Délmagyarország, 1933. április (9. évfolyam, 74-97. szám)

1933-04-16 / 86. szám

EFfTLKf AG7ARORSZAG IUJJ épniW1 19 VASÁRNAPI KONFERANSZ Hölgyeim és Uraim, la vida es sueno (ahogy Caldnron mondja) ezekben a megbékélt ünnepi napokban; — még a színházban is béke volt, a munka tovább folyt, csak egy kicsit elcsen­desedtek a nézőtéri falak. Az ünnepi és különös némaság után ismét megnyíltak a kapuk és a kon­zorcium tovább tartja a frontot, amig lehet A csendes napok alatt megvolt a magas szí­rtészparlainent alkotmányos, sőt viharos csatája Is és a csata Szeged gyökeiméivel végződött A parlament négy szegedi művész urat választott be a szinészegyesűle vezérlő tanácsába; tanácsos urak lettek: Herceg Vilmos, Beck Miklós, Csel le Lajos és D eróky János. Herceg főigaz­gató ur még alelnöki tisztségét ls megtartotta a színészet fórumán és a delegátusok közül a par­lament egyik alelnökének Cselle Lajost válasz­tották meg. Persze tanácsosi mandátumot kapott Sziklai Jenő Is, sőt a szegedi színházi trón uj birtokosát alelnöki ranggal is kitüntették. Ha jól megy, jövőre Szegedről hat férfiú vezérli majd a színészi hadakat, mert helyet kapott a hadvezető­ségben Ver zár Zoltán is. Sziklai direktor tit­kára ... És hogy az őröm még nagyobb legyen, a kongresszuson vereséget szenvedett a direktori front.,« Méltóztatik tudni, hogy drámai rendező nélkül maradt a társulat, mert Vándor Andor rendező ur búcsút mondott a szegedi falaknak (talán a művé­szetnek ls) és hazament a tahi metropolisba, ahol uj művészi munka várja: ő fogja vezetni édesap­jának üzemét A konzorcium vezérkara Hont Fe­rencet kérte fel, hogy vállalja a drámai társulat vez<etését Egy ifjú és szőke művésznő ls elbúcsú­zott Szegedtől: Gergelyl Vilma, aki most az édes Post falai köz6 költözött fis mégegy költöz­ködést hir: csütörtökön megválik a színháztól V á­rady Pál, aki Debrecenbe indul vadonatúj fele­ségével. A válás oka: idegkimerültség, a kitűnő komikus pihenni akar... A konzorcium vezérkara helyettes után nézett hogy ne maradjon csonka a társulat Király Ernő ajánlatára egy fiatal színészt Lászlófy Ist­vánt fogják meghívni Várady helyére — ha a kö­zeli háztüznéző sikerül... Egy hétig távol volt Szegedtől a Zsákbamacska kitűnő szőke Major Katója, akit férje, László Andor vitt magával. A bonvlván-férj érte utazott primadonna-feleségének, az elmúlt napokban ugyanis nem messzire Szegedtől (de külföldön) vendégszerepelt és babérjaival látogatást tett fe­lesége szegedi babérjainak színhelyén. Ennek a vendégszereplésnek egyébként érdekes története van: László Andor Inkognitóban, álnéven szere­pelt az egyik megszállt területen levő város szín­padán, mert csak álnéven kapott rá engedélyt A titkos kirándulás után a szegedi látogatás követ­kezett és a pesti sejour után Major Kató már is­mét Szegeden van... Holnap érdekes premier lesz, a Caramha — renenélküli operett zenével. A slágereket Könyves Tóth Erzsi énekli és a tangókat ugyancsak ő tán­colja, — a kiváló drámai színésznőnek ez lesz az első operettl szereplése. Szerepében kifigurázza az Igazi operettek valóságos primadonnáit... "A közeljövő programján — Gyenge Anna csü­törtöki Pillangókisasszonya után — a „Rendkí­vüli kiadás" szerepel és utána a kővetkező sláger: „Kadétszerelem", Major Katóval. A direkció külön express-szállitmánnyal hozatja Szegedre a kadét­hadsereg békebeli ruháit fis a hét végén talán egy szegedi premier ls lesz: Ben de László és B ethlen-Bruckn er László operettje: „Két kicsike szoba", ami tizennégyszer járta meg már a pécsi színpadot... Rövidesen két estére Szegedre jön Rózsahe­gyi Kálmán, aki a Vén hakancsos és fia a hu­szár-t és a nemzeti színházi Szabin nők elrablását prezentálva a szegedi közönségnek... Közben majdnem ellátogatott régi városába, régi virágaihoz Kiss Manyi büvésznő-müvésznő, direktorával és vezérlő férjével: ifjabb Uferini mesterrel. A terv az volt hogy a büvésztársulat bemutatja legújabb varázslatait és Kiss Manyink egy kisdarabban még színházat is játszik a régi angyali kedvvel. Az utolsó percig azonban egye­lőre még nem sikerült megegyezni — Uferini Frédy szigorú férj és még szigorúbb vezér — és így Kiss Manyink nagy büvésztársasága egyelőre Ungvárott varázsolja el a nyuszikat és a szive­ket... Patkós Inna rövidesen megtartja direk­tornéi bemutatkozó látogatását Bob herceg őfen­ségével Betegségéből már fölépült, de még pihen­nie kell, — a látogatás május elejére esedékes... Az eltanácsolás önkéntes forgószele ugylát­szik mégsem sodorta el egészen a „Forgószél" bátor hangjait — Boros Elemér megrázó darab­ja mégis színre kerül Szegeden; a direkció a so­ron következő darabok sorába iktatta..t Két hét múlva vasárnap érdekes táncmatlné lesz a színházban: dr. Egán Ernőné tánctündérei Jelennek meg a rivalda fényében legújabb produk­cióikkal ,,. Szambatan délben rendkívüli társulati ülés volt a leeresztett vasfüggöny mögött: a görl-ama­zonok ügyét tárgyalta meg a konzorcium parla­mentje és az osztalékok arányát nemes gesztussal és egyhangúlag felemelte... Az elmúlt napokban egy kis idill is történt, éjfél felé a Templom-téren. Volt egy kis égzen­gés ls, egy kis barrikádharc, de aztán a kis szőke művésznő mégis elvonult békésen az árkádok rej­telmes árnyékában. Azóta megkötötték a fegyver­szünetet és megint helyreállt a Templom-tér Idil­likus békessége... T '~?rgctt egy wertheri románc la: ilyenkor tavasszal meg-megdobognak a szivek. A román­cot egy ifjú muzsikus muzsikálta és hiába volt mird-Mi lira és minden tavasz: a románc úrnője kegyetlen maradt Muzsikus hősünk pedig re­ménytelen fájdalmában nekiindult a világinak és indulását, végzetes útját érzékeny levélben jelen­tette be a színházi vidéknek. Lázas nyomozás kezdődött, meg kell menteni hősünket, a románé­ból nem lehet tragédia. Két napig tartott a dráimal fordulat, aztán muzsikus hősünk két nap múlva — Ismét megjelent, fis most a románc — egy kis sö­tét kerülő úttal — tovább folytatódik... És még egy édes, könnyezni való gyereJktörté­net. Kilenc éves hősünk néha össze szokott ütköz­ni a szigorú felnőttek zord világrendjével. Ilyen­kor kemény apai igazségtevés következik és aa erkölcsi világrend nagy zokogással és néhány üt­leg hatalmával rövidesen helyreáll Nemrégiben azután ujabb világnézeti torpedóharc tőrt W ki­lencéves emberbarátunk és ezúttal — az édesanya között A zord felnőttek Igazságszolgáltatása persze most sem maradt el, de ezúttal csak na­gyon enyhe és nagyon anyai legyintés kiséretében. Hősünk hősiesen tűrte a szelid anyai Ítéletet, majd amikor vége volt az Itélőszéknek, harsogó Intenzitással zokogni kezdett. A zokogás sehogy sem volt arányban az anyai legyintéssel. — Fájt? — kérdezte meglepeité&sel az édes­anya. — Nem — hangzott a kurta, de határozott válasz. — Hát akkor miért sírsz? — Azért sírok, hogy meg ne sértse­lek téged, édes anyám... Nézze metr a CIJPOtJ^LET Kárász ucca 3. az. alatti kirakatait, ahol a legújabb di­vat szerint késxUlt legelegánsabb tavaazl clpó­ujdonságok köztil válogathat. Itt Elsőrendű anyag! telefon ss-t«. Olcsó árak! GRACIA HAT FÖLDSZINTES LAKÓHÁZ ... (A Délmagyarorszig munkatársitól.) Né­hány héttel ezelőtt a szegedi építőmunkások komoly tartalmú beadványt intézték a város­hoz. Bevezetőül néhány szóval lefestették a szegedi munkapiac helyzetét, elmondották, hogy a tétlenségre kárhóztatott munkáskezek milyen görcsös reménykedéssel nyúlnak a se­gítség felé. A szegedi építőmunkások munkát kértek a várostól, munkáért való közbejárást az államnál, elsősorban középitkezések formá­{ 'ában, mert az építkezés egymaga több, mint larminc különféle mnnkaagat foglalkoztat. Hivatkoztak arra is, hogy más, mint az ál­lam és a város, nem nyújthat segítséget, mart a magántőke vállalkozókészsége megszűnt A városházán még nem intézték el a bead­ványt, de valószínűleg az elintézés nem igen fog eltérni a hasonlotárgyu korábbi beadvá­nyok elintézési módjától. A város mindent megtesz — hangzik majd a feletet —, amit a maga erejéből megtehet, a mostani viszonyok között azonban mást nem igen tehet, mint azt, hogv állandóan sürgeti az állami építkezé­sek megindítását, az ÖTI-székház felépítését, a tanítói, internátus felépítését, hajlandó kifi­zetni az egyetemi hozzájárulás utolsó részét is a kultuszminiszternek, ha a miniszter gondos­kodik arról, hogy . az egyetemi építkezések programjának hátralékos részét szintén való­ra váltsak. Maga a város azonban nem épit, mort még a városi alkalmazottak járandósá­gainak Mizetése is egyre nngyobb nehézsé­gekbe ütközik. Ami a gázgyári pénzt illeti — folytatódik majd a válasz —, hát annak ezer­egy fontos helye van, beruházásra nem igen jut belőle, legfeljebb majd a Mars-teret Kövez­zük ki és ha marad valami, felépítjük esetleg a központi ravatalozót, talán a városi strandot ís, l.a lehet... Ez azonban egyáltalában nem biztos. Most tavasz van, a nyar következik, a melegen sütő nap ingyen enyhíti a szociális nyomorúságot, télen maid ismét Igyekszik a város szükségmunkákkal gondoskodni a le sú­lyosabb bajok enyhítésén. Ez a válasz nem sokat segít a szomorú hely­zeten. A szegedi építkezések statisztikai ada­tait őrző könyvek árulkodnak csak arról, hogy milyen világ lehetett Szegeden azelőtt, amikor még alig tudták, hogy a világkatasztrófa ár­nyékában élik béke-életüket a népek. Talá­lomra felütöttük az egyik békeév építkezési törzslapját és hitetlenkedve olvastuk le róla, hogy 1911-ben Szegeden 171 földszintes. 20 magasföldszintes. 30 egyemeletes, 3 kéteme­letes és 4 háromemeletes lakóház építésére adott ki engedélyt a városi hatóság. Két év­vel később. 1913-ban, mintha már megérezték volna az ösztönök a közeledő katasztrófát, na­gyon megcsappant az építkezések száma. Már „csak" 45 földszintes. 7 magasföldszinté* és 1 egyemeletes ház épült Szegeden. Megkerestük a vaskos könyvben a mostani esztendő statisztikáját is. A hatóság erce a* év­re 11 építést engedélyt adott ki, de ebből a 11 engedélyből lakóház építésre, még pedig föld­szintes ' lakóház építésre mindössze 6 enge­dély vonatkozik. A többi: 1 uccai ajtóáthelye­zés, 2 földszintes lakóházátalakitás, 1 mpsó­konyhaépités és 1 kamraépités. Több nincs és az idén lénvegbevágóan több már nem ís igen lesz, hiszen aki épít, az tavasz­szal kezd hozzá, a tavasz pedig múlófélben van, az engedélyekért pedig leginkább a tél második felében nyújtják be a kérelmeket. Azt mondják a mérnöki hivatalban, hogy az építkezési statisztika ilyen vigasztalan hely­zetről még a háború alatt sem árulkodott, a háború utáni esztendők között szintén nem volt rosszabb ennél a legutolsónál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom