Délmagyarország, 1933. május (9. évfolyam, 98-122. szám)

1933-05-21 / 115. szám

DÊtMAGyAROiÎSZÂG Î933 mnkrt 2T leien vo't kiállani mig a 24. percben Wéber t elekivel ütközött ugv össze, hogy a debreceni csc tár nem is folytathatta a játéko' Ekkor tettlegesséqig fajult nézeteltérés támadt a játékosok között, mire Vince torkon ragadta Wébe t. Ennek az lett a következménye, hogy a biró a debreceri összekötőt kiállította. Ilyen hangulatban folytatódott a mérkőzés. A 31. percben Czumpf lövését korner árán mentették. amiből Rökl a 16-osról a hálóba fejelte a labdát. A Bocskay támadásaival ért véget a mérkőzés. Séta az országúton — gyilkossággal Féltékenységből leszúrta barátját egy szentesi béres (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi ügyészségre szombaton délelőtt beszállították a Szentes melletti (kis)királyságról Lukács Mihály 26 éves béreslegényt, aki féltékenységből megölte bérestársát, Gilicze Istvánt. A gyilkosság egy leány miatt történt, akinek valamikor Lukács udvarolt. A leány elhidegült Lukácstól és Gilicze Istvánnal foglalkozott. Lukács emiatt bosszút forralt barátja ellen. Több izben kérte Giliczét, hogy hagyjon békét a lánvnak, állítólag Gilicze ezt meg is ígérte, azonban a barátkozás tovább tartott. Az elmúlt éjszaka azután Lukács Mihály megtudta, hogy Gilicze az országúton sétálgat a lánnyal. Magához vette kését és kiállott az országútra. Nemsokára megpillantotta őket, amint karonfogva sétálgattak. Amikor hozzáértek, előugrott a sötétből és kését Gilicze hátába döfte. A legény azonnal összerogyott, mire Lukács még több szúrást ejtett rajta, azután a leány felé indult, hogy vele is végezzen. A leány azonban addigra elszaladt és értesítette a szomszédokat, akik a dühöngő Lukácsot lefegyverezték és átadták a dühöngő ségnek. Lukács Mihály ellen szándékos emberöles cimén indul meg a bűnvádi eljárás. LISZT-ZONGORAVERSENY ESZ-DUR (A Délmagyarország munkatársától.) Voltak, akik harmincszor is végighallgatták a lezajlott Liszt-versenyen az Esz-dur zongoraversenyt. A közönség izgult, osztályozott. fogadott, fürkészve figyelte a Parnaszus Magaslatán székelő zsűrit és ha a mozdulatlan, kiismerhetetlen arcokon nem is, de a ceruzák járásából tippelt, hogy igent irt-e a biró, vagy elitélt. A láznak és izgalomnak szorongása estéről-estére nőtt, ahogv közeledett a döntés ideje. Az utolsó estéig kibuktak vagy hatvanan, akik leverten, égo szemekkel nyüzsögtek az akadémia koncerttermében. A zongorajáték , bábeli tornyában" angol, francia, olasz, litván, lett, o tsz vitatkozók körül álltai csoportok. Az utolsó este volt. A zsűri eg" óra múlva döntött. A karzaton már senkisem Olt, mindenki állt. nézte és hallgatta a játékosokat, a 1élekzeteket is hallani lehetett- a megsűrűsödött csöndben. Földes Andor temperamentummal, de gíkszereknek árulásából kívetkeztetve rettenetes idegességgel játszott. Dohnányi megölelte, látszott, hogy fáj neki már ez az egész kinpadra-vonás. Következett Perin Ida. Sápadt volt. Fekete ruhájában a szenvedők szenvedőjének látszott. Ötször leült zongoraszékébe, ötször felállt és újra igazgatta, hol közelibbre, hol távolabbra! Még se mosolygott senki. VaLthogv egy izgalomban égtek itt versenyző és hallgatók. Remekül játszót'. Az áruló gikszerek itt se hiányoztak, de báj és melegség gloríólája fonta át á nő lelkét. Mormogás ébredt a teremben és tüntető taps a játék nyomán. A könzöség jelölte Perin kisasszonyt, aki inkább támolyogva, mint lépkedve került az ajtón kivül. Ezután jött az orosz Mykischa Tarras. ö volt az egyetlen szmokingos a frakkosok között. Alacsónv, vézna, szőke ifjú. Ugv jött ki, mint aki halálos beteg. Szinte a zsűri karzatáig leheteM hallani szive verését. Egv pillantást vetett felfelé. Nagy sóhajtással leült a zongorához. Az A-dur zongoraversenyt játszotta — kivétel, sen. Könnvek csillogtak a szemekben ... Csak egy ember volt a karzaton, akt verejtékezett. Zavarában cipöz-'noriát oldta és kötözte, izgett, mozgott... A bécsi XVeinqart-.n volt, Tarras professzora. Mindenki ő* nézte. Csak mikor felcsattant a tapsorkán, akkor derült fel a mester arca. Egymásra intettek a győztes-jelölt tel. A következő szereplő jött: Kováts István. Gyönyörűen játszott. Leheletszerűen, elbüvőlőén. Nehéz szerep volt kiválasztani, hogy kinek Lakodalmakra és agyé alkalmas chinaezüst dísztárgyak, elsőrendű gyártmányok, rendkívül jutányos árak mellett ki&rusittatnak. ÍJ« REICH ékszerész, SSï jusson a pálma. A döntésnek mégis meg kellett történnie. — Jeder hat doch herrlich gespielt — sopánkodik a varsói akadémia zsűri tagja. A közönség éjszaka fél tizenkettőig tartotta megszállva az akadémiát. A lépcsőkön oroszok ültek, a franciák a falnak támaszkodtak... A pestiek pedig föl-le sétáltak. A döntés ismeretes. Fischer Anni lett a győztes. Érdekes. Senkise tippelte elsőnek. De a legfiatalabb volt és a legnagyobb iövő elé tekint. * A humor ördöge a legkeserűbb órában se hagyta el a versenyzőket. Ha Liszttel megbuktak is, bemondásaikkal a zsűri emlékezetében maradtak. Az egyik, halványszürke lavalliére-nyakkendős ifjú titán Dohnányihoz lép: — Azt hallom professzor ur, három év múlva is lesz Liszt-verseny. Lehet már most előjegyezni? Dohnányi nevet és — előjegyezte. A bolognai professzor hangosan kacag egy kis olaszon, aki ekép vigasztalódott: — Liszt se vett részt a Liszt-versenyen, mégis Liszt Ferenc lett belőle. Cortot francia zongoraművész előtt kezét tördeli egy kis francia. — Kérem, én ezt az egész Esz-durt fuvolán sokkal jobban el tudtam volná játszani. Nem lehetne megpróbálni? ... Általában ahogy felszabadultak a drukk alól, felszabadultak a rossznyclvek is. Mademoiselle X. J.-ról például azt beszélték, hogv rosszul játszott, mert hírt kapott otthonról. Megbetegedett az — unokája. * A zsűri tagjai valamennyien ecsetre kívánkozó fejek voltak. Mindjárt az első sorban Gollerichne. Voigt Gizella. Liszt-tanitvány, ugvis ült ott, mint a megmerevedett Liszt-emlék. Hófehér, rövid haj, nagy tüllcsokor a nyakán, kacéran megkötve, de lelkében Liszt szavait é* intencióit ápolva. Beszélgettün — Sauer megbolondult — mondotta. Dehát szerelmes votl. Csak egvet nem bocsájtok meg neki. Miért mondotta, hogy Liszt szellemében cselekedett? Liszt sose tett volna ilyet, Liszt sokkal nobilisabb volt. A bolognai akadémia professzora, Cesare Nordis fiatal férfi, csendesen megjegyezte: — Nagyon sajnálom, hogy olysn kevés olaszt tudtunk felmutatni. De nem volt elég jól reklámirozva Itáliában a verseny. A bécsiek — most tartunk ott is zenei versenyeket — egy év óta majd minden tizedik nap kommünikékkel árasztották el Itáliát. Ott lesznek is sokan. Sajnálom azt is, hogy Bologna zenei életét nem ismerik johban, holott a Duce nagvon portál bennünket. Szedeti a zenét, de a tulmoaernek már nem érdeklik. Ebben is jó ösztöne van. A legfiatalabb zsűritag a szegedi Bárányi János elmélyedve tí.rgyal Dohnanvival. A lengyel akadémia professzora Turcsinszky idegesen járkál. Fitos orrára fekvő szemüvege, remeg, lebegő Sauer-frizuráját simogatja. — Majd három év múlva. Majd akkor megmutatom, mit tudnak a lengyelek... — Most miért nincs itt egy se? kérdezzük. — A mai lengyel nemzedéknek nem fekszik Liszt. Nem játszák. De majd elő fogom őket készíteni. Szeretjük a magyarokat, három dijat is adtunl nekik. El kell iönniök a lengyeleknek ide is... Leonid Kreutzer, a berlini professzor, Cortot és Weingarten csak hallgatják és mosolyognak ... Lengyel Vilma. Férfiak cyensre»í|?e ellen «zavatolt azonnali «egltu^jç mindenkorra bletoeitr». Nem OITOM4R (,T.Kb&dalom), illn.r.trilt exakorvoai UmertetSt 80 fillér bélyeg elleniben ílnikréten Mrmentr» kflid: „r.lIWIFXnnnT" Rnda»e«l. N*n«z'nh»r nera ISI». Dr. Rusznyák István professzor eladása a balatonfüredi orvoshéfen Balatonfüred, május 20 Hétfő óta az ország minden részéből összegyűlt több mint háromszáz főnyi orvos és külföldről is érkezett vendégek előtt folynak a balatonfüredi orvoshét előadásai. Nagy súlyt helyeztek arra, hogy necsak a budapesti egyetemek professzorai, hanem a vidéki univerzitások legkiválóbb tanárai is tartsanak előadást Balatonfüreden és ezek közül az első helyen áll dr. Rusznyák István egyetemi tanár, a szegedi egve'em belgyógyászati professzorának fejtegetése a »krónikus szubfebrilitásokról« (az idült alacsony hőemelkedésekről). Nem csökkenő figyelemmel hallgatták mindvégig dr. Rusznyák előadását, a külföldi résztvevők pedig — mint dr. Shediac Philippe kairói orvostudós — nyomban lefordíttatták ipaguknak a fejtegetést. Dr. Rusznyák kifejtette, hogy az orvosi gyakorlatnak kevés mindennaposabb problémája van, mint a szubfebrUttás- Volt tdö, mikor a hosszabb Ideig tartó hőemelkedéseket majdnem kizáróan tuberkulótikus eredetűnek tartották. — Ma már tudjuk, hogy ez az álláspont helytelen. Vannak alkatilag magasabb testhőmérsékletre beállított emberek, továbbá Ideges alapon és a belső elválasztásos viszony megváltozása folytán ls keletkezhetnek szubfebrilitások. A szerves eredetű hőemelkedések leggyakoribb oka valamilyen fertőzés s erek között legtöbb a gümőkóros. De kivált az utóbbi Időben mind nagyobb szerepet játszanak a szájból eredő fertőzések, az enyhébb epeutgyulladások és más Idült fertőzések, a szív, a B^omor, bél és egyéb szervek lobos megbetegedése. — A vérbaj is okozhat idült hőemelkedéseket. A belső sekreciós (elválasztásos) betegségek közül a Basedow-kórnál mutatkozó láz okozhat diagnostíkai (kórfelismerési) nehézségeket. Nem mindig könnyű ez a kórfelismerés. Vannak esetek, amelyeket csak » modern laboratóriumi módszerek összes lehetőségének felhasználásával lehet tisztázni. Az előadást hosszú Ideig tartó tetszésnyilvánítás fogadta és az orvoshallgatóság nevében dr. Torday Béla főorvos (Nagykőrös) köszönte me? Rusznyáknak önzetlen fáradozását, egyúttal kifejezte sajnálkozását arra nézve, hogy bizonyos részletkérdésekről az Idő rövidsége miatt tájékoztatást nem tudtak kapni dr. Rusznyáktól. Szombaton dr. Hóman Bálint kultuszmlnísz-* ter részvételével Illyés és Verebély tanárok előadásai után ünnepélyesen befejezték az orvoshetet. Tábort Kornél. Spárga divatövek henger és rácsos divatgombok OMttOlc, gombok,örek •ttbAkelKktk Glücksthal és Társa Csekonlcs ucca 3 u.