Délmagyarország, 1933. április (9. évfolyam, 74-97. szám)

1933-04-20 / 88. szám

TO33 április 20. DÉLMAG7ARORSZAG 3 A kultuszminisztérium költségvetése 187 ezer pengővel csökkenti a szegedi egyelem kiadásait Schmldí Henrik rektor: „Egyelemrombolás helyeit decentralizációt" (A Délmagyarország munkatársától.) Az ál­lamháztartás jövő évi költségvetését — mint ismeretes — a Ház elé terjesztette Imrédy pénzügyminiszter. A kultusztárca költségveté­sének részleteit most közölték a nyilvánosság­gal. A kultusztárca költségvetésében van egy részlet, amely rendkívül közelről érdekli Sze­gedet, illetve a szegedi egyetemet. A költség­vetés a szegedi egyetem kiadásait 187.000 pengővel csökkenti, amiből 79.000 pen­gő személyi kiadás. A költségvetés száraz számadataiból nem le­het megállapítani azt, hogy a kormány milyen módon kivánja ezt a megtakarítást elemi. Hó­man Bálint kultuszminiszter, amint egyik nyi­latkozatában kijelentette, csak a kultusztárca költségvetésének parlamenti tárgyalása alkal­mával jelenti majd be, hogy milyen módon kivánja megoldani a pénzügyminiszter költ­ségvetési expozéjának megfelelően az egyetemi uérdést. A Délmagyarország munkatársa ftérdést intézett ebben az ügyben dr. S c h m i d t Henrik professzorhoz, a szegedi egyetem rectorához. A kérdés lényege az volt, hogy a kultusztárca költségvetésében feltünte­tett 187.000 pengős megtakarítást milyen mó­don érheti el a Kormány, nem jelenti-e ez a megtakarítás eset­leg a jogi fakultás megszüntetésének veszedelmét. — A kultusztárca költségvetésének részle­teit még nem ismerjük — mondotta a rector —, azt hiszem, ennek a megtakarításnak egy részét a dologi kiadások csökkentésével, má­sik részét pedig a szünetelő tanszékekkel kap­csolatban kivánja elérni a kultuszminiszter. Az egyetem 1931—32. évi költségvetésének vég­összege 3,579.000 pengő volt. Ebben az összegben az építkezési költségek 700 ezer pengővel szerepeltek. Az 1932— 33. évi költségvetésből az építkezési ki­adások teljesen kimaradtak és a felszerelések költségei is 40.000 pengővel csökkentek. Kü­lönféle egyéb megtakarítások után az idei költ­ségvetés végösszege 2,375.000 pengő, a csökkenés tehát a mult évi költség­vetéssel szemben kereken 1,200.000 pengő. Ha a kormány a 2,375.000 pengős költségvetés­ből 187.000 pengőt kiván megtakarítani, ez fakultás-megszüntetést semmi sem jelenthet, esetre hanem a dologi kiadások és a szünetelő tan­székekkel járó személyi kiadások csökkenté­sét. Meggyőződésem szerint a szegedi egyete­met nem fenyegetheti a jog ifakultás megszün­tetésének veszedelme, mert ezzel egyetlen fillért sem takarítana meg az állam, sőt a fakultás megszüntetése ráfizetéssel járna, hiszen az elmaradó 1000 joghallgató tandíja és mellékdí ja nemcsak a jogi fakultás fenntar­tásának költségeit fedezi, hanem még tekinté­lyes felesleg is marad, amelyből jelentékeny részt fordítunk a Menza és egyéb diákjóléti in­tézmények fenntartására. Ha tehát a jogi fa­kultás megszüntetésével ez a jövedelem meg­szűnne, a diákjóléti intézmények fenntartásá­ra szükséges összeget az államnak kellene pótolnia. — A mi jelszavunk: egyelemrombolás helyett decentralizáció. A budapesti egyetemnek 5600 hallgatója van, ha ott csak 1000-el csökkentik a hallgatók számát és a 15—20 hármas, vagv párhuzamos tanszékből csak egyet-egyet szüntetnek meg, akkor a takarékossági célt sokkal jobban el­élik, mint bármely vidéki fakultás megszün­tetésével. A szegedi Ferenc József-Tudomány­egyetem sérthetetlen szimbólum különben is, szimbóluma az elszakított országré­szeknek, megcsonkítása pedig ezt a szimbólumot sértené meg. Meg vagyok róla győződve, hogy ha Klebelsberg élne, a szegedi egyetem megcsonkításáról egyetlen pillanatig sem lehetne beszélni. Máskor is mon ­aottam már, most is hangsúlyozom, hogy Hóman Bálint kultuszminiszter, aki­nek édesapja ott volt a Ferenc József­Tudományegyetem bölcsőjénél, nem lehet sirásója ugyanennek az egye­temnek. Közöltük a rectorral azt az értesülésünket, amely szerint a kormány a szegedi egyetem jogi fakultását a jjécsi egyetem jogi fakultásá­ba, viszont a pécsi egyetem filozófiai fakultá­sát a szegedi egyetem filozófiai fakultásába kivánja beolvasztani. — Lehet, hogy volt ilyen terv — mondotta a rector —, de ezt a tervet a kultuszminiszter már hónapokkal ezelőtt elejtette. Szegeden je­lentette ki legutóbb, hogy az itt nyert benyo­mások alapján más elhatározásra jutott. II szegedi iparosság bojkottálja a német árukat, mert Németország nem engedi be a magyar mezőgazdasági cikkeket (A Délmagyarorsáig munkatársától ) Az ipar­testület elölj árósági ülésén — mint jelentettük — nagyobb vita volt a tisztviselők fizetésének csökkentése ügyébea A számvizsgáló bizottság javaslatát Nagy József terjesztette elő. A ja­vaslat szerint az állami státusnak megfelelő fizetést élvező tisztviselők fizetését a közalkal­mazottaknál végrehajtott redukció arányában szállítják le, a többi tisztviselő fizetését érin­tetlenül hagyták. A javaslathoz többen hozzá­szóltak, igy Vörös József és Trinkula József, akik az ellenzéki iparosság nevében kifejtették, hogy az ipartestület súlyos anyagi helyzetben van, az Iparosság 90 százaléka ma már sem adót, sem tagsági dijat nem képes fizetni és igy az ellenzéki iparosság is, bár nem szívesen teszi, de kénytelen hozzájárulni a számvizsgáló bizottság javaslatához. Mihelvt azonban az ipa­rosság csak egy kissé is jobb helyzetbe kerül, az ellenzék lesz az első, mely javasolni fogja az eredeti fizetések visszaállítását Cserép Sándor azt indítványozta, hogy a kiadott iparjogokat két évre visszamenőleg vizs­gálják felül, hogy vájjon meg volt-e a jogos alap azok kiadására. Az inditvánvt elfogad­ták. Kertész József azt indítványozta, hogy a sze­gedi Iparosság mondja ki a bojkottot a német, országi árukra, tekintettel arra, hogy Német­ország nem engedi be a magyar mezőgazdasági árukat. Méltányos tehát, hogy a magyar ipa. rosság is bojkottálja a német ipari cikkeket. Indítványozta, hogy irjon fel az iparosság a ke­reskedelmi kormányhoz és kérje, hogy ne en­gedjék bie a német árucikkeket mindaddig, ameddig a németek nem engedik be a magyar mezőgazdasági árut, illetve mindaddig, amed­dig a kormány nem köt a németekkel előnyös kereskedelmi szerződést. Cserép Sándor szó't hozzá az indítványhoz. Kifejtette, hogy az ülé­sen nincs jelen Körmendi/ Mátyás országgyű­lési képviselő, akinek tudnia kellene, hogy a kormánynak milyen a külpolitikai álláspont1 a Németországot illetően, ahová nem engeJik bs a magyar árut. Az ülés elfogadta Kertész József indítványát és elhatározta, hogy hasonló akcióra kéri fel a nagyobb ipartestületeket is. Trinkula József interpellációt intézett az el­nökséghez a röszkei plébánia kifesté9e ügyében. Előadta, hogy a plébánia kifestését egy kis­iparos 540 pengőért elvállalta, azonban az­zal utasították el, hogy a festésre nincs fede­zet. Mégis kifestették a plébániát a szükség­munka keretében és igy a festés — 1000 pen­gőbe került. Ez ellen tiltakoznia kell az iparos­ságnak. Ha ez igy tovább folytatódik, akkor az fog történni nemsokára, hogy az összes ál­lami és városi munkákat az inségmunka ke­retében végeztetik el és az önálló iparosok nem kapnak munkát. Megkezdik a választól névjegyzék összeállítását A választók névsorát és a kihagyottak Jegyzékét május 16-tól közszemlére teszik ki (A Délmagyarorstág munkatársától-) A há­rom évi mandátummal megválasztott uj köz­ponti választmány szerdán délben tartotta első ülését dr. Somogyi Szilveszter polgármester el­nökletével, aki kivette az esküt a választmány uj tagjaitól, Báló Istvántól, dr. Dettre Jánostól, Dobó Imrétől, Lájer Dezsőtől, Papp Józseftől, Petrik Antaltól, Rainer Ferenctől és dr. Tö­rök Bélától. Dr. Tóth Béla főjegyző, a választmány elő­adója az eskütétel után beje'entette, hogy a vá­lasztói névjegyzék kiigazításának egyszerüsi­-MOZI­Majátszanak Belvárosi Császári udvar Ma utoljára Széchenyi T8k^sszony Ma utoljára téséről szóló törvény szerint az összeíró kül­döttségeket, amelyek eddig végezték a névjegy­zék összeállítási és kiigazítási munkáját, ezután nem kell megalakítani, mert a kiigazítást ma­ga a központi választmány végzi el. Beje'ei­tette a főjegyző, hogy a törvény végrehajtási utasitása értelmében hivatalból fel kell vermi a választók névjegyzékébe mindazokat, akik a választói névjegyzék érvényesséqi esztendeje előtti esztendőben töltik be 24 , illetve nőknél a 30. életévüket, ha a választói jogosultság egyéb előfeltételével különben rendelkeznek. Ezt a rendelkezést az 1931. évi népszámlálás alkalmával végzett összeírás alapján kell vég­rehajtani. Saját kérelmükre asokat kell felvenni a névjegyzékbe, akiknek joguk nem a korhatár elérése cimén, hanem más cimén nyilik meg a névjegyzék kiigazításának esztendejében és ezt szabályszerűen igazolják. Bejelentette a főjegy­ző, hogy a választói jogosultságot a főjegyzői hivatalban őrzött számlálólapok alapján a fő­jegyzői hivatal már elbírálta és megállapította,

Next

/
Oldalképek
Tartalom