Délmagyarország, 1933. június (9. évfolyam, 123-145. szám)

1933-06-24 / 141. szám

4 D£LMAG7ARORS2AG 1933 funfus 24. A kegyúri bizottság Széli Józsefet választotta zákányi plébánossá (A Délmagyarország munkatársától.) A kegyúri bizottság pénteken délelőtt 11 órakor ült össze dr. Somogyi Szilveszter polgármester elnökletével, hogy plébánost válasszon az újonnan szervezeti zákányi plébánia élére. A pénteki papválasztást, mint ismeretes, különbőzé komplikációk előzték meg. Annakidején a közgyűlés csak elvileg határozta el a plébánia megszervezését, kimondotta azonban, hogy ezt az ttj plébániát véglegesen csak akkor szervezi meg és akkor engedélyezi a plébánosi tisztség betöltését, ha a zákányi egyházközség felépiti a plébánia-lakot és ezt bejelenti a város hatóságának. Időközben a zákányi plébánia-lak elkészült ugyan, de az egyházközség vezetősége ezt csak a püspöki hivatalban jelentette be, a város hatóságánál nem. A püspöki hatóságnak alószinüleg nem volt tudomása a közgyűlés feltételéről és igy történhetett, hogy dr. Glattfelder Gyula megyéspüspök kiirta a pályázatot a zákányi plébániára. Pályázatát csak egy lelkész nyújtotta be, Széli .József Somogyi-telepi plébános, akit a megyéspüspök kandidált is a zákányi plébániára és pályázatát átküldötte a kegyúri bizottságnak. A polgármester akkor össze is hivta a kegyúri bizottságot és csak a papválasztó ülésen derült ki, hogy a zákányi plébániát tulajdonképen még nem is szervezte meg a közgyűlés. már pedig az uj plébánia megszervezése cs az erre vonatkozó közgyűlési határozat kormányhatósági jóváhagyása előtt a kegyúri bizottság nem is választhatja meg a jogilag még nem létező plébánia vezetőlelkeszét. A kegyúri bizottság igy nem is választott, a polgármester pedig felhívta a zákányi egyházközséget, hogy most már pótolja mulasztását és terjessze be a városhoz a plébánia-lak felépítéséről szóló jelentését. A jelentés rövidesen be is érkezett és a legközelebbi közgyűlés már tárgyalta is a polármesternek az uj plébánia megszervezését érő javaslatát. A törvényhatósági bizottság a javaslatot elfogadta és a közgyűlési határozat ánnak rendje és módia szerint felkerült a belügyminiszterhez, akitől nemrégen érkezett meg a jóváhagyó leirat. Ennek alapján hivta most össze újból a polgármester a kegyúri bizottságot, bár olyan hangok is hallatszottak, hogy eaekután tulajdonkepen uj pályázatot kellene kiírni. A kegyúri bizottság ülése iránt nem volt nagy az érdeklődés, a bizottsági tagoknak mindössze a fele jelent meg. Az ölé9en dr. Pálfy György tb. aljegyző ismertette a megyéspüspök átiratát és jelentette, hogy a zákányi plébéniára csak Széli József pályázott. Az ülésen megjelent 12 bizottsági tag közül csak 11 szavazott, még pedig 10 Széli Józsefre és egy üres lappal. A kegyúri bizottság tehát Szélt Józsefet zákányi plébánossá választotta meg. A választás eredményét a város hatósága most átiratban közli a'püspöki hatósággal é9 kéri Széli Józsefnek a zákányi plébániában való egyházhatóságí megerősítését. Másfélesztendei börtönre ítélték a „tyukkirályt" (A Délmagyarország munkatársától.) A 25 esztendős Holló István szegedi munkás már öt izben volt lopásokért büntetve. Legutóbb is, amint a börtönnél kiszabadult, ismét lopásra adta a fejét és rövid idő alatt 14 lopást követett el, Kisteleken, Csengelén, Balástyán, Csórván és más tanyákon. Majdnem kivétel nélkül baromfiakat lopott, emiatt kapta ismerősei körében a lyukkirály" elnevezést. Holló István nemrégiben ismét csendőrkézre került, pénteken pedig a törvényszék Viíd-tanácsa elé Hllitották, hogy számot "adjon lopásaiért. Beismerte a lopásokat és azzal védekezett, hogy a szükség vitte rá a tolvajlásra. A bíróság sok tanú kihallgatása után másfélesztendei börtönre ítélte a „tvukkirályt". Megalakult pénteken a makói hagymaszlndikátus (A Délmagyarország makói tudósítójától.) A Délmagyarország beszámolt arról, hogv a földmivelésügyi miniszter parafálta a makói hagymaszindikátus tervét. Pénteken történt meg a formai döntés a szindikátus megalakításáról s eszerint a Külkereskedelmi Intézethez benyújtott tervezetnek megfelelően valósítják meg' az idei termés értékesítésére a hagymamonopóliumot. A szindikátusi alakulásba a makói hagymakereskedők majdnem teljes számban jelentkeztek és csak néhány kereskedő indul neki az idei hagymakampánynak a szindikátusi köteléken kívül, exporttámogatás és kedvezések nélkül, amelyek értékéről és jelentőségéről a nagyközönség csak a szindikátusi feltételek nyilvánosságra jutása után szerezhet tájékozást. Az idei hagvniaértékesités munkája a jövő hónap elején, a zöldha^vma értékesítésével megindul. A mostoha időjárás folytán a hagymaűltetvények jelentős százalékban magszárba mentek] A makói hagyma jó hírnevének megőrzése érdekében fontos kötelessége lesz az exportot ellenőrző tényezőknek, hogy csak kifogástalan áru jusson ki a külföldi megfogyatkozott piacokra. Negyvenhét magyar város két és fél millió lakos közül fél millió szorul hatósági támogatásra Budapest, junius 23. A Magyar Városok Országos Kongresszusa nemrégiben összeállította az egyes törvényhatósági joggal felruházott városok és megyei városok inségstatisztikáját. A kimutatás — Budapestet is beleszámítva — 47 város adatait tartalmazza és részletes tájékozást nyújt afelől, hogy az egyes törvényhatóságok területén mennyi a közsegélyre szoruló, ínséges ember. A felsorolás egyelőre csak a testi munkások nyomorstatisztikáí jávai faglalkozik, a szellemi munkanélküliség összeírása most van folyamatban. A nagy gonddal összeállított és hivatalosan ellenőrzött beszámoló szerint a 47 magyar város 2.6 millió lakosa közül 527.150 ember, tehát az összlakosság 22 százaléka, hatósági ellátásra szoruló, ínséges munkanélküli. A legirigyeltebb helyzetben Eszetergom van, ahol a 17.300 lakos közül .mindössze csak 530, tehát alig 3 százalék szorul segélyre. Ezzel szemben megdöbbentően súlyos Hajdúszoboszló helyzete, ahol az ugyancsak 17.000 főnyi lakosság 54Ji százalékát, számszerint 9600 embert kell a városnak eltartani. Nem messze marad el Szoboszlótól Szentes városa sem, ahol a közel 33.000 lakos közül 17.800, vagyis 54 százalék a nyomorgó és segélvben reszesülő munkanélküli. Ezek a statisztikai adatok természetesen csak a téli hónapok ellátottjaira vonatkoznak s magukban foglalják azokat a segélyezetteket is, akiket munkával támogatnak a hatóságok. Halálos végű a iorralí bor miau 5 esztendei fegyházra Ítélték a gyilkos legényt (A Délmagyarország munkatársától.) Ezév januárjában kegyetlen gyilkosság történt Dorozsman. az egyik kocsmában. Két legény iddogált: ifj. Péter Mihály és Simon Janós. A legények alaposrn beboroztak, azután kártyázni kezdtek. Ifj. Péter vesztett és a megállapodás értelmében ő rendelt két liter forralt bort Emiatt haragudott Simonra és várta, hogy beléköthessen. Amikor kihozták a bort, Simon bicskát vett elő es azzal kezdte kevergetni az italt. Péter kikapta kezéből a kést, ami miatt a két legény összeveszett. Simon nekiugrott Péternek, aki erre belédőfte a kését Simont kórházba vitték, ahol 12 nap múlva belehalt sérüléseibe. Az ügyészség halált okozó súlyos testisértés miatt emelt vádat a legény ellen. A törvényszék az önvédelemre hivatkozó legényt öteszténdei fegyházra ítélte. Az üggyel pénteken foglalkozott a szegedi ítélőtábla KovácstanácMi, amely ifj. Péter Mihály öteszténdei fegyházbüntetését helybenhagyta. Csalás és sikkasztás büntette miatt 7 hónapi börtönre Ítélte a tábla a hazaáruló csabai ügyvédet (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi ítélőtabla K o v á c s-tanácsa pénteken I foglalkozott dr. Kvasz György csabai volt ügyvéd sikkasztási, csalási és okirathamisítási ügyeivel. Dr. Kvasz György neve legutóbb egy érdekes ügyvédi kamarai fegyelmi ügy kapcsán szerepelt a nyilvánosság előtt. A csabai tót ügyvéd ugyanis egy cseh lapban cikket irt a magyar revíziós törekvések ellen, a revíziót hiahavaló álmodozásnak mondotta és áltálában támadta a cseh lapban Magyarországot. Cikke miatt a szegedi ügyvédi kamara, amelynek tagja? sorába tartozott, fegyelmi uton vonta felelősségre. A fegyelmi tárgyaláson az ügyvéd fenntartotta a cseh lapban irott állításait. A szegedi ügyvédi kamara fegyelmi tanácsa hazaárulásban találta vétkesnek dr. Kvasz Györgyöt, ezért kizárta tagjai sorából. A pénteken letárgyalt bűnügyek még 1931ből valók. Az ügyészség kétrendbeli csalás, okirathamisítás és sikkasztás miatt emelt vádat ellene. A törvényszék, amély annakidején cisőfokon tárgyalta Kvasz ügyeit, felmentette Kvaszt az ellene emelt vádak alól. Az Ítélőtábla pénteki Ítéletében részben megváltoztatta a törvényszék Ítéletét, Kvasz Györgyöt bűnösnek mondotta ki sikkasztás és csalás bűntettében és ezért 7 hónapi börtönre Ítélte. A többi vádpont alól a tábla is felmentette a volt ügyvédet A tábla azért ítélte el dr. Kvaszt, mert 1931-ben elsikkasztott 1000 pengőt. Birkás György gazdálkodó ugyanis tűzkárt szenvedett. A biztosító által kiutalt és Birkás által a szakértőknek lefizetendő 1600 pengőt ugyanis dr. Kvasz felvette, abból azonban 1000 pengőt jogtalanul magának tartott meg, holott azt az összeget ki kellett volna fizetnie a szakértőknek. Az egyik szakértőt be is csapta. Azt mondotta a szakértőnek, amikor az kérte a részére megállapított 300 pengő kifizetését, hogy Birkás időközben tönkrement és igy fizetni nem tud. Vállalkozott azonhan arra, hogy ha a szakértő megelégszik azzal, a fele összeget kifizetteti Birkással. A szakértő elhitte, hogy Birkás tönkrement és még hálás is volt az ügyvédnek, hogy még 150 pengőt sikerült felvennie. Dr. Kvasz György az itélet ellen semmiségi panaszt jelentett be a Kúriához. A Délmagyarország ui telefonszámai: Kiadóhivatal és nyomda .... 13-06. Szerkesztőség és felelős szerkesztő 23-33.