Délmagyarország, 1933. február (9. évfolyam, 26-48. szám)

1933-02-09 / 32. szám

TATRA-MATLARHAZA a Magas Tátra leg­ideálisabb magas­rniraiMk« Maiiiary CSR.—W—— lati gyógyintézete. 920 méterrel a tanger snne felett. — Tökéletes modern konfort. — Fizikális-diétás gyógykezelés. — Hízó­knrák. — Téli sporthely. — 180 szoba folyó hideg1- és meleg vízzel. — Központi fűtés. — Fényjelzés. — Tökéletes orvosi berendezkedések, — Zene, hangverseny. — Saját kinó. — Ideális sportlehetőségek. — Vasúti és villamos állomás és posta: Tátralomnic. Vezető orvosok : MUDr. HolC?Hl?on és MUDr. EckSfSlll. MT Elfogad pengöbellzetéüekel ls. "Tpu » Információval szívesen szolgál és prospektust kflld az Igaxgatósdg. A vármegyék ui beosztása „Szeged mellőzese ellenkezne az alföldi gondolattal" — „A vármegyei székhely elvesztése szempontéból nem latjuk rózsásnak a lövót" — irfák Szentesen (A Délmagyarország munkatársától.') Isme­retes a kormánynak az a terve, hogy köz­igazgatási szempontból hét kerületre fogja fel­osztani az országot és hogy az uj közigazgatási kerületek össze fognak esni a többségi párt politikai kerületével. A kérdés élénken fog­lalkoztatja az ország legtöbb városát. Sajnos, Szegeden reagáltak erre a tervre a legkisebb érzékenységgel. Hogy nemcsak az igazság és jogaink hangoztatása, hanem a reálpolitika ki­fürkészhetetlen utjai miatt is érdemes lenne napirendre tűzni és napirenden tartani az or­szág uj kerületi beosztásának kérdését, arra újból bizonyítékul idézzük az egyik szentesi újságnak, az »Alföldi Ujság«-nak ebben a kér­désben közzétett legutóbbi cikkét: »A kormány a napokban tett pénzügyi ren­delkezések után hozzákezd egyéb irányú pro­gramja végrehajtásához. Ebben az első helyen szerepel a közigazgatás átszervezése. Jó forrásból eredő értesülésünk szerint már dolgoznak az erre vonatkozó törvényjavaslato­kon, köztük azon, amely a vármegyék uj beosztásáról intézkedik. A tervek szerint az országot hét nagy kerü­letre osztják fel. A kerületi beosztás és a ke­rület központjának kiválasztásánál egyes or­szágrészek gazdasági, kulturális szükséglete, közlekedési és társadalmi viszonvai az irány­adók. A kerületi központ lesz a közigazgatási, a politikai hatóságok, a Máv. üzletigazgatóság, a postaigazgatóság, az Ítélőtábla, a társada­lombiztositói körzet, a pénzügyigazgatóság, a kereskedelmi és iparkamara székhelye. A ve­gyesdandárparsn^sr-okság, mint kerületi kato­nai hatóság, ugyancsak a közigazgatási kerület székhelyén lesz. Arra számit a kormány, hogy ez a reform igen nagymérvű anyagi és munkamegtakarí­tással fog járni. A tervezett változás súlyosan érinti Szen­test. Minthogy az uj kerületi székhelynek szánt hivatalok és intézmények közül a köz. igazgatási és a politikai hatóságot kivéve, már ma is mindegyik Szegeden van, igen valószínű­nek látszik, hogy inkább a vármegyei közigaz. gatási hivatalokat viszik el Szentesről, semmint a msuti igazgatóságot és a többi Intézményt hozzák ide Szegedre. Ha az átszervezés terve megvalósul, Szentes valószinüleg csak holmi kisebb közigazgatási kirendeltségre számithat a vármegyei hivata­lok helyett. Mivel azonban az uj beosztás takarékossági szempontból történik, előállhat az az eset is, hogy ilyen kirendeltségek egy­általán nem lesznek, vagy csak az uj köz­ponttól távolabb eső régi megyeszékhelyeken állitanak fel ilyeneket. A vármegyei székhely elvesztése szempont­jából nem látjuk rózsásnak a jövőt. Láttuk a legutóbbi kormányintézkedéseknél, hogy a kormány, ha valamit meg akar csinálni, gyors tempóban, még a formaságokat is félreállítva, megcsinálja. Ha komolyan uj vármegyei be­osztást terveznek, szinte reményte'enrek látszik ellene a küzdelem. Szó nélkül azonban termé­szetesen nem szabad belenyugodnunk a Szen­tesre súlyos csapást jelentő tervbe és jobb ad­dig megmozdulnunk ellene, amig véglegesen ki nem formálódik a kormány elgondolása.« A tervezet ügyében megkérdeztük dr. Pálfy József polgármesterhelyettest, aki a következőket mondotta: ti. ÍT — A tervezetet nem fsmeiem, tndnra azon­ban, hogy azt a főispáni hivatal már megkapta, de áttanulmányozására eddig még nem volt alkalmam. Azt azonban lehetetlennek tartom, hogy a közigazgatás tervezett uj területi be­osztásával kapcsolatban Szegedet mellőzés ér. je, hogy Szeged ne kapjon jelentősebb sze­repet. Ez ellenkezne a kormány számos tag­jának meggyőződésével. Lázár Andor igazság­ügyminiszter, fíómnn Bálint kultuszminiszter már többizben kifejezésre juttatta azt a meg­győződését, hogy a közigazgatási rendszerünk átformálásával kapcsolatban a meglévő na­gyobb gócokat tovább kell fejleszteni és ha­sonló szellemben nyilatkozott Gömbös Gyula miniszterelnök is. Szeged mellőzése ellenkezne az alföldi gondolattal te. A város hatósága természetesen figyelni fogja az eseményeket, hogy idejekorán síkra szállhasson Szeged ér­dekeiért. Amikor nem megy az üzlet... Csaló házaspár a törvényszék eiőii (A Délmagyarország munkatársától.) Pa­jersky István csongrádi lakos a Singer-varró­gépek csongrádi bizományosa volt. A cég kez­detben meg volt elégedve Pajersky munkájá­val, mert sok rendelést vett fel és szép üzlete­ket bonyolított íe. Később azonban kiderült, hogy Pajersky ügyesen manipulált a cég ká­rára. A legtöbb megrendelés ugyanis fiktiv volt. Nemlétező egyének nevében kötött üzlete­ket és a megrendeléseket feleségével előttemez­tette. A megrendelőlapokat azután felkűldötte a cégnek, a jutalékokat pedig felvette. Pajersky István ellen csalás és okirathamisitás miatt in­dult meg a bűnvádi eljárás. A házaspárt szerdán vonta felelősségre a szegedi törvényszék Vild-tanácsa. Pajersky be­ismerte a manipulációkat és előadta, a rossz gazdasági viszonyok következtében az üzlet nem ment, élni pedig kellett valamiből. Ezért határozta el a csalásokat A biróság a férjet egyesztendei és 6 hónapi börtönre, a feleséget 3 hónapi fogházra Ítélte. Elsőrendű száraz tűzifa, szén és brikett olcsó árban házhoz szállítva kapható Szenesi Ferenc fatelepén, Damj£\nlrh-ucca. íts Nagyobb vételnél árkedvezmény. Gép-mitosz Irta Berezeli A. Károly. A gépek ma mindenkit foglalkoztatnak. Ural­muk szinte kétségtelen. Egyesek gyűlölik őket s i.gy hivatkoznak rájuk, mint a válság okozóira, félnek tőlük s megvetik a mérnököt aki hatalmas vasszerkezeteket konstruál, mások rajonganak ér­tük, szeretik őket s bennük köszöntik az emberi­ség uj s végleges fölszabaditóit Jelentőségük egyre fokozódik, dübörgésük föl zug a kórusok­ban, stílusuk kiütközik a házak struktúrájában és a plakátokon, „lelkük" pedig belelopózik az emberekbe s uj ideológiák teremtésére kénysze­ríti. Van gép-esztétika, gép-etika, gép-pszihológia, a gép több a gazdasági tényezőnél, a hasznos vagy kártékony mechanizmusnál, a gép ma már szim­bólum, mely rányomja acél-bélyegét születő kul­túránk valamennyi jelenségére. Munkabírás, szívósság, pontosság a g|ép tulaj­donságai, van jelleme s gigászi karjaiban akarat feszül. Teremtményei precízek, kiszámították s büszkélkedve hirdetik a célszerűséget, mert min­den, ami a géphez tartozik praktikus és szüksé­ges, nincsenek misztikus funkciót betöltő szer­vei, a gép a megmerevedett ráeió és logika, nin­csenek gyönge pillanatai, nem szubjektív, nem sexuális, ugy és akkor dolgozik, amikor a cél ér­dekében megindítják sustorgó kerekeit. A gép a kollektiv ideál, tökéletes alattvaló, a személytelen ember prototípusa. A gép a köteles­ségtudó alkatrész, a nagy egész behódolt tagja, a kollektivum legszociálisabb egyede, mely zökke­nők és emóciók nélkül végzi el a rája rótt mun­kát s alkalmassá teszi a közösségiét missziójának betöltésére. A gép mivolta példa és eszménykép az előtt a lázongó és örökösen ellenszegülő em­ber előtt, aki a legegyetemesebb eszmék szolgá­latában is bűnösen individualista, önzőén polgá­ri, mert a gép alázatosan és fáradhatatlanul dol­gozik, teremt, épit, semmitől vissza nem riad, vakmerő és bátor, altruista és fanatikus, önma­gát emésztve, koptatva, megölve ontja kerekeiből a végtelen energiát. A gép tehát „etikus" lény is, noha nincs érté­kelő képessége, (vagy talán éppen azért!) enge­delmes és szófogadó s még akkor is jóra, nemes­re törekszik, ha az emberi öntudat társadalomel­lenes szolgálatokba állítja. Mert mivolta és értel­me, hogy jótevő legyen s az embertelenség szol­gájaként is, mint valami kegyes, misztikus isten, erkölcsi belátásra kényszerít. Ereje olyan nagy, hogy háborúban meghiusítja a harcot, öldöklő ké­pessége olyan egyetemes, hogy kizárja az öldök­lést, gyorsasága fölülmúlja rablóét, pontossága leleplezi a számok szélhámosát, szeme belehasit erd&k sűrűjébe, torka folyókat apaszt el. A gép szeretetre tanit, mert lehetetlenné teszi a gyűlöletet, lejáratja, megsemmisíti. Segit az em­bernek s elvégzi helyette a robotot s mert benne a gonoszság lehetőségei is végtelenek, ráneveli az ember a jóra, dorgálva, fenyegetve kényszeríti, hogy általa, az ő felügyelete alatt próbálja meg­valósítani erkölcsi ideáljait A hiába vivódó, meddő történelem folyamán tehát a gép az a valami, szinte abszolutum, mely szükségessé teszi az igazi társadalmat Ember­típusokat farag a maga mintájára § harmonikus, nagy morált tesz kötelezővé uj világunk számá­ra. Istenné hatalmasodik «lőttünk, mert szeretjük és félünk tőle s ahol megjelenik, legendákat kői­tűnk róla, minit a régi mesék héroszairól. Megter­mékenyíti a fantáziát s áldásos mechanizmusa betölti a mindenséget. Nem misztifikál s az atom­ban • épenugy forog egyetemes motorja, mint a csillagok járásában. Mítosz születik a nyomán s a művészek hozzá alkalmazkodnak, mert nagy igazságok emancipálódtak benne, ö a törvény, tus objektív valóság, a világ mása, a mozgás cél­szerűsége. Amit ellestünk a természettől évezredek folya­mán, most benne sűrűsödött össze s mert benne csak igazságok funkcionálhatnak, felülmúlt min­ket is. A gépnek nem kell önmagát kijátszania, őrületben keresnie kompenzációkat benne min­déin tiszta és egyszerű, mint a sik és a vonal. Vannak a gépnek jud&sal is, vannak gyilko­sai és kufárjai is, ez azonban csak sietteti míto­szának diadalát. A gép messzianizmrusa nem hit dolga, neon érzések játéka, a gép ugy nyomul elő­re féíremagyarázihatatlan erejével, föltartóztatha­tatlanul, mint a gép. Nem lehet mellőzni, leinte­ni, cáfolni. Nincsenek dogmái, csak tőrvényei vannak. Be kell hódolni előtte. S mi félre is ál­lunk az útból, mert jobb és erősebb nálunk. S ahogy pattog, dohog s hegyeket omlaszt, ráébre­dünk a magunk értelmére is... Különös, hogy erre öntudatlan és lelketlen szerkezetek vezetik rá az öntudatos, teremtő em­bert. A gép a megvalósult jóság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom