Délmagyarország, 1933. április (9. évfolyam, 74-97. szám)

1933-04-20 / 88. szám

TO33 április 20. DÉLMAG7ARORSZAG 3 A kultuszminisztérium költségvetése 187 ezer pengővel csökkenti a szegedi egyelem kiadásait Schmldí Henrik rektor: „Egyelemrombolás helyeit decentralizációt" (A Délmagyarország munkatársától.) Az államháztartás jövő évi költségvetését — mint ismeretes — a Ház elé terjesztette Imrédy pénzügyminiszter. A kultusztárca költségvetésének részleteit most közölték a nyilvánossággal. A kultusztárca költségvetésében van egy részlet, amely rendkívül közelről érdekli Szegedet, illetve a szegedi egyetemet. A költségvetés a szegedi egyetem kiadásait 187.000 pengővel csökkenti, amiből 79.000 pengő személyi kiadás. A költségvetés száraz számadataiból nem lehet megállapítani azt, hogy a kormány milyen módon kivánja ezt a megtakarítást elemi. Hóman Bálint kultuszminiszter, amint egyik nyilatkozatában kijelentette, csak a kultusztárca költségvetésének parlamenti tárgyalása alkalmával jelenti majd be, hogy milyen módon kivánja megoldani a pénzügyminiszter költségvetési expozéjának megfelelően az egyetemi uérdést. A Délmagyarország munkatársa ftérdést intézett ebben az ügyben dr. S c h m i d t Henrik professzorhoz, a szegedi egyetem rectorához. A kérdés lényege az volt, hogy a kultusztárca költségvetésében feltüntetett 187.000 pengős megtakarítást milyen módon érheti el a Kormány, nem jelenti-e ez a megtakarítás esetleg a jogi fakultás megszüntetésének veszedelmét. — A kultusztárca költségvetésének részleteit még nem ismerjük — mondotta a rector —, azt hiszem, ennek a megtakarításnak egy részét a dologi kiadások csökkentésével, másik részét pedig a szünetelő tanszékekkel kapcsolatban kivánja elérni a kultuszminiszter. Az egyetem 1931—32. évi költségvetésének végösszege 3,579.000 pengő volt. Ebben az összegben az építkezési költségek 700 ezer pengővel szerepeltek. Az 1932— 33. évi költségvetésből az építkezési kiadások teljesen kimaradtak és a felszerelések költségei is 40.000 pengővel csökkentek. Különféle egyéb megtakarítások után az idei költségvetés végösszege 2,375.000 pengő, a csökkenés tehát a mult évi költségvetéssel szemben kereken 1,200.000 pengő. Ha a kormány a 2,375.000 pengős költségvetésből 187.000 pengőt kiván megtakarítani, ez fakultás-megszüntetést semmi sem jelenthet, esetre hanem a dologi kiadások és a szünetelő tanszékekkel járó személyi kiadások csökkentését. Meggyőződésem szerint a szegedi egyetemet nem fenyegetheti a jog ifakultás megszüntetésének veszedelme, mert ezzel egyetlen fillért sem takarítana meg az állam, sőt a fakultás megszüntetése ráfizetéssel járna, hiszen az elmaradó 1000 joghallgató tandíja és mellékdí ja nemcsak a jogi fakultás fenntartásának költségeit fedezi, hanem még tekintélyes felesleg is marad, amelyből jelentékeny részt fordítunk a Menza és egyéb diákjóléti intézmények fenntartására. Ha tehát a jogi fakultás megszüntetésével ez a jövedelem megszűnne, a diákjóléti intézmények fenntartására szükséges összeget az államnak kellene pótolnia. — A mi jelszavunk: egyelemrombolás helyett decentralizáció. A budapesti egyetemnek 5600 hallgatója van, ha ott csak 1000-el csökkentik a hallgatók számát és a 15—20 hármas, vagv párhuzamos tanszékből csak egyet-egyet szüntetnek meg, akkor a takarékossági célt sokkal jobban elélik, mint bármely vidéki fakultás megszüntetésével. A szegedi Ferenc József-Tudományegyetem sérthetetlen szimbólum különben is, szimbóluma az elszakított országrészeknek, megcsonkítása pedig ezt a szimbólumot sértené meg. Meg vagyok róla győződve, hogy ha Klebelsberg élne, a szegedi egyetem megcsonkításáról egyetlen pillanatig sem lehetne beszélni. Máskor is mon aottam már, most is hangsúlyozom, hogy Hóman Bálint kultuszminiszter, akinek édesapja ott volt a Ferenc JózsefTudományegyetem bölcsőjénél, nem lehet sirásója ugyanennek az egyetemnek. Közöltük a rectorral azt az értesülésünket, amely szerint a kormány a szegedi egyetem jogi fakultását a jjécsi egyetem jogi fakultásába, viszont a pécsi egyetem filozófiai fakultását a szegedi egyetem filozófiai fakultásába kivánja beolvasztani. — Lehet, hogy volt ilyen terv — mondotta a rector —, de ezt a tervet a kultuszminiszter már hónapokkal ezelőtt elejtette. Szegeden jelentette ki legutóbb, hogy az itt nyert benyomások alapján más elhatározásra jutott. II szegedi iparosság bojkottálja a német árukat, mert Németország nem engedi be a magyar mezőgazdasági cikkeket (A Délmagyarorsáig munkatársától ) Az ipartestület elölj árósági ülésén — mint jelentettük — nagyobb vita volt a tisztviselők fizetésének csökkentése ügyébea A számvizsgáló bizottság javaslatát Nagy József terjesztette elő. A javaslat szerint az állami státusnak megfelelő fizetést élvező tisztviselők fizetését a közalkalmazottaknál végrehajtott redukció arányában szállítják le, a többi tisztviselő fizetését érintetlenül hagyták. A javaslathoz többen hozzászóltak, igy Vörös József és Trinkula József, akik az ellenzéki iparosság nevében kifejtették, hogy az ipartestület súlyos anyagi helyzetben van, az Iparosság 90 százaléka ma már sem adót, sem tagsági dijat nem képes fizetni és igy az ellenzéki iparosság is, bár nem szívesen teszi, de kénytelen hozzájárulni a számvizsgáló bizottság javaslatához. Mihelvt azonban az iparosság csak egy kissé is jobb helyzetbe kerül, az ellenzék lesz az első, mely javasolni fogja az eredeti fizetések visszaállítását Cserép Sándor azt indítványozta, hogy a kiadott iparjogokat két évre visszamenőleg vizsgálják felül, hogy vájjon meg volt-e a jogos alap azok kiadására. Az inditvánvt elfogadták. Kertész József azt indítványozta, hogy a szegedi Iparosság mondja ki a bojkottot a német, országi árukra, tekintettel arra, hogy Németország nem engedi be a magyar mezőgazdasági árukat. Méltányos tehát, hogy a magyar ipa. rosság is bojkottálja a német ipari cikkeket. Indítványozta, hogy irjon fel az iparosság a kereskedelmi kormányhoz és kérje, hogy ne engedjék bie a német árucikkeket mindaddig, ameddig a németek nem engedik be a magyar mezőgazdasági árut, illetve mindaddig, ameddig a kormány nem köt a németekkel előnyös kereskedelmi szerződést. Cserép Sándor szó't hozzá az indítványhoz. Kifejtette, hogy az ülésen nincs jelen Körmendi/ Mátyás országgyűlési képviselő, akinek tudnia kellene, hogy a kormánynak milyen a külpolitikai álláspont1 a Németországot illetően, ahová nem engeJik bs a magyar árut. Az ülés elfogadta Kertész József indítványát és elhatározta, hogy hasonló akcióra kéri fel a nagyobb ipartestületeket is. Trinkula József interpellációt intézett az elnökséghez a röszkei plébánia kifesté9e ügyében. Előadta, hogy a plébánia kifestését egy kisiparos 540 pengőért elvállalta, azonban azzal utasították el, hogy a festésre nincs fedezet. Mégis kifestették a plébániát a szükségmunka keretében és igy a festés — 1000 pengőbe került. Ez ellen tiltakoznia kell az iparosságnak. Ha ez igy tovább folytatódik, akkor az fog történni nemsokára, hogy az összes állami és városi munkákat az inségmunka keretében végeztetik el és az önálló iparosok nem kapnak munkát. Megkezdik a választól névjegyzék összeállítását A választók névsorát és a kihagyottak Jegyzékét május 16-tól közszemlére teszik ki (A Délmagyarorstág munkatársától-) A három évi mandátummal megválasztott uj központi választmány szerdán délben tartotta első ülését dr. Somogyi Szilveszter polgármester elnökletével, aki kivette az esküt a választmány uj tagjaitól, Báló Istvántól, dr. Dettre Jánostól, Dobó Imrétől, Lájer Dezsőtől, Papp Józseftől, Petrik Antaltól, Rainer Ferenctől és dr. Török Bélától. Dr. Tóth Béla főjegyző, a választmány előadója az eskütétel után beje'entette, hogy a választói névjegyzék kiigazításának egyszerüsi-MOZIMajátszanak Belvárosi Császári udvar Ma utoljára Széchenyi T8k^sszony Ma utoljára téséről szóló törvény szerint az összeíró küldöttségeket, amelyek eddig végezték a névjegyzék összeállítási és kiigazítási munkáját, ezután nem kell megalakítani, mert a kiigazítást maga a központi választmány végzi el. Beje'eitette a főjegyző, hogy a törvény végrehajtási utasitása értelmében hivatalból fel kell vermi a választók névjegyzékébe mindazokat, akik a választói névjegyzék érvényesséqi esztendeje előtti esztendőben töltik be 24 , illetve nőknél a 30. életévüket, ha a választói jogosultság egyéb előfeltételével különben rendelkeznek. Ezt a rendelkezést az 1931. évi népszámlálás alkalmával végzett összeírás alapján kell végrehajtani. Saját kérelmükre asokat kell felvenni a névjegyzékbe, akiknek joguk nem a korhatár elérése cimén, hanem más cimén nyilik meg a névjegyzék kiigazításának esztendejében és ezt szabályszerűen igazolják. Bejelentette a főjegyző, hogy a választói jogosultságot a főjegyzői hivatalban őrzött számlálólapok alapján a főjegyzői hivatal már elbírálta és megállapította,