Délmagyarország, 1933. február (9. évfolyam, 26-48. szám)
1933-02-09 / 32. szám
(L 9 Négy szövődményes influenzameghetegedést jelenteitek be a főorvosi hivatalnak (A Délmagyarország munkatársától.) Szegeden is napról-napra nő az influenzásbetegek száma, bár a főorvosi hivatalnak járványról tudomása még mindig nincs. Az skolákban egyre növekedik a betegek száma, de már vannak bejelentett megbetegedések is. A főorvosi hivatal megállapítása szerint legtöbb betege a kereskedelmi iskolának van, ahol a növendékek tizenkét százaléka hiányzik. A megbetegedések legnagyobb része könynyil lefolyású. A főorvosi hivatalban tizenhat influenzásbeteget jelentettek be, a bejelentett esetek között négy a szövődményes A főorvosi hivatal megállapítása szerint a megbetegedések nem járványszerüek és járványról nem lehet beszélni. CsQtSrtökön Szegedre Hozzák dr. Korpássy Gyula holttestét Pénteken délután temetik a tragikus sorsú kúriai birót az Ítélőtábláról (A Délmagyarország munkatársától.) A tragikus módon elhunyt dr. Korpássy Gyula kúriai biró temetése ügyében szerdán megtörtént minden intézkedés. A holttestet csütörtökön délelőtt autón szállítják Szegedre és az ítélőtábla épületébe viszik, ahol az elsőemeleti csarnokban ravata'ozzák fel. A temetés pénteken délután 3 órakor lesz az Ítélőtábla épületéből. A gyászszertartás után a holttestet a belvárosi temetőbe kisérik, ahol a heszentelés után a /?e<3cfc-család kriptájában helyezik örök nyugalomra. Dr. Korpássy lelkiüdvéért szombaton délelőtt 10 órakor a fogadalmi templomban mutatják be az engesztelő szentmisét. Budapestről jelentik: A rendőr.é"' szerdán reggel megindította a nyomozást annak a megállapítására, hogy miért lett őngvilkos dr. Korpássy Gyula. Szerdán reggel Budapestre érkezett az öngyilkos kúriai biró két fia, akik Kerner Géza alezredessel megjelentek a főkapitányságon. Elmondották, hogy atyjuk bucsulevelet nem hagyott hátra. Csak ugy tudják megmagyarázni a tragédiát, hogy apjuk pillanatnyi elmezavarában követte el végzetes tettét. Amikor néhány nap előtt Szegedről Budapestre költözött, magával vitte Íróasztalát is, amelyben az iratait tartotta. Az Íróasztal kulcsát a rendőrség nem találja. Detektívek fogják felnyitni az asztalt, mert azt hiszik, hogy az Íróasztalban esetleg búcsúlevelet találnak. Az öngyilkos bíró fiai elmondották a rendőrségnek. hogy hétfőn levelet kaptak atyjuktól, aki levelében optimista hangon irt a jövőről. Azt kérdezte családjától, hogy budai házukban melyik lakónak mondjanak fel, hogy a felszabaduló lakást májusban elfoglalhassák. Ez a levél is azt bizonyítja, hogy az öngyilkosságot pillanatnyi elmezavar okozta. Korpássy Gyula fiai arra kérték a rendőrséget, hogy tekintsen el atyjuk holttestének felboncolásától. A MUNKANÉLKÜLISÉG FRONTJA A röszkei nincstelenek és az építőiparosok monsfrektHdöttsége Bárányi főispánnál (A Délmagyarország munkatársától.) Szerdán délelőtt két nagyobb küldöttség kereste fel a városházán Bárányi Tibor főispánt. Az első küldöttséget Röszkéről vezette a főispán elé Zakar Zoltán gyógyszerész, aki részletesen feltárta a röszkei nincstelenek kétségbeejtő helyzetét. Elmondotta, hogy a paprikatermelés válsága szörnyű nyomorba döntötte Röszke lakosságának jelent ís részét. Két évvel ezelőtt termésük jelentősebb részét a jégverés miatt vesztették el a föszkeiek, a miilt évben igen súlyos károkat szenvedtek az aszály és a rosda miatt, az idén viszont a paprika elértéktelenedése sújtotta őket vé^ze tesen. Egy-egy füzér paprikae ára 30-32 fillérre zuhant, de még ilyen áron sem akad vevő. A csapások miatt általános az ínség Röszkén, ahol körülbelül 130 olyan család él, amelynek betevő falatja sincs. Ezek a családok kétségbeejtő helyzetben vannak, éppen ezért sürgős szükség van a hatósági beavatkozásra. A városnak inségmunkához kell juttatnia a nyomorgó rőszkeieket és népkonyha felállításával kell gondoskodnia az éhezőkről. Arra kérik a főispánt, hogy járjon el sürgősen az ügyben. A főispán válaszában kijelentette, hogy kötelességének érzi a röszkei probléma sürgős megoldását.; A röszkeiek kívánságát jogosultnak tartja és mindent el fog követni, hogv ugy a város hatósága, mint az állami hatóságok hathatós segítséget nyújtsanak a röszkei Ínségeseknek. Alig távozott el a röszkeiek 70 tagu küldöttsége a bizottsági teremből, az építőiparosok ötvenfagu küldöttsége jelentkezett Bárányi főispánnál. Ábrahám Ferene, a küldöttség vezetője elmondotta, hogy kétszáz szegedi építőiparos nevében jelent meg a küldöttség a főispánnál, de nemcsak az építőiparosok, hanem a három éve munka nélkül tengődő rokonszakmák, 400 ácsiparos és 800 farészgyári munkás nevében is támogatást kérnek a várostól és az államtól még pedig abban a formában, hogy ugy a város, mint az állam a lehető legsürgősebben adja ki az elhatározott munkálatokat. így a munkanélküliség - legalább pillanatnyilag — az állam és a város külön megterhelése nélkül enyhülne. A magánépitkezés megkönnyítése érdekében kívánatos volna, ha a vasút leszállítaná az építési anyagok s-állit:'sí diját, mert lehetetlen helyzet az, hogy mázsánkint 3—4 pengő értékű kavics szállítási költsége 12 pengő legven. A házadókedvezményt a külvárosokra és a kisebb építkezésekre is ki kellene terjeszteni. A küldöttség ezután átnyújtotta a főispánnak azt a memorandumod amelyben az építőiparosok tizenkét pontba foglalták össze kívánságaikat. A főispán kijelentette a küldöttség előtt, hogy az eléje tárt panaszokat jogosaknak tartja, miért tudja, hogy a gazdasági válságot a gazdaközönség u*án az építőiparosok érzik NOZI Széchenyi „ ' évad leghatalmasabb oldonsága Csütörtöktől • _ », _ Elve hozzátok őket hazai Belvárosi és Korzó Szünetel! a legjobban. A memorandumot tüzetesen áttanulmányozza és mindent elkövet, hogy az illetékes hatóságok teljesítsék az iparosok jogos kívánságait. — Az elhatározott közmunkáit soronkivüli kiadása nem jelent külön megterhelést sem az államra, sem a városra — mondotta a főispán —, ezért nemcsak kötelesség, hanem súlyos mulasztás, sőt bűn lenne elmulasztani a segítségnek ezt a lehetőségét. Az épifkezés megindítása Az ipartestület építőipari szakosztályának legutóbbi ülésén az építőipari tevékenység mielőbbi megindítása érdekében Sebestyén Endre építészmérnök- javaslatot terjesztett elő. A iarca*lat a következő: — 1. Azon tőkékből, amelyek bizonyos része a törvény értelmében építkezésekre forditatndó, a szegedi épitőiparosság számának és nyomorúságának megfelelő arányban részesüljön. 2. Az ideiglenenes házadómentesség és tatarozás! adókedvezmény minden városrendezési szempontból lényeges telekre kiterjesztessék és érvénye legalább 1 évvel meghosszabbittassék. 3. Az építkezés minden olyan bürokratikus akadályai elhárittessanak, amelyekből a közérdekre nézve semmi kár sem szárma zhatik. — Az adókedvezmények szűkmarkú kezelési nek eddig mindig az volt a téves indoklása, —• folytatja Sebestyén javaslata —, hogy külföldön semmiféle adókedvezményt nem ismernek és mégis többet építkeznek, mint nálunk. Nyilvánvaló, hogy ezen álláspont téves, mert ha külföldön al pénz ugyanolyan drága és kevés volna, mint nálunk és nem adtak volna az építkezőknek olyan hihetetlenül olcsó amortizációs kölcsönt, aligha! építkeztek volna. Egyébként a kincstár és város csak hasznát láthatná, ha az építkezési kedv máltal bármily szerény méretekben feléledne. — A város mérnöki hivatala minden bürokratikus formát mellőzve, még a fővárosi mérnöki hivatalnál is megértőbb módon igyekszik az építkezések engedélyezését elintézni, mégis igen sokszor jobb belátása ellenére kénytelen olyan kérelmeket elutasítani, vagy legjobb esetben hosszadalmas engdélyezési eljárásra utalni, amelyek semmi közérdekkel nem ellenkeznek, estrpán elavult épitőszabályzatunkkal. Ezért nagyon kívánatosnak tartanám az épitőszabályzatnak egyetlen pontját, a 33. S-t, — amely közvetlen oka volt x körtöltésen kivüli településeknek —, a város belterületére vonatkozólag abban a szellemben módosítani, aminőben minden modern véros épitőszabálvzata egyetért. Javasolom, hogy az fpartes^ tület törvényhatósági tagjai e pont megváltoztatását már most sürgessék és mozgalmukhoz nyerjék meg a szegedi mérnök és épitészegylet vezetőségét, amely hasonló iránya törekvése kapcsén e kérdést még ebben az épitőszezonban megoldhatja, ha másként nem, az építési könnyítésekről való törvény alapján. A mezőkeresztes! választás Miskolc, február 8. A mezőkeresztesi választókerületben a benyújtott ajánlások eredményét ma hirdették ki. Eszerint Szabó-Papp Károly 4800, Tildy Zoltán független kisgazdapárti jelölt 2600, Rónai Sándor, a szociáldemokrata párt jelöltje 937 érvényes ajánlást nyújtott be. Rónai Sándornak 63 ajánlást kell pótolnia. Gandhi feleségét hal hónapra Ítélték Bombay, február 8. A rendőrbiróság Gandhi feleségét a törvények be nem tartása és az adók nemfizetése miatt hathónapi fogházra és 500 rúpia pénzbüntetésre, illetőleg az összeg behajthatatlanság esetén további hatheti fogházra ítélte.