Délmagyarország, 1933. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-08 / 6. szám

„Szeged soha sem élt meg tiz nyugodt évet" Dr. Szabó László előadása Szeged múltjáról A Szegedi Fészek Klub a nagyszabású vá­rostörténeti kiállítással kapcsolatban előadás­sorozatot is rendez. Pénteken délután a város­háza zsúfolásig megtelt közgyűlési termében dr. Tápay-Szabó László egyetemi tanár, a ki váló publicista tartott rendkívül érdekes elő­adást kutatásai alapján Szeged múltjáról. Az előadást dr. Pálfy József polgármester­helyettes, a Fészek Klub elnöke nyitotta meg, aki vázolta a várostörténeti kiáilitás jelentő­ségét Szeged jövője szempontjából, majd a vá­ros hatósága és a Fészek Klub nevében mele­gen üdvözölte Szabó professzort. A megjelent nagyszámú közönség meleg tapsokkal fogadta dr. Tápay-Szabó Lászlót, aki rendkívül érdekes előadásában beszélt ar­ról a kérdésről, hogy miből lett a mai Szeged. Huszonkét éve tanulmányozza Szeged történe­tét — mondotta. Először a város keletkezéséről beszélt és megállapította, hogy Szeged ugyan­abban az időben alakult, mint Kalocsa és Szé­kesfehérvár. A lehető legrosszabb helyre tet­ték a várost; ez a legmélyebb pont az Alföld­nek ezen a részén. Ezután azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy honnan származik Szeged neve. Szeged annyi, mint Sziget, szokták mon­dani, de a sziget szó a régi időben nem száraz­földet jelentett, hanem olyan vizterületet, ame­lyet körülfogott a szárazföld. Abban az idő­ben Szeged speciális fekvésénél fogva a viz fontosabb volt, mint a szárazföld. — Az ezerötszázas évek elején — folytatta előadását —, több mint ezer család élt Szege­den. Nagy fejlődés állapitható meg a Hunya­dvak korában. Foglalkozott ezután azzal, hogy kik voltak abban az időben Szeged lakosai, majd a török pusztításról szólva, ezeket mon­dotta: — Ez a város sohasem élt meg tiz nyugodt ívet. A nép folvton szegényedett a sok és meg­ismétlődő harcban. A török emlékekről szólva, Szntymazról beszélt, amely törökül őrhelyet, kun nyelven pedig vásárhely-et jelent. A kun elnevezés régebbi keletű; valószínű, hogy ezen a helyen cserélte ki a környék lakossága termé­nyeit. Szabó professzor ezután azt fejtegette, hogy milyen népből verődött össze Szeged. Alsóvá­ros többsége— mondotta—.kun volt. Sok ci­gány, görög és rác jelzőket lehet találni,de voltak perzsa eredetű családok is. Megállapítható, hogy a fejlődő városban igen sok népelem ta­lálkozott. Nem csak Móra Ferenc költői nyel­vében, de a valóságban is létezett „a szegedi nemzet". Sőt az 1400-as évek közepéig négy is volt: magyarok, németek, rácok és dalmátok. A város abban az időben rendkívül fontos és élénk szállítási gócpont volt. Érdekesen és fordulatosán beszélt ezután a boszorkányégetésekről, a különböző vesztege­tési ügyekről; majd a törők nyomokról szólva, megállapította, hogy a tanyai körives parcel­lák is török eredetűek. Az igazságszolgálta­tásról szólva arról beszélt, hogy abban az idő­ben a városi tanács volt az egyedüli biróság. Szigorúan büntették a káromkodást, sok eset­ben a nyelv kivágására ítélték a vádlottat. A házasságtörést is szigorúan büntették, bár a férfiak enyhébben uszhatták meg a dolgot. A gazdagabbakat 24 forintra ítélték, a szegé­nyekre 25 pálcát mértek. A házasságtörő nfll azonban sokszor halálra is Ítélték. A „szegedi polgár" jelentőségét ismertette ezután Szabó tanár. Á szegedi polgár szaba­don közlekedhetett az országban, vámmentes­séget élvezett, de a polgárság terhet is jelen­tett, súlyos kötelezettségei is voltak a kivonu­lásokkor. A polgárjogot örökölni nem lehetett. A választott biróság 60 polgárból állott. A ta­nács volt a biróság, amely a legtöbb ügyet Milliók kedvelik és fogyaszt/dk a kitűnő izü Blokmalt» cukorkát alt** elsőfokon intézte eT. I nemesség ügyeit fejte­gette, majd előadása végén megállapította, hogy a szegedi levéltárban még ma is igen sok felbontatlan régi végrendelet van, ame­lyek pedig sok érdekes tényt tartalmazhatnak. A rendkívül érdekes és az uj kutatások eredményeit ismertető szellemes és szines elő­adást a közönség hosszantartó tapssal fogadta, majd dr. Pálfy József mondott köszönetet dr. Szabfl Lászlónak. A Szegedi Fészek Klub este vacsorát rende­SzaJbó professzor tiszteletére. A Klub ne-zett 1. 8 vében dr. Pálfy József köszöntötte nagyhatá­sú beszédben, majd dr. Szabó László szólalt fel, aki több szegedi kérdés után a mai súlyos válság ügyével foglalkozott beszédében. Pász­tor József meleg szavakkal Tardos-Taussig Ármin főmérnököt köszöntötte, akinek fáradt­ságot nem ismerő, lelkes munkája tette lehe­tővé a nagyjelentőségű várostörténeti kiáilitás megrendezését. Dr. Szivessy Lehel a jövőbe vetett reményről hpszélt hatásos pohárköszön­tőiében. A megjelentek a késői órákig marad­tak együtt. Elegáns ián Ww CIPÓT leg­olcsóbban ZSURKO nái vásárolhat, mert a nagybani gyártás lehetővé teszi a príma minőségnek olcsó áron való árusítását. Irányárak: NŐI cipő . . . P 8 50-töl Férfi clpö, fekete és barna P USO-íöl Gyermekcipők nagy válasxíékban. A. B. C. besxerxésl fiely. Kossuth Lajos sugárul 6. Telefon: 17-72. AZ ELET MOZIJÁBÓL Megkíméli magát mm utdnmatoktil. Ha valódi Bl ok mattot kér ét csak eredeti csomagban /ogad/a ml. (Paklizások) Közismert barátom, Hafiz Etnekir, akinek már annyi üde történetet köszönhettem, rágyújtott a szivaromra, kettőt zsebrervágott és így kezdte: — Majd elmesélem a hamis játékosokkal való eseteimet, okulhat rajtuk mindenki, akit hatalmá­ba ejt a szenvedély. Mert ne gondolják, hogy csak világhelyeken pakliznak. Szó sincs róla, volt va­lamelyes hamisjáték Trianonban, továbbá Genf­ben is, de ezeknek a hatását, — hogy ugy mond­jam — az egész emberiség érzi. A nagy tragédia mindig egyéni szokott lenni, azért fáj jobban, ha nekem niinos pénzem, mint amikor Franciország nem törleszt Amerikának. Ámbár az utóbbitól sokait tanultam. De most a paklizásokról beszé­lünk. A gombozáson kezdtem én ls, mint közéletünk annyi Jelese. Ahány fületlen gomb előkerült barátaim szüleinek ruhatárából, azt én nyertem el kifogástalan ¿yöngyházgombok ellenében. Meg kell állapíta­nom, hogy barátaim a gombokat anyai ágról szerezték be, mi gén inkább atyai nadrágokat és diszmellényéket részesitettem előnyben. Egy Íz­ben egy tucat karneolgombbal jelentem meg a csatatéren, azon év Szent István napján pedig — máT a kora reggeli órákban — engem vertek el otthon, mert k. atyám nem tudta felvenni a dísz­magyar ját Ebben az időben ugy pakliztak velem, hogy egy karneol ellenében husz másfajtát helyeztek az anyaföldre, ahol a játék folyt Mikor pedig künn volt már a készlet partnerem elkiáltotta magát. — Jaj, Jön a háziúr! A háziúr ellensége volt mindenféle játéknak, (kivéve a máriást) s igen érzékenyen vette, hogy gödröcskéket ásunk az udvaron. A vészikiáltás elhangzásakor aztán ész nélkül menekültem, már pedig számtalanszor kiderült, hogy nem is jön a háziúr. Az egész rémitgetés csak az én terrorizálásomra történt, fvrtás előtt ugyanis ott hagytam a készletemet — Hová lettek? — kérdeztem később a part­neremet. — Elkobozta a háziúr, felette, abban bizakod­va, hogy egy ilyen hatalmas személyiségnél ugy se fogok érdeklődni. Vagyoni veszteségem azon­ban nagyon fájt ezért utána lopakodtam a má­riás-játék szenvedélyesének. — Kérem, adja vissza. Egy kissé zavaros ember volt, szórakozott, sose figyelt arra, aki hozzá beszélt, kivéve mi­kor a házbért kérte — Jó, — felelte most is. Másnap megint előfogtam. — Mikor adja vissza? — Ha majd nekem tetszik, felelte minden kö­zelebbi érdeklődés nélkül. Beletelt egy hétbe, amig szót értettünk, akkor pedig felvilágositás helyett meg akart verni. So­se tudtam meg, hogy mi az igaz a gomb-történe­lemben. Később áttértem az alsósra, de mindig olyan partnerekkel hozott össze a vé­letlen, akik négy kilencest mondtak be, mikor ná­.am is volt kettő. Sokáig tűnődtem rajta, hogy sza­bály szerint hány kilences van egy pakliban s nikor a gyanú nagyon elhatalmasodott rajtam, szenvedélyemben a társam arcába vágtam az egész csomagot. Ez határozottan feltűnt neki. — Ugy tetszik, hogy te gyanúsítasz! — jegyez­te meg azzal a szelid iróniával, amit őseitől örö­költ. Majd megbánod egyszer a hevességedet s rájössz, hogy mennyire becsületesen játszom én másokhoz képest. Valóban, az idő meghozta számára az elégté­telt. Játszottam ugyanis olyanokkal is, akik kvart­kasszát zokogtak, mikor nálam volt a béla. Mi­csoda becsületes típus volt ezek mellett a régi ba­rátom! És mégis őt verték agyoo a kávéházban, pedig csak a felsőt számította huszonhétnek. Iga­zán csekélység. De akkoriban éltünk * túlsók bo­rában. A játékszenvedély mégsem hagyott nyugton, de mert okos is akartam maradni olyan játékot kerestem, ahol igazán a véletlen a döntő, nem pe­dig az emberi ravaszság. így jöttem rft a légyjátékra Lényege az, hogy leültünk ketten a kávéház ablakába, mindegyikünk elhelyezett a* asztalon egy pénzegységet, aztán kinyújtva az ujjunkat vártuk, hogy melyikre repül előbb a légy? Volt napom, hogy húsz-harminc ilyen egysé­get is elvesztettem. Jött a légy, boldog zümmö­géssel gusztálta már messziről a kezemet, aztán mintha megbolondult volna, hirtelen lecsapott a partneremre. Keserű emlékek ezek, rájöttem, hogy itt Is le­bet csalni, ha gazemberrel ültünk le. Partnerem ugyanis bekente az ujjahegyét mézzel. Bob. Sefiololcs^bhavi! és keüékek gazdag választékban PHILIPS <.STRNDRRD készülékek nálam kaphatók * Szántó Sándor gAoksreskcdfl Smsd. Kiss ven 2. Fájdalommal jelentjük, hogy a legjobb anya, nagy­anya, anyés én rokon 288 »arv. HEROOVITS IAJOSNÉ hosszn szenvedés után, a haldoklók Mentségével meg­erősítve, önzetlen életének 88-lk érében, Vlakereezt napján az Úrban elhunyt. A róknsl temefcS halottas­házából 8-án, vasárnap délután egynegyed 4 Órakor temetjük. Engesztelő szentmise I 11-én. szerdán reggel 8 érakor a róknai templomban. A gyftsioM caaíftd­Stelner Sándor és ne|e. valamint Hu­bert Armlnné szül. Slelner Kamilla mint gyermeke! mély fájdalommal Jelentik, hogy édesapjuk Steiner Bernát kereskedft éleiének 77-ik évében t hó 5-én rövid szw vedés ulán meghalt. Temetése f. hó 8-én, vasárnap d. e. V« 10 órakor lesz a' Kálvária ucca 42. szám alatti gyászházbóL 235 Kézlmunkafonalaf okvetlenül nálunk vegyen TIS2SA ÁRUHÁZ képv. Pttspökbazár épület, (Szappan üzlet mallett.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom