Délmagyarország, 1933. április (9. évfolyam, 74-97. szám)

1933-04-30 / 97. szám

s vüELMÄG'f Äft ORSZÄG W35 Sptffls Ma már sokan tudják, Kik eddig nem tudták, Hogy azMHllHIl^ Vl2> Legjobb keserűvíz. ¡Államok küldöttsége vámfegyverszünetet szándékozik javasolni. A javaslatot és az ahhoz fűzött indokolást már jóval előbb megküldik az érdekelt kormányoknak. A javaslatban az Egyesült-Államok azt fogják indítványozni, hogy a konferencia ülésezésének ideje alatt egyik állam se léptessen életbe nj vámrend¡szabályt uj devizakorlátozást vagy behozatali tilalmat és Hasonló intézkedést A" fegyverszüneti idő tartamát az összeülő konferencia szabná meg. Az Egyesült-Államok javaslata annak az óhajtásának ad kifejezést, hogy legalább addig tartson, amig a világgazdasági konferencián hozandó határozatokat az érdekelt államok jóvá nem hagyták. Elegáns olcsó tartós CIPÓT húsvét után Is legelőnyösebben ZSURKO^JÄÄ.".. Nagybani gy&r<&»!! Teiles szavotoMAg. ABC. beszerzési flely. Ariosío ünnepély fA Turul Szövetség és a Verbőczy Bajtársi Egyesület ünnepsége (A Délmagyarország munkatársától'.) A Túrni Szövetség és a Verbőczy Bajtársi Egyesület szombaton este a városháza közgyűlési ter mében. nagy érdeklődés mellett tartotta meg !4rJosfo-ünnepségét Dr. Horger Antal egyetemi tanár, a Turul Szövetség szegedi kulturális osztályának elnöke megnyitó beszédében annak az örömének adott kifejezést, hogy a Tarul Szövetség is csatlakozott az Ariosto ünnepségekhez. Üdvözölte az olasz vendégeket, majd olasz szavai után Dukál Tivadar Petőfi ¡»Olaszországé cimü költeményét szavalta el. Utána dr. Matty Ferenc tanár »Emlékezés Ariostoról< címmel tartott érdekes előadást olasz nyelven a költő magyar vonatkozásaival is foglalkozva. Ismertette az okokat, hogy miért nem akarta Ippolito dTSstét magyarországi püspökségébe követni. — Félt Ariosto — mondotta MáJíy — a faszeres ételektől, az erős magyar szeszes italoktól, a kötelező nagy evésektől és teásoktól, a fűtött szobáktői, a vadászatoktól. Ezután rátért az előadó az »Orlando furioso« magyar hatásaira, összehasonlította a Toldi szerelmének leányrabló epizódját az Orlando furiosóval. Magyar szempontból tárgyalta Ariostöt, hogy a magyar-olasz jóviszonyt, amely előreláthatóan a közeljövőben meghozza gyümölcsét — mint^ mondotta —, ezzel is kjmélyitse. Mally Ferenc előadását Kiss László ismertette magyarul. Lazarits Jenő egyetemi hallgató az Orlando furiosóból Brandimarte halála részletet szavalta el olaszul nagy elismerés mellett. A kitűnően sikerült emlékünnepély utolsó felszólalója Alberto Gkmola tanár volt, aki az ünnepséggel kapcsolatban az ola^ magyar barátság fontosságát hangsúlyozta. A Turul Szövetség kétnapos flnaepség^ érkező vendégeik fogadtatására szombaton % után diszszázadával vonult M az állomás^ A fogadtatáson megjelentek dr. Széky Tibot egyetemi tanár, senator maglster, a Turul Szö. vétség kerületi vezérsége és az egyesületek vezérei. A megérkezett vendégeket — akii;, nek sorában ott volt dr. Antal István mimsj. teri tanácsos, sajtófőnök, dr. Verbovszky József országos fővezér, dr. Esterhás István, 9 TESz titkára és a Turul országos fővezérségenek több tagja — dr. Regdon László kerü. leti vezér üdvözölte. Az üdvözlésért dr. Antal István sajtófőnök mondott köszönetet, hangoz. tatva, hogy magával hozza a miniszterelnök üdvözletét. Ezután Kőrmőczy főlövészmester tett a diszkivonulásról jelentést és a disz. századok elvonultak A vendégek előtt. Este az ipartestület márványtermében tar. totta a Turul Szövetség disztáborozását, aroe. lyen dr. Széky Tibor egyetemi tanár üdvözölte a megjelenteket. A megnyitó után dr. Regdon László indítványára a Turul Szövetség dr. Antal Istvánt tiszteletbeli patronussá, dr. Bókai/ Jánost tiszteletbeli domlnusszá választotta. Az erre vonatkozó határozatot dr. Kiss Imre ter. jesztette elő, majd dr. Esterhás István mondott avató beszédet. A felavatás után dr. Antal István és dr. Bókay János meleg szavakban mondtak köszönetet. Dr. Kiss Albert és dr. Gelei József egyetemi professzorok felszólalásai után dr. Verbooszka József mondott záróbeszédet Vasárnap 'délelőtt íf 'órakor a A Bajtársi Egyesület a központi egyetem aulájában zászlószentelés! ünnepélyt tart, amelyet a Kass-szálló nagytermében déhrtá» Jl^őrakor tartandó díszebéd követ GFB harisnyát vegyünk ¡SSJ Poll&h Testvéreknél, Csefcomcs n. és Széchenyi 11 Óra, ékszere vásárlásnál, Javításnál W forduljon bizalommal VZaU óráshoz, Kölcsey uccn 7. 1 PISI Tört arany, ezdst, régi pénz, zálogfea? beváltás. Őra,ék8zerfaviíá80k gyorsan, olcsón, pontosan. Előnyös A. B. C. részleieladás előleg nélkOL Ismerős-történetek Irta: MÓRA FERENC. ülünk Rózsahegyi Kálmánnal a kocsmában, csupa meghitt barátok és örülünk neki, hogy jól érzi magát, már a kis pipáját is elővette. Jóizüt beszélgetünk, meglehetősen üres a szála, ahogy mostanában szokás, egy-egy asztalnál darvadoznak még tükörből fésülködő embereik. — Jó igy inkognitóban, gyerekek, — mondja a drága vendég és végigsimítja ezüst sörényét A legjobbkor emlegeti az inkognitót, éppen most orozkodik oda a virágkisárudás és ibolyát, nárciszt, jácintot rak elé. — Azok a nagyságos urak parancsolták, — mutat az egyik asztal felé, ahol két uri ember éli világát. Mindnyájan örülünk neki, hogy igy szeretik Kálmánt Szegeden a fehér személyek — tudniillik mindakét uri embernek a haja fehérbe van már öltözve — csak ő kelletlenkedik egy kicsit — Mire való mär ez? — hárítja át a virágot a mellette ülő asszonyokra- — Bizonyosan maguknak volt ez szánva. Jön azonban a prímás és tisztelettel megkérdi a méltóságos urat, melyik a legkedvesebb nótája? — Nem vagyok én olyan nótás ember, — fázza meg a fejét a méltóságos ur. — Maga összetéveszt engem valakivel, fiam. A. prímás habozik egy kicsit. ;— Azok az urak parancsolták. De én is véltem a méltóságos úrra. — Mondom, fiam, hogy tévedésben van maga. Bankigazgató vagyok én. Masa kinek nécett? — Rózsahegyi Kálmánnak, — hangzik a határozott felelet. — A színpadon is egészen ilyennek tetszik lenni. 'Ez kritika is, még pedig olyan, amiben teljes hódolat tartózkodik. Az inkognitót 9értés volna tovább is fönntartani. Megmondjuk a prímásnak, hogy egészen jól sikerült az Összetévesztés s erre meg bátrabban kérdi a mester legkedvesebb nótáját. — Húzza, fiam, amit akar s nekem az lesz a legkedvesebb, — mondja kedvesen a mester s a cigány rákezdi: Eltörött a hegedűm ... Ezt se lehetett volna jobban eltalálni, mert ez a legsziegedibb nóta. Békefi Antalé a szöveg, Dankóé a muzsika s Rózsahegyi Kálmán énekelte el legelsőnek ott a Jókai-villában, ahol Dankó komponálta, vagy negyven évvel ezelőtt. Negyven év... Egy kicsit elandalodunk. A szomszéd asztalnál az egyik fehérhajú ur feláll és emeli poharát: — Nem adhatja azt vissza a nemzet Rózsahegyi Kálmánnak, amit Rózsahegyi Kálmán ád a nemzetnek. — Nem vélek rájuk, — néz oda a mester. Elmosolyodunk és megkérdezzük: — Mennyit adsz a nemzetnek, Kálmán? — Hogy mennyit adok? Nem értem. — Ugy, hogy adóba mennyit adsz? — Elég sokat, fene bele. Mért kérditek? — Mert ezek a derék emberek, akik ezúttal a szegedi nemzetet reprezentálják, adóvégrehajtók. Nekünk elég jó ismerőseink. ... Igy indultak meg az ismerős-történetek, amik mindnyájunkkal megesnek, országjáró vándorcigányokkal. L Újházi Ede sétál az Andrássy-uton. Szembe jön vele egy elegáns nr, messziről elébe I vet eget i a kezét. — Fogadjunk egy tnaimkóba, Edns, bogjl nem ismersz! — Nyert ön, — felelte Újházi gondolkodás nélkül, átnyújtotta a trabukót az elegáns nr<| nak és nyugodtan tovább ment n. — Megyek a Kossuth Lajos-nccán, ^ már Rózsahegyi meséli, — mikor rám szól egvl rendes habitusu kortáré, de igari szívbeli | örömmel. — Szervusz, drága Kálmánom. — Szervusz, kedves, — mondom neki. McgJ emeli a kalapját, én is az enyémet. Nyújtja »1 kezét, én is az enyémet. Rázza a kezem, ®intl szivattyús kutat, én is az övét. — Megengeded, hogy elkísérjelek egy »"l csit — No az igazán kedves lesz tőled. A karomba Kapaszkodik és azon kezdi, HW^'I nyi minden történt, mióta nem találkoztuk | A Málcsi néni is meghalt — Meg, szegény, — mondom szívvel. — És a Karcsi megházasodott . <— Meg, szegény, — felelem erre i® ngy*n'll azzal az őszinte szánalommal. , I — De ennek legalább volt értelme, kérleK-l Nem tudhattam meg, hogy a Karcsi elhatni rozásának mi értelme volt, mert közben eler"| tűk a Magyar-uccát, abból kiugrott egy u.'| aki egyszerre köszöntött mindakettőnket, "fTJ hogy szervusztok, azzal belekapaszkodott I másik karomba, sajnált valami Menyust. ak I nagyon boldog volna, ha most itt lehetne vej lünk, viszont az első villanyos megállónál o | elhagyott bennünket „pardon, szervusz^™1 ötre Béláéknál kell lennem", kiáltotta s r"l,iz rott a már induló kocsira. SEBmmm