Délmagyarország, 1933. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-08 / 6. szám

„Szeged soha sem élt meg tiz nyugodt évet" Dr. Szabó László előadása Szeged múltjáról A Szegedi Fészek Klub a nagyszabású várostörténeti kiállítással kapcsolatban előadássorozatot is rendez. Pénteken délután a városháza zsúfolásig megtelt közgyűlési termében dr. Tápay-Szabó László egyetemi tanár, a ki váló publicista tartott rendkívül érdekes előadást kutatásai alapján Szeged múltjáról. Az előadást dr. Pálfy József polgármesterhelyettes, a Fészek Klub elnöke nyitotta meg, aki vázolta a várostörténeti kiáilitás jelentőségét Szeged jövője szempontjából, majd a város hatósága és a Fészek Klub nevében melegen üdvözölte Szabó professzort. A megjelent nagyszámú közönség meleg tapsokkal fogadta dr. Tápay-Szabó Lászlót, aki rendkívül érdekes előadásában beszélt arról a kérdésről, hogy miből lett a mai Szeged. Huszonkét éve tanulmányozza Szeged történetét — mondotta. Először a város keletkezéséről beszélt és megállapította, hogy Szeged ugyanabban az időben alakult, mint Kalocsa és Székesfehérvár. A lehető legrosszabb helyre tették a várost; ez a legmélyebb pont az Alföldnek ezen a részén. Ezután azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy honnan származik Szeged neve. Szeged annyi, mint Sziget, szokták mondani, de a sziget szó a régi időben nem szárazföldet jelentett, hanem olyan vizterületet, amelyet körülfogott a szárazföld. Abban az időben Szeged speciális fekvésénél fogva a viz fontosabb volt, mint a szárazföld. — Az ezerötszázas évek elején — folytatta előadását —, több mint ezer család élt Szegeden. Nagy fejlődés állapitható meg a Hunyadvak korában. Foglalkozott ezután azzal, hogy kik voltak abban az időben Szeged lakosai, majd a török pusztításról szólva, ezeket mondotta: — Ez a város sohasem élt meg tiz nyugodt ívet. A nép folvton szegényedett a sok és megismétlődő harcban. A török emlékekről szólva, Szntymazról beszélt, amely törökül őrhelyet, kun nyelven pedig vásárhely-et jelent. A kun elnevezés régebbi keletű; valószínű, hogy ezen a helyen cserélte ki a környék lakossága terményeit. Szabó professzor ezután azt fejtegette, hogy milyen népből verődött össze Szeged. Alsóváros többsége— mondotta—.kun volt. Sok cigány, görög és rác jelzőket lehet találni,de voltak perzsa eredetű családok is. Megállapítható, hogy a fejlődő városban igen sok népelem találkozott. Nem csak Móra Ferenc költői nyelvében, de a valóságban is létezett „a szegedi nemzet". Sőt az 1400-as évek közepéig négy is volt: magyarok, németek, rácok és dalmátok. A város abban az időben rendkívül fontos és élénk szállítási gócpont volt. Érdekesen és fordulatosán beszélt ezután a boszorkányégetésekről, a különböző vesztegetési ügyekről; majd a törők nyomokról szólva, megállapította, hogy a tanyai körives parcellák is török eredetűek. Az igazságszolgáltatásról szólva arról beszélt, hogy abban az időben a városi tanács volt az egyedüli biróság. Szigorúan büntették a káromkodást, sok esetben a nyelv kivágására ítélték a vádlottat. A házasságtörést is szigorúan büntették, bár a férfiak enyhébben uszhatták meg a dolgot. A gazdagabbakat 24 forintra ítélték, a szegényekre 25 pálcát mértek. A házasságtörő nfll azonban sokszor halálra is Ítélték. A „szegedi polgár" jelentőségét ismertette ezután Szabó tanár. Á szegedi polgár szabadon közlekedhetett az országban, vámmentességet élvezett, de a polgárság terhet is jelentett, súlyos kötelezettségei is voltak a kivonulásokkor. A polgárjogot örökölni nem lehetett. A választott biróság 60 polgárból állott. A tanács volt a biróság, amely a legtöbb ügyet Milliók kedvelik és fogyaszt/dk a kitűnő izü Blokmalt» cukorkát alt** elsőfokon intézte eT. I nemesség ügyeit fejtegette, majd előadása végén megállapította, hogy a szegedi levéltárban még ma is igen sok felbontatlan régi végrendelet van, amelyek pedig sok érdekes tényt tartalmazhatnak. A rendkívül érdekes és az uj kutatások eredményeit ismertető szellemes és szines előadást a közönség hosszantartó tapssal fogadta, majd dr. Pálfy József mondott köszönetet dr. Szabfl Lászlónak. A Szegedi Fészek Klub este vacsorát rendeSzaJbó professzor tiszteletére. A Klub ne-zett 1. 8 vében dr. Pálfy József köszöntötte nagyhatású beszédben, majd dr. Szabó László szólalt fel, aki több szegedi kérdés után a mai súlyos válság ügyével foglalkozott beszédében. Pásztor József meleg szavakkal Tardos-Taussig Ármin főmérnököt köszöntötte, akinek fáradtságot nem ismerő, lelkes munkája tette lehetővé a nagyjelentőségű várostörténeti kiáilitás megrendezését. Dr. Szivessy Lehel a jövőbe vetett reményről hpszélt hatásos pohárköszöntőiében. A megjelentek a késői órákig maradtak együtt. Elegáns ián Ww CIPÓT legolcsóbban ZSURKO nái vásárolhat, mert a nagybani gyártás lehetővé teszi a príma minőségnek olcsó áron való árusítását. Irányárak: NŐI cipő . . . P 8 50-töl Férfi clpö, fekete és barna P USO-íöl Gyermekcipők nagy válasxíékban. A. B. C. besxerxésl fiely. Kossuth Lajos sugárul 6. Telefon: 17-72. AZ ELET MOZIJÁBÓL Megkíméli magát mm utdnmatoktil. Ha valódi Bl ok mattot kér ét csak eredeti csomagban /ogad/a ml. (Paklizások) Közismert barátom, Hafiz Etnekir, akinek már annyi üde történetet köszönhettem, rágyújtott a szivaromra, kettőt zsebrervágott és így kezdte: — Majd elmesélem a hamis játékosokkal való eseteimet, okulhat rajtuk mindenki, akit hatalmába ejt a szenvedély. Mert ne gondolják, hogy csak világhelyeken pakliznak. Szó sincs róla, volt valamelyes hamisjáték Trianonban, továbbá Genfben is, de ezeknek a hatását, — hogy ugy mondjam — az egész emberiség érzi. A nagy tragédia mindig egyéni szokott lenni, azért fáj jobban, ha nekem niinos pénzem, mint amikor Franciország nem törleszt Amerikának. Ámbár az utóbbitól sokait tanultam. De most a paklizásokról beszélünk. A gombozáson kezdtem én ls, mint közéletünk annyi Jelese. Ahány fületlen gomb előkerült barátaim szüleinek ruhatárából, azt én nyertem el kifogástalan ¿yöngyházgombok ellenében. Meg kell állapítanom, hogy barátaim a gombokat anyai ágról szerezték be, mi gén inkább atyai nadrágokat és diszmellényéket részesitettem előnyben. Egy Ízben egy tucat karneolgombbal jelentem meg a csatatéren, azon év Szent István napján pedig — máT a kora reggeli órákban — engem vertek el otthon, mert k. atyám nem tudta felvenni a díszmagyar ját Ebben az időben ugy pakliztak velem, hogy egy karneol ellenében husz másfajtát helyeztek az anyaföldre, ahol a játék folyt Mikor pedig künn volt már a készlet partnerem elkiáltotta magát. — Jaj, Jön a háziúr! A háziúr ellensége volt mindenféle játéknak, (kivéve a máriást) s igen érzékenyen vette, hogy gödröcskéket ásunk az udvaron. A vészikiáltás elhangzásakor aztán ész nélkül menekültem, már pedig számtalanszor kiderült, hogy nem is jön a háziúr. Az egész rémitgetés csak az én terrorizálásomra történt, fvrtás előtt ugyanis ott hagytam a készletemet — Hová lettek? — kérdeztem később a partneremet. — Elkobozta a háziúr, felette, abban bizakodva, hogy egy ilyen hatalmas személyiségnél ugy se fogok érdeklődni. Vagyoni veszteségem azonban nagyon fájt ezért utána lopakodtam a máriás-játék szenvedélyesének. — Kérem, adja vissza. Egy kissé zavaros ember volt, szórakozott, sose figyelt arra, aki hozzá beszélt, kivéve mikor a házbért kérte — Jó, — felelte most is. Másnap megint előfogtam. — Mikor adja vissza? — Ha majd nekem tetszik, felelte minden közelebbi érdeklődés nélkül. Beletelt egy hétbe, amig szót értettünk, akkor pedig felvilágositás helyett meg akart verni. Sose tudtam meg, hogy mi az igaz a gomb-történelemben. Később áttértem az alsósra, de mindig olyan partnerekkel hozott össze a véletlen, akik négy kilencest mondtak be, mikor ná.am is volt kettő. Sokáig tűnődtem rajta, hogy szabály szerint hány kilences van egy pakliban s nikor a gyanú nagyon elhatalmasodott rajtam, szenvedélyemben a társam arcába vágtam az egész csomagot. Ez határozottan feltűnt neki. — Ugy tetszik, hogy te gyanúsítasz! — jegyezte meg azzal a szelid iróniával, amit őseitől örökölt. Majd megbánod egyszer a hevességedet s rájössz, hogy mennyire becsületesen játszom én másokhoz képest. Valóban, az idő meghozta számára az elégtételt. Játszottam ugyanis olyanokkal is, akik kvartkasszát zokogtak, mikor nálam volt a béla. Micsoda becsületes típus volt ezek mellett a régi barátom! És mégis őt verték agyoo a kávéházban, pedig csak a felsőt számította huszonhétnek. Igazán csekélység. De akkoriban éltünk * túlsók borában. A játékszenvedély mégsem hagyott nyugton, de mert okos is akartam maradni olyan játékot kerestem, ahol igazán a véletlen a döntő, nem pedig az emberi ravaszság. így jöttem rft a légyjátékra Lényege az, hogy leültünk ketten a kávéház ablakába, mindegyikünk elhelyezett a* asztalon egy pénzegységet, aztán kinyújtva az ujjunkat vártuk, hogy melyikre repül előbb a légy? Volt napom, hogy húsz-harminc ilyen egységet is elvesztettem. Jött a légy, boldog zümmögéssel gusztálta már messziről a kezemet, aztán mintha megbolondult volna, hirtelen lecsapott a partneremre. Keserű emlékek ezek, rájöttem, hogy itt Is lebet csalni, ha gazemberrel ültünk le. Partnerem ugyanis bekente az ujjahegyét mézzel. Bob. Sefiololcs^bhavi! és keüékek gazdag választékban PHILIPS <.STRNDRRD készülékek nálam kaphatók * Szántó Sándor gAoksreskcdfl Smsd. Kiss ven 2. Fájdalommal jelentjük, hogy a legjobb anya, nagyanya, anyés én rokon 288 »arv. HEROOVITS IAJOSNÉ hosszn szenvedés után, a haldoklók Mentségével megerősítve, önzetlen életének 88-lk érében, Vlakereezt napján az Úrban elhunyt. A róknsl temefcS halottasházából 8-án, vasárnap délután egynegyed 4 Órakor temetjük. Engesztelő szentmise I 11-én. szerdán reggel 8 érakor a róknai templomban. A gyftsioM caaíftdStelner Sándor és ne|e. valamint Hubert Armlnné szül. Slelner Kamilla mint gyermeke! mély fájdalommal Jelentik, hogy édesapjuk Steiner Bernát kereskedft éleiének 77-ik évében t hó 5-én rövid szw vedés ulán meghalt. Temetése f. hó 8-én, vasárnap d. e. V« 10 órakor lesz a' Kálvária ucca 42. szám alatti gyászházbóL 235 Kézlmunkafonalaf okvetlenül nálunk vegyen TIS2SA ÁRUHÁZ képv. Pttspökbazár épület, (Szappan üzlet mallett.)