Délmagyarország, 1933. március (9. évfolyam, 49-73. szám)

1933-03-08 / 55. szám

DEL M AGYA KOKSZ Aö SZEGED. SeerkeMldstg: Somogyi ncoo 22.L em. Telefon: 23-33. - Kiadóhivatal, KIlIcíönknnyylAr e* legylroda • Aradi ucoa S. Telefon > 13—OO. ^ Nyomda i löw LIpAt uccn 19. Telefon : ÍO-34. TAvIratl é( levélcím • DilmaoyaronzAg szeged rmiMMBT v^jnawwiwimwi v^HWjaw .i^Miin ÍIMMB A német áfium C&ak el kell olvasni a külföldi lapokban a német választások eredményéről beszámoló cikkeket s nyomban kitűnik: a legnagyobb bel­politikai siker is milyen komoly kudarcként hathat kifelé. Miért volt erre a választásra Hitlernek szüksége? Azért, hogy a német parlament munkaképességét biztosítsa? De hiszen a német parlament munkaképességét ugyanazokkal az eszközökkel biztosíthatta volna, amivel a szónak szoros értelme sze­rint kiverekedte magának ezt a három száza­lékos átmeneti többséget. Vagy azért, hogy Németországban minden kétséget kizáró módon bizonyitsa be uralmának, sőt: mono­póliumának jogosultságát? De hiszen Német­országnak erre nem volt szüksége és nem volt szüksége — Hitlernek sem. Áz uralom megszerzésének és megtartásának jogcímét csak azok kötelesek igazolni, akik — nincse­nek uralmon. Az uralom birtokosai már hi­vatkozhatnak a történelmi küldetésre, hivatkozhatnak az Isten kegyelmére, hivatkoz­lem lelkiismeretére, mely őket, akaratuk elle­nére az uralom átvételére kényszeritette, az uralom boldog birtokosai minderre nyu­godtan hivatkozhatnak s nem kell attól tarta­niok, hogy a kisebbség meg fogja őket cáfol­ni. Amig a politika erkölcstana szerint a több­ség a hatalom eszközeivel mindig igaznak, he­lyesnek, szükségesnek és erkölcsösnek tudja feltüntetni azt, amit végre akar hajtani s amíg a haza ellenségeiként vetheti meg s üldözheti azokat, akik őket politikái támogatásban nem részesitik, addig semmi szükségük ninos arra, hogy az alkotmányosan megkérdezett nép al­kotmányosan megnyilatkozó akarata teremtse meg számukra a hatalom gyakorlásának jog­cimét. A külföldi közvélemény azonban függetle­níteni tudja magát attól az atmoszférától, amelynek Hitler Adolf tiz százalékos győzel­mét köszönheti. A külföld inkább részvéttel, mint okulásra kész érdeklődéssel nézi azt, ami most Németországban végbement. A nyugati demokrácia polgári közvéleménye mély saj­nálkozással látja, hogy a polgári Németország * konstruktőrök, a munkaszervezők, a racio­nalizálok, a költészettől a vegyiiparig kiválóat alkotó polgárság hazája két véres malomkő között zúzódik cafatokra s közben elvesz min­den, ami táplálta a német zsenit és a német szorealmat a Walhallától a Farbenindustrieisr. A választásnak ezt az eredményét s ezt a vá­lasztási hadjáratot számbavéve felötlik a kér­dés, miért választatott Hitler ahelyett, hogy választott volna? Hitlernek nem választatnia kellett volna, hanem választania: vagy erő­szak, vagy demokrácia, vagy parlamentáriz­mus, vagy diktatúra. De Hitler nem válasz­tott, Hitler csak választatott s ő maga az ec­Ietícizmus hívének bizonyult: a parlamentá­rizmus megtartotta a formát s a diktatúrából a lényeget. Mégiscsak valami különös ereje, valami elkápráztató vonzóereje lehet a parla­mentárizmusnak, a népképviseleti elvnek, hogy azok sem mernek vele szakitani, akik le akarják tiporni. A maguk elhatározását s a maguk cselekvését függetleníteni akarják a törvényhozó testülettől, de a maguk elhatáro­zásának s a maguk cselekvésének meg akar­ják szerezni azt a tisztességet, azt a méltósá­got, azt a tekintélyt, hogy a népképviselet szerva, a parlament többsége fejezte ki aka­CTM—Wl) .'»'WlIiL—1! Szerda, 1933 március S Ara 16 fillér IX. évfolyam, 55. sz. rátát, vagy helyeslését a diktátor cselekvésé­ben és elhatározásában: Ebben még találhat vigasztalást a demokrácia hive is: ha ennyire hajszolják a parlamentárízmus látszatát, ha ennyire fontosnak tartják azt, hogy a parla­ment többsége a hátuk mögött álljon, akkor telán még sem annyira hitelvesztett, elcsöke­vényesedett, végeigyöngülés előtt álló intéz­mény a népképviseleti törvényhozás sem? Belgium és Lengyelország csapatokat kül­dött a német határra, hogy a menekülők be­özönlését megakadályozza. Nem kellene a tisztánlátás és nemzeti érzés csapatait nekünk is koncentrálnunk a magyar határok mellé, hogy se kótyagos hangulat, se szédült fele­lőtlenség ne csempéssze be a határokon ezt a német afíumot? Magyarország átvészelt már azon a lelkiállapoton, aminek Hitler vá­lasztási győzelmét köszönheti s átvészelt már azokon a hatalmi módszereken is, amelyek ennek a győzelemnek szálláscsinálói voltak. előfizetés*- Qavonta helyben 3.20 Vidéken é* Budapetlen 3-flO, IcUUIfldOn ft*40 pengtf — Egye» izAm Ara hélkll«­nap lO, va«ár> ét Ünnepnap *•« flll. Hlr­deiélek felvétele tarifa Merlnt. Megte­lenik hélfd »elvételével naponta regge Nem haladunk annyira elől, hogy akárki is az idők kerekének visszafordítására vállalkoz­hatna. A nemzeti progresszivitás programja nem vállalhat közösséget a nemzeti degresz­szivitás cselekvéseivel. Mi előttünk nemcsak a német események állanak, hanem előttünk áll a német események külföldi megítélése is. Mi nem ereszthetjük el ezen a világon mindenkinek a kezét csak azért, hogy az egyedülmaradás tántorgásának örömeit él­vezhesse a részeg öntudat. Mi még nem szá­moltunk le az egész világgal, nekünk van még mit várni és mit remélni. S amig a né­met eseményekre ugy rezonál a világ közvé­leménye, mint ahogy az európai közvéle­mény a német választások hadi jelent és ét és eredményét fogadta, addig nekünk az a nem­zeti kötelességünk, hogy a legszigorúbb be­hozatali tilalmat állítsuk feí mindarra, aminek a mai német közszellem és nagyranövelésé­ben része van, vagy része volt. Hitler allioSmáfftymédosífást tervez Április 5-én Ili össze a horogkeresztes parlament — A német rádióban tilos a |azz (Budapesti tudósítónk telefonjelenlése.) Ber­linből jelentik: A Hitler-kormány kedden betiltotta a meztelen testkultusz propagálá­sát. Göring belügyminiszter szigorú utasítást adott ki a meztelen testkultusz meggátlására. A rádió igazgatósága betiltotta a jazz-zene közvetítését, mint amely távol áll a német nép lelkétől és erkölcsi felfogásától. A minisztertanács keddi ülésén elhatároz­ta a kormány, hogy energikus felvilágosító propaganda munkát kell kezdeni. Megállapí­totta a minisztertanács, hogy a birodalom és a tartománvok politikájának egységesítése szükséges. Hitler bejelentette, hogy a biro­dalmi gyűléshez benyújtandó felhatalmazási törvényjavaslat alkotmánymódosító jellegű lesz. A birodalmi gyűlés megnyitó ülése április 5. és 8. között zajlik le a potsdami helyőrsé­gi templomban, hogy az ezt követő ülés mikor és hol lesz, azt ezidőszerint nem lehet tudni. Hitler genfi útjával kapcsolatos hírek va­lótlanoknak bizonyultak. Hitler bizalmasai le­szögezik, hogy Hitler ilyen tervekkel nem fog­lalkozik, eszeágűban sincs Genfbe utazni. A birodalmi gyűlés hivatalai ismét a rendes keretek közt folytatják munkájukat. A pártok közül csak a nemzeti szocialistáknak és a né­met nemzetieknek engedték meg, hogy ismét használják helyiségeiket Casselből jelentik: A rohamosztag egyik csa­pata kedden délután zeneszóval vonult fel a szakszervezeti ház elé és kitűzte rá a horog­keresztes zászlót. Ezután a Martin-térre ment, ahol máglyán elégették a szakszervezeti ház­ban talált vörös zászlót és Scheidemann ké­pét. puccs Athénben A kaíonal puccs után megalakult kormány kénytelen •volt átadni a hatalmat a győztes ellenzék vezérének Plasztlrasz Egyiptomba menekült — Elkergették Venl­zelosz hivatalnokait Athén, március 7. A görög köztársaság vál­ságos napokat él. Hétfőn — mint jelentettük — Plasztiras tábornok fegyveres puccsal ma­gához ragadta a hatalmat. A tegnapi fordulatot ma egy ujabb követ­te, amely kompromisszumos megoldást je­lent. Zaimisz köztársasági elnök. Venizelosz és Csaldariz hosszabb megbeszélést folytatott és ennek eredményeképen Othoneos tábornok vezetése alatt polgárokból és tábornokokból álló vegyes ügyvivő kormány alakult, amely­nek Plasztirasz tábornok átadta a hatalmat. Az uj kormány megszüntette az ostromálla­potot, a lapok és táviratok cenzúráját. A végleges választási eredmény szerint Venizelosz pártja 111, az ellenzék pártjai 135 mandátummal vonulnak be az uj képviselő­házba. RCcmdilgfz tábornok megszerzi a hatalmat az elienzéknek (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) At­hénból jelentik: Az Othoneos-kormány mind­össze huszonnégy óráig tudott hatalmon ma­radnia. A filmszerűen pergő események két nap alatt három kormányt hoztak Görögországnak. Othoneostól a hatal­mat Kondilisz tábornok vette át egyelőre az­zal, hogy átadja a győztes ellenzék vezérének, Kaldarisnak. A minisztertanácsot Kondilisz felszólította, hogy adja át a hatalmat Kaldarisnak, mert különben / 20.000 fegyveressel vonul Athén ellen. A tábornok Iboriszában őt korosztályt mozgósított. A minisztertanács elfogadta Kon­dilisz ultimátumát és a hatalmat Kondili&nek átadta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom