Délmagyarország, 1933. március (9. évfolyam, 49-73. szám)
1933-03-08 / 55. szám
DEL M AGYA KOKSZ Aö SZEGED. SeerkeMldstg: Somogyi ncoo 22.L em. Telefon: 23-33. - Kiadóhivatal, KIlIcíönknnyylAr e* legylroda • Aradi ucoa S. Telefon > 13—OO. ^ Nyomda i löw LIpAt uccn 19. Telefon : ÍO-34. TAvIratl é( levélcím • DilmaoyaronzAg szeged rmiMMBT v^jnawwiwimwi v^HWjaw .i^Miin ÍIMMB A német áfium C&ak el kell olvasni a külföldi lapokban a német választások eredményéről beszámoló cikkeket s nyomban kitűnik: a legnagyobb belpolitikai siker is milyen komoly kudarcként hathat kifelé. Miért volt erre a választásra Hitlernek szüksége? Azért, hogy a német parlament munkaképességét biztosítsa? De hiszen a német parlament munkaképességét ugyanazokkal az eszközökkel biztosíthatta volna, amivel a szónak szoros értelme szerint kiverekedte magának ezt a három százalékos átmeneti többséget. Vagy azért, hogy Németországban minden kétséget kizáró módon bizonyitsa be uralmának, sőt: monopóliumának jogosultságát? De hiszen Németországnak erre nem volt szüksége és nem volt szüksége — Hitlernek sem. Áz uralom megszerzésének és megtartásának jogcímét csak azok kötelesek igazolni, akik — nincsenek uralmon. Az uralom birtokosai már hivatkozhatnak a történelmi küldetésre, hivatkozhatnak az Isten kegyelmére, hivatkozlem lelkiismeretére, mely őket, akaratuk ellenére az uralom átvételére kényszeritette, az uralom boldog birtokosai minderre nyugodtan hivatkozhatnak s nem kell attól tartaniok, hogy a kisebbség meg fogja őket cáfolni. Amig a politika erkölcstana szerint a többség a hatalom eszközeivel mindig igaznak, helyesnek, szükségesnek és erkölcsösnek tudja feltüntetni azt, amit végre akar hajtani s amíg a haza ellenségeiként vetheti meg s üldözheti azokat, akik őket politikái támogatásban nem részesitik, addig semmi szükségük ninos arra, hogy az alkotmányosan megkérdezett nép alkotmányosan megnyilatkozó akarata teremtse meg számukra a hatalom gyakorlásának jogcimét. A külföldi közvélemény azonban függetleníteni tudja magát attól az atmoszférától, amelynek Hitler Adolf tiz százalékos győzelmét köszönheti. A külföld inkább részvéttel, mint okulásra kész érdeklődéssel nézi azt, ami most Németországban végbement. A nyugati demokrácia polgári közvéleménye mély sajnálkozással látja, hogy a polgári Németország * konstruktőrök, a munkaszervezők, a racionalizálok, a költészettől a vegyiiparig kiválóat alkotó polgárság hazája két véres malomkő között zúzódik cafatokra s közben elvesz minden, ami táplálta a német zsenit és a német szorealmat a Walhallától a Farbenindustrieisr. A választásnak ezt az eredményét s ezt a választási hadjáratot számbavéve felötlik a kérdés, miért választatott Hitler ahelyett, hogy választott volna? Hitlernek nem választatnia kellett volna, hanem választania: vagy erőszak, vagy demokrácia, vagy parlamentárizmus, vagy diktatúra. De Hitler nem választott, Hitler csak választatott s ő maga az ecIetícizmus hívének bizonyult: a parlamentárizmus megtartotta a formát s a diktatúrából a lényeget. Mégiscsak valami különös ereje, valami elkápráztató vonzóereje lehet a parlamentárizmusnak, a népképviseleti elvnek, hogy azok sem mernek vele szakitani, akik le akarják tiporni. A maguk elhatározását s a maguk cselekvését függetleníteni akarják a törvényhozó testülettől, de a maguk elhatározásának s a maguk cselekvésének meg akarják szerezni azt a tisztességet, azt a méltóságot, azt a tekintélyt, hogy a népképviselet szerva, a parlament többsége fejezte ki akaCTM—Wl) .'»'WlIiL—1! Szerda, 1933 március S Ara 16 fillér IX. évfolyam, 55. sz. rátát, vagy helyeslését a diktátor cselekvésében és elhatározásában: Ebben még találhat vigasztalást a demokrácia hive is: ha ennyire hajszolják a parlamentárízmus látszatát, ha ennyire fontosnak tartják azt, hogy a parlament többsége a hátuk mögött álljon, akkor telán még sem annyira hitelvesztett, elcsökevényesedett, végeigyöngülés előtt álló intézmény a népképviseleti törvényhozás sem? Belgium és Lengyelország csapatokat küldött a német határra, hogy a menekülők beözönlését megakadályozza. Nem kellene a tisztánlátás és nemzeti érzés csapatait nekünk is koncentrálnunk a magyar határok mellé, hogy se kótyagos hangulat, se szédült felelőtlenség ne csempéssze be a határokon ezt a német afíumot? Magyarország átvészelt már azon a lelkiállapoton, aminek Hitler választási győzelmét köszönheti s átvészelt már azokon a hatalmi módszereken is, amelyek ennek a győzelemnek szálláscsinálói voltak. előfizetés*- Qavonta helyben 3.20 Vidéken é* Budapetlen 3-flO, IcUUIfldOn ft*40 pengtf — Egye» izAm Ara hélkll«nap lO, va«ár> ét Ünnepnap *•« flll. Hlrdeiélek felvétele tarifa Merlnt. Megtelenik hélfd »elvételével naponta regge Nem haladunk annyira elől, hogy akárki is az idők kerekének visszafordítására vállalkozhatna. A nemzeti progresszivitás programja nem vállalhat közösséget a nemzeti degreszszivitás cselekvéseivel. Mi előttünk nemcsak a német események állanak, hanem előttünk áll a német események külföldi megítélése is. Mi nem ereszthetjük el ezen a világon mindenkinek a kezét csak azért, hogy az egyedülmaradás tántorgásának örömeit élvezhesse a részeg öntudat. Mi még nem számoltunk le az egész világgal, nekünk van még mit várni és mit remélni. S amig a német eseményekre ugy rezonál a világ közvéleménye, mint ahogy az európai közvélemény a német választások hadi jelent és ét és eredményét fogadta, addig nekünk az a nemzeti kötelességünk, hogy a legszigorúbb behozatali tilalmat állítsuk feí mindarra, aminek a mai német közszellem és nagyranövelésében része van, vagy része volt. Hitler allioSmáfftymédosífást tervez Április 5-én Ili össze a horogkeresztes parlament — A német rádióban tilos a |azz (Budapesti tudósítónk telefonjelenlése.) Berlinből jelentik: A Hitler-kormány kedden betiltotta a meztelen testkultusz propagálását. Göring belügyminiszter szigorú utasítást adott ki a meztelen testkultusz meggátlására. A rádió igazgatósága betiltotta a jazz-zene közvetítését, mint amely távol áll a német nép lelkétől és erkölcsi felfogásától. A minisztertanács keddi ülésén elhatározta a kormány, hogy energikus felvilágosító propaganda munkát kell kezdeni. Megállapította a minisztertanács, hogy a birodalom és a tartománvok politikájának egységesítése szükséges. Hitler bejelentette, hogy a birodalmi gyűléshez benyújtandó felhatalmazási törvényjavaslat alkotmánymódosító jellegű lesz. A birodalmi gyűlés megnyitó ülése április 5. és 8. között zajlik le a potsdami helyőrségi templomban, hogy az ezt követő ülés mikor és hol lesz, azt ezidőszerint nem lehet tudni. Hitler genfi útjával kapcsolatos hírek valótlanoknak bizonyultak. Hitler bizalmasai leszögezik, hogy Hitler ilyen tervekkel nem foglalkozik, eszeágűban sincs Genfbe utazni. A birodalmi gyűlés hivatalai ismét a rendes keretek közt folytatják munkájukat. A pártok közül csak a nemzeti szocialistáknak és a német nemzetieknek engedték meg, hogy ismét használják helyiségeiket Casselből jelentik: A rohamosztag egyik csapata kedden délután zeneszóval vonult fel a szakszervezeti ház elé és kitűzte rá a horogkeresztes zászlót. Ezután a Martin-térre ment, ahol máglyán elégették a szakszervezeti házban talált vörös zászlót és Scheidemann képét. puccs Athénben A kaíonal puccs után megalakult kormány kénytelen •volt átadni a hatalmat a győztes ellenzék vezérének Plasztlrasz Egyiptomba menekült — Elkergették Venlzelosz hivatalnokait Athén, március 7. A görög köztársaság válságos napokat él. Hétfőn — mint jelentettük — Plasztiras tábornok fegyveres puccsal magához ragadta a hatalmat. A tegnapi fordulatot ma egy ujabb követte, amely kompromisszumos megoldást jelent. Zaimisz köztársasági elnök. Venizelosz és Csaldariz hosszabb megbeszélést folytatott és ennek eredményeképen Othoneos tábornok vezetése alatt polgárokból és tábornokokból álló vegyes ügyvivő kormány alakult, amelynek Plasztirasz tábornok átadta a hatalmat. Az uj kormány megszüntette az ostromállapotot, a lapok és táviratok cenzúráját. A végleges választási eredmény szerint Venizelosz pártja 111, az ellenzék pártjai 135 mandátummal vonulnak be az uj képviselőházba. RCcmdilgfz tábornok megszerzi a hatalmat az elienzéknek (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Athénból jelentik: Az Othoneos-kormány mindössze huszonnégy óráig tudott hatalmon maradnia. A filmszerűen pergő események két nap alatt három kormányt hoztak Görögországnak. Othoneostól a hatalmat Kondilisz tábornok vette át egyelőre azzal, hogy átadja a győztes ellenzék vezérének, Kaldarisnak. A minisztertanácsot Kondilisz felszólította, hogy adja át a hatalmat Kaldarisnak, mert különben / 20.000 fegyveressel vonul Athén ellen. A tábornok Iboriszában őt korosztályt mozgósított. A minisztertanács elfogadta Kondilisz ultimátumát és a hatalmat Kondili&nek átadta.