Délmagyarország, 1933. február (9. évfolyam, 26-48. szám)

1933-02-09 / 32. szám

(L 9 Négy szövődményes influenzameghetegedést jelenteitek be a főorvosi hivatalnak (A Délmagyarország munkatársától.) Szege­den is napról-napra nő az influenzásbetegek száma, bár a főorvosi hivatalnak járványról tudomása még mindig nincs. Az skolákban egyre növekedik a betegek száma, de már van­nak bejelentett megbetegedések is. A főorvosi hivatal megállapítása szerint leg­több betege a kereskedelmi iskolának van, ahol a növendékek tizenkét százaléka hiány­zik. A megbetegedések legnagyobb része köny­nyil lefolyású. A főorvosi hivatalban tizenhat influenzásbeteget jelentettek be, a bejelentett esetek között négy a szövődményes A főor­vosi hivatal megállapítása szerint a megbete­gedések nem járványszerüek és járványról nem lehet beszélni. CsQtSrtökön Szegedre Hozzák dr. Korpássy Gyula holttestét Pénteken délután temetik a tragikus sorsú kúriai birót az Ítélőtábláról (A Délmagyarország munkatársától.) A tra­gikus módon elhunyt dr. Korpássy Gyula kú­riai biró temetése ügyében szerdán megtörtént minden intézkedés. A holttestet csütörtökön délelőtt autón szállítják Szegedre és az ítélő­tábla épületébe viszik, ahol az elsőemeleti csar­nokban ravata'ozzák fel. A temetés pénteken délután 3 órakor lesz az Ítélőtábla épületéből. A gyászszertartás után a holttestet a belvárosi temetőbe kisérik, ahol a heszentelés után a /?e<3cfc-család kriptájában helyezik örök nyuga­lomra. Dr. Korpássy lelkiüdvéért szombaton délelőtt 10 órakor a fogadalmi templomban mutatják be az engesztelő szentmisét. Budapestről jelentik: A rendőr.é"' szerdán reggel megindította a nyomozást annak a meg­állapítására, hogy miért lett őngvilkos dr. Kor­pássy Gyula. Szerdán reggel Budapestre ér­kezett az öngyilkos kúriai biró két fia, akik Kerner Géza alezredessel megjelentek a főka­pitányságon. Elmondották, hogy atyjuk bucsu­levelet nem hagyott hátra. Csak ugy tudják megmagyarázni a tragédiát, hogy apjuk pilla­natnyi elmezavarában követte el végzetes tet­tét. Amikor néhány nap előtt Szegedről Bu­dapestre költözött, magával vitte Íróasztalát is, amelyben az iratait tartotta. Az Íróasztal kulcsát a rendőrség nem találja. Detektívek fogják felnyitni az asztalt, mert azt hiszik, hogy az Íróasztalban esetleg búcsúlevelet ta­lálnak. Az öngyilkos bíró fiai elmondották a rend­őrségnek. hogy hétfőn levelet kaptak atyjuk­tól, aki levelében optimista hangon irt a jö­vőről. Azt kérdezte családjától, hogy budai házukban melyik lakónak mondjanak fel, hogy a felszabaduló lakást májusban elfoglalhassák. Ez a levél is azt bizonyítja, hogy az öngyil­kosságot pillanatnyi elmezavar okozta. Kor­pássy Gyula fiai arra kérték a rendőrséget, hogy tekintsen el atyjuk holttestének felbon­colásától. A MUNKANÉLKÜLISÉG FRONTJA A röszkei nincstelenek és az építőiparosok monsfrektHdöttsége Bárányi főispánnál (A Délmagyarország munkatársától.) Szer­dán délelőtt két nagyobb küldöttség kereste fel a városházán Bárányi Tibor főispánt. Az első küldöttséget Röszkéről vezette a főispán elé Zakar Zoltán gyógyszerész, aki részletesen feltárta a röszkei nincstelenek kétségbeejtő helyzetét. Elmondotta, hogy a paprikatermelés válsága szörnyű nyomorba döntötte Röszke lakosságának jelent ís részét. Két évvel ezelőtt termésük jelentősebb részét a jégverés miatt vesztették el a föszkeiek, a miilt évben igen súlyos károkat szenvedtek az aszály és a rosda miatt, az idén viszont a paprika elértéktelenedése sújtotta őket vé^ze tesen. Egy-egy füzér paprikae ára 30-32 fillérre zuhant, de még ilyen áron sem akad vevő. A csapások miatt általános az ínség Rösz­kén, ahol körülbelül 130 olyan család él, amely­nek betevő falatja sincs. Ezek a családok két­ségbeejtő helyzetben vannak, éppen ezért sür­gős szükség van a hatósági beavatkozásra. A városnak inségmunkához kell juttatnia a nyo­morgó rőszkeieket és népkonyha felállításával kell gondoskodnia az éhezőkről. Arra kérik a főispánt, hogy járjon el sürgősen az ügyben. A főispán válaszában kijelentette, hogy köte­lességének érzi a röszkei probléma sürgős megoldását.; A röszkeiek kívánságát jogosult­nak tartja és mindent el fog követni, hogv ugy a város hatósága, mint az állami hatósá­gok hathatós segítséget nyújtsanak a röszkei Ínségeseknek. Alig távozott el a röszkeiek 70 tagu küldött­sége a bizottsági teremből, az építőiparosok ötvenfagu kül­döttsége jelentkezett Bárányi főispánnál. Ábrahám Fe­rene, a küldöttség vezetője elmondotta, hogy kétszáz szegedi építőiparos nevében jelent meg a küldöttség a főispánnál, de nemcsak az épí­tőiparosok, hanem a három éve munka nélkül tengődő rokonszakmák, 400 ácsiparos és 800 farészgyári munkás nevében is támogatást kér­nek a várostól és az államtól még pedig ab­ban a formában, hogy ugy a város, mint az állam a lehető legsürgősebben adja ki az el­határozott munkálatokat. így a munkanélküli­ség - legalább pillanatnyilag — az állam és a város külön megterhelése nélkül enyhülne. A magánépitkezés megkönnyítése érdekében kí­vánatos volna, ha a vasút leszállítaná az épí­tési anyagok s-állit:'sí diját, mert lehetetlen helyzet az, hogy mázsánkint 3—4 pengő ér­tékű kavics szállítási költsége 12 pengő legven. A házadókedvezményt a külvárosokra és a kisebb építkezésekre is ki kellene terjeszteni. A küldöttség ezután átnyújtotta a főispánnak azt a memorandumod amelyben az építőipa­rosok tizenkét pontba foglalták össze kíván­ságaikat. A főispán kijelentette a küldöttség előtt, hogy az eléje tárt panaszokat jogosaknak tart­ja, miért tudja, hogy a gazdasági válságot a gazdaközönség u*án az építőiparosok érzik NOZI Széchenyi „ ' évad leghatalmasabb oldonsága Csütörtöktől • _ », _ Elve hozzátok őket hazai Belvárosi és Korzó Szünetel! a legjobban. A memorandumot tüzetesen át­tanulmányozza és mindent elkövet, hogy az illetékes hatóságok teljesítsék az iparosok jo­gos kívánságait. — Az elhatározott közmunkáit soronkivüli kiadása nem jelent külön megterhelést sem az államra, sem a városra — mondotta a fő­ispán —, ezért nemcsak kötelesség, hanem sú­lyos mulasztás, sőt bűn lenne elmulasztani a segítségnek ezt a lehetőségét. Az épifkezés megindítása Az ipartestület építőipari szakosztályának legutóbbi ülésén az építőipari tevékenység mi­előbbi megindítása érdekében Sebestyén Endre építészmérnök- javaslatot terjesztett elő. A iarca*­lat a következő: — 1. Azon tőkékből, amelyek bizonyos része a törvény értelmében építkezésekre forditatndó, a sze­gedi épitőiparosság számának és nyomorúságának megfelelő arányban részesüljön. 2. Az ideiglene­nes házadómentesség és tatarozás! adókedvezmény minden városrendezési szempontból lényeges te­lekre kiterjesztessék és érvénye legalább 1 évvel meghosszabbittassék. 3. Az építkezés minden olyan bürokratikus akadályai elhárittessanak, amelyekből a közérdekre nézve semmi kár sem szárma zhatik. — Az adókedvezmények szűkmarkú kezelési nek eddig mindig az volt a téves indoklása, —• folytatja Sebestyén javaslata —, hogy külföldön semmiféle adókedvezményt nem ismernek és még­is többet építkeznek, mint nálunk. Nyilvánvaló, hogy ezen álláspont téves, mert ha külföldön al pénz ugyanolyan drága és kevés volna, mint ná­lunk és nem adtak volna az építkezőknek olyan hihetetlenül olcsó amortizációs kölcsönt, aligha! építkeztek volna. Egyébként a kincstár és város csak hasznát láthatná, ha az építkezési kedv m­által bármily szerény méretekben feléledne. — A város mérnöki hivatala minden bürokra­tikus formát mellőzve, még a fővárosi mérnöki hivatalnál is megértőbb módon igyekszik az épít­kezések engedélyezését elintézni, mégis igen sok­szor jobb belátása ellenére kénytelen olyan kérel­meket elutasítani, vagy legjobb esetben hossza­dalmas engdélyezési eljárásra utalni, amelyek semmi közérdekkel nem ellenkeznek, estrpán el­avult épitőszabályzatunkkal. Ezért nagyon kívá­natosnak tartanám az épitőszabályzatnak egyetlen pontját, a 33. S-t, — amely közvetlen oka volt x körtöltésen kivüli településeknek —, a város bel­területére vonatkozólag abban a szellemben mó­dosítani, aminőben minden modern véros épitő­szabálvzata egyetért. Javasolom, hogy az fpartes^ tület törvényhatósági tagjai e pont megváltozta­tását már most sürgessék és mozgalmukhoz nyer­jék meg a szegedi mérnök és épitészegylet veze­tőségét, amely hasonló iránya törekvése kapcsén e kérdést még ebben az épitőszezonban megold­hatja, ha másként nem, az építési könnyítésekről való törvény alapján. A mezőkeresztes! választás Miskolc, február 8. A mezőkeresztesi vá­lasztókerületben a benyújtott ajánlások ered­ményét ma hirdették ki. Eszerint Szabó-Papp Károly 4800, Tildy Zoltán független kisgazda­párti jelölt 2600, Rónai Sándor, a szociálde­mokrata párt jelöltje 937 érvényes ajánlást nyújtott be. Rónai Sándornak 63 ajánlást kell pótolnia. Gandhi feleségét hal hónapra Ítélték Bombay, február 8. A rendőrbiróság Gandhi feleségét a törvények be nem tartása és az adók nemfizetése miatt hathónapi fogházra és 500 rúpia pénzbüntetésre, illetőleg az összeg behajthatatlanság esetén további hatheti fog­házra ítélte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom