Délmagyarország, 1933. március (9. évfolyam, 49-73. szám)

1933-03-04 / 52. szám

in. 4 MOZI Belvárosi Szombattól Oadl rrancisha P A P R I K A K I S A S s z o N Y Gróf Apponyi Albert temetése Széchenyi Szombaton Óriási siker! A 7 sztár fiSmie mm HOTEL Korzó Szombaton Luciano Atttertinl és Verebes Ernő Életre halálra HK elégetett Tóth Efonka édesanyja jelentkezett a rendőrségen Az anya vallomása leányáról (A Délmagyarország munkatársától.) Pénteken reggel jelentkezett a detektiveknél egy aszszony és elmondotta, hogy igen kényes ügyben jár. Azért utazotl Orosházáról Szegedre, mert arról értesült a napokban egyik fiától, hogy leánya, Tóth Ilona tragikus körülmények között meghalt. Azt szeretné tudni — mondotta —, hogy mi igaz a dologból. A detektive1 azonnal tisztában voltok azzal, hogy a Korzó Mozi kazánjában elégetett Tóth Ilonka édesanyja, jelentkezett, aki az egész nyomozás alatt nem volt megtalálható. Kiderült, hogy az asszony évek óta Orosházán él egyik fiánál, újságot nem olvas ós igy fogalma sem volt arról, hogy mi történt leányával. A leánya tragédiájáról igen érdekes módon szerzett tudomást néháiny nappal ezelőtt. A detektívebnél nemrégen jelentkezett Tóth Ilona egyik fiútestvére, aki elmondotta, hogy édesanyjuk Orosliázán él. A detektívek azt tanácsolták azután a fiúnak, hogy értesítse a dologról anyját. A fiu azonban kijelentette, hogy annyi pénze sincs, hogy levelezőlapot vegyen, mire a detektívek vettek egy levelezőlapot és ezen a lapon értesítette azután a fiu anyját Ilonka tragédiájáról. Ezt irla: „Kedves édesanyám tudatom, hogy az Ilonkát egy ember elégelte a moziban..." özv. T¿tbnét na^y érdeklődéssel fogadták a rendőrségen és megkezdték azonnal a kihallgatásait. Az asszony mindenekelőtt elmondta, hogy Ilonka 24 éves volt, haton voltak testvérek. Ilonka 3 éves koráig csonigyengescgben szenvedett, 6-tól 11 éves koráig rohamosan fejlődött és ekkor megbetegedett a tüdeje. Gerincoszlopainak két alsó csigolyája befelé nőtt és ettől a leány a nyomorék látszatát kellelte. Az anya elmondotta, hogy leányával egy esztendővel ezelőtt minden összeköttetést megszüntetett. Nem helyeselte kánya életmódját, a leány pedig erről r-vn volt hajlandó lemondani. Amikor a leány keresőképes kórba lépett, nem tartották otthon nehezebb munkára; elhatározták, hogy kézimunkára taníttatják. Tanult is kézimunkázni, de rövidesen abbahagyta. Cseled könyvét kiváltotta ugyan, de sehol nem maradt tovább egy-két hónapnál. Egy évvel ezelőtt hazatért Sándorfalvára. Selyemruhái, elegáns cipői voltok. Az anyja ezért összeszidta, hogy miért nem vett a pénzén inkább búzát, lisztet a háztartás számára. Ilonka emiatt öszszeveszett édesanyjával, aki ezért ki akarta utasítani a házból, ö azonban kijelentette, hogy neki is van része a házból és addig el nem megy, amig a házrészét le nem eszi. Néhány hétig odahaza volt, egy napon pedig durván megsértette az anyját, aki akkor a községi jegyzőhöz hivatta és kiutasította házából. A detektívek kérdésére, hogy sajnál ja-e a leányát, ezt felelte Tóthné: — Nem sajnálom ... mert megérdemelte sorsát... Később azt mondotta, hogy mégis csak sajnálja, mert szerencsétlen leány volt, majd arra kérte a detektiveket, hogy adják ki heki a cselédkönyvét, legalább esrv fényképe Jegyen róla. A borsodmegyei ármenfesitö munkálatok miatt sürgősen meg Icell erösiíeni a 1 issza löliéséi (A Délmagyarország munkatársától.) A tízenötmillió pengős állami közmunkák keretében a kormány megfelelő összeget biztosított a borsodmegyei ármentesítés céljaira. Ehcz a munkához a kora tavasszal hozzákezdenek és igy rövidesen hatvan-hetvenezer hold árterület memtesül a vízjárás veszedelmétől. Amilyen örvendetes ennek a hatalmas területnek az ármentesitése, olyan aggodalmas a Tisza alsó szakaszainak árvédelmi szempontjából. Az Országos Alföldi Bizottság Szegeden tartott vándorgyűlésén, amelyen még Klebelsberg Kunó elnökölt, igein behatóan foglalkoztak a szakértők a kérdéssel. Megállapították, hogy a borsodmegyei szabályozás következtében az alsó Tisza mentén levő városok és községek árvizveszedelme erősen fokozódik. A Tisza folyása ugyanis a borsedmegyei hatalmas árterületek megszüntetése után jelentékenyen meggyorsul. Az a hatalmas viztömeg, amely tavasszal ezen a nagykiterjedésű árterületen helyezkedett el, most az uj medertöltések között egyszerre zudul majd le. Eddig általában az volt a helyzeti, hogy a felső Tisza tavaszi víztömege valamivel későbbéin ért ide, miint a Kőrösök és a Maros árja és igy nagyobb zavarokat nem okozott. Veszedelem csak akkor volt, ha vagy a Kőrösök és a Maros árad'sa kezdődött később, vagy pedig a felső szakaszon állt be korábban az olvadás és igy a két viztömeg egy szere ért az alsó szakaszokhoz. Ez volt a helyzet a mult évben is, amikor, mint emlékezetes, a Tisza vízállása meghaladta az összes eddig mért nivómagasságokat. A földmüvelésügyi mímiszllériumban gondos számításokat végeztek, mielőtt elrendelték volna a borsodmegyei ármentesitést. A számítások eredménye nagyjából megnyugtató, ez azonban nem szünteti meg az alsó Tiszavidekek lakosságának jogos aggodalmáit, hiszen az Alföld klímája igen szeszélyes és ha megtörténhetett, mint ahogy elég gyakran meg is történit, hogy a két ár Szeged körül találkozott, a szabályozás után ez még gyakrabban megtörténhetik. Az alsó Tisza vidékének tehát alaposan fel kell készülnie a fokozódó veszedelem elleni védekezésre. A védekezésnek egyetlen elképzelhető módja a tiszai töltések megerősítése cs felemelése. A szakértők megállapítása szerint Szegeden, a töltés városi szakaszált legalább egy méterrel meg kell magositani, mert a mult évi ár is olyan magas volt már, hogy a Stefánia töltésien lévő fal nyílásait befalazták, különben a víz befolyt volíia a városba. A polgármester nemrégen érdeklődött Budapesten, hogy a város kaphatnia-e pénzt a kormánytól ebez a munkához abból a tizenötmillió pengőből, amelyet közmunkákra szántak. Megtudta a polgármester, hogy a kormány ebből a pénzből csak meghatározott időn belül visszafizetendő kölcsönöket folyósát és igy Szeged nem gondolhat arra, hogy részt kapjon a munkalehetőségekből. Most a borsodmegyei szabályozással kapcsolatban az érdekelt ármentesitő társulal'ok is foglalkoznak a szükséges védekező munkálatok*e1őkés7iiésének: kérdésével. A szegedi ármentesitő társulat értesülésünk szerint be is jelentette igényét a földmüvelésügyi minisztériumban jelentékenyebb összegű államkölcsönre, hogy töltéseit megfelelő magasságra emelhesse, az érdekelt tiszamenti községek és városok szintén megmozdultak, hogy idejekorán szembe szálljanak az esetleges árvizveszedelmekkeL Kürm&ndy Mátyás országgyűlési képviselő pénteken meglátogatta a polgármestert, akivel közölte, hogy Csongrád és Szolnok képviselői