgyalták az egyes miniszterek gazdasági előterjesztéseit, amelyek a minisztériumok és az alájuk rendelt hatóságok tisztviselőinek kinevezésére, előléptetésére, illetve az ezekkel kapcsolatos címadományozásokra vonatkoznak. Ezután folyó ügvékkel foglalkozott a minisztertanács, amely délután 1 órakor ért véget. MOZI Ma játszik Gustav Fröhlich, Renato Müller Belvárosi ftlreftlefl szerelem (Leánuantga)