Délmagyarország, 1933. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-29 / 24. szám

I. 227 Bonyodalmak a színházi orvos körül az orvosszövetség és a rendőrség beavatkozásával (A Délmagyarország munkatársától.) A színigazgató és a szinház orvosa között heves harc dul, amelybe legutóbb beleavatkozott a rendőrség és az Orvosszövetség is. A színházi orvos évek óta havi fixfizetést kapott a színháztól. Az igazgató most ezt a fizetést a nehéz viszonyokra való tekintettel megszüntette és csak jeggyel akarta honorálni az orvos munkáját. Az orvos ezt a megoldást nem fogadta el és megvált a színháztól. A történteket pedig bejelentette az Orvosszövetségnél. Az ügyben a rendőrség is és az Orvosszövetség is állást foglalt. A szövetség kimondotta, hogy az orvosi tisztséget csak fix honoráriumért vállalhatják tagjai, a rendőrség pedig felszólította Görög igazgatót, hogy záros határidőn belül töltse be az orvosi tisztséget. Dr. Erdélyi Jenő főorvos, az Orvosszövetség sajtóreferense az ügyről ezeket mondotta: — A színigazgató a színházi orvos munkájáért nem akar fizetni. A szövetség viszont megtiltotta tagjainak, hogy ezt az állást fizetés nélkül elvállalják. A szinház üzlet és az orvosnak terhes szolgálatot kell ott teljesitenie. Érthetetlen lenne, ba az orvos a mai súlyos orvosi nyomor mellett ingyen látná el ezt a szolgálatot. A szövetség amugv is az ingyenes munka ellen van, nem engedheti meg tehát, hogy egy eddig fizető helyből ingyenes hely legyen. Az igazgatónak az a terve, hogy az orvosi munkáért jegyet ad az orvosnak, dehone«ztáló az orvosi társadalomra. Az uj orvos legkevesebb azért az összegért szerződhet a színházhoz, amennyi elődjének volt. A szövetségen kívül álló orvosokat is figvelmeztettük az ügyre és ők szolidárisak a szövetséggel. Az ügyben beszéltünk Görög igazgatóval, aki a következőket mondotta: — A házikezeléses rendszer honosította meg azt a szokást, hogy a színházi orvos szolgálataiért honoráriumot kap. Ez az uzus azonban sehol a világon fel nem található, a színházi orvos sehol sem részesül díjazásban. Egyedül Szeged az, ahol a színházi orvos jeE

yet és havifizetést kap. A jelenlegi leépítés özepette csak ugy voltam hajlandó a volt színházi orvost tovább is akceptálni, ha lemond a díjazásról. Az orvos azonban ezt nem volt hajlandó megtenni és a dolgot az Orvosszövetség elé vitte. Hogy a szövetség mit határozott, arról nem tudok. Egyébként teljesen az én magánügyem, hogy kit alkalmazok orvosnak és egészen bizonyosra veszem, hogy a legrövidebb időn belül betöltöm ezt a tisztséget. Addig is, ameddig véglegesen el nem intéződik a dolog. háziorvosom teljesít a színházban szolgálatot. Dr. Buócz Béla rendőrfőkapitányhelyettes a következőképen nyilatkozott: — Görög Sándor ellen kihágás! eljárás van -folyamatban, mert az előadásokon nem volt ügyeletes orvos. Felhívtam az igazgatót, hogy három napon belül intézze el az ügyet és nevezze meg a színházi orvost tekintettel arra, hogv a iátszási engedélvben ez a követelmény benfoglaltatik. Ha ennek a felhívásnak nem tesz eleget, akkor megvonom a játszási engedélyt. Ettől az elhatározásomtól nem térek el semmi szín alatt sem. Már eddig is meglehettem volna, hogy megvonom a játszási engedélyét. de tekintettel voltam a színészekre és a közönségre. Végzésemet az igazgató szombaton vette át. keddre tehát legkésőbben, rendezni kell az ügyet. MOST VEGYEN CIPOT!«»»,-,. 15 napig 15 %-os árleszállítással árusítja ^LPsCHl^flrll Tekintse m e <? szenzációs áras kirakatainkat! cipffflzlef. Kárász ucca 3. Telefon 32-76. ne AZ A1AMY Irta ToneDi Sándor. A napokban egy igen érdekes kimutatás került a Kezembe, amely a legfontosabb államok jegybankjainak aranykészletét tünteti fel az 1932 december 31-iki állapot szerint, összehasonlítva a megelőző évzárlatok adataival. A kimutatást Németországban állították össze és így az értékek német márkában vannak feltüntetve. Maga a kimutatás a következő: Egyesűit-Ali amok Franciaország Anglia Svájc Spanyolország Hollandia Belgium Olaszország Németország Lengyelország Svédország Csehszlovákia Dánia Norvégia Ausztria Msgyarorsz ág összesen 1929 1930 1931 1932 aranykészlet miliió márkában T..983 19.281 18.714 18.341 6,854 2.982 48i 2.378 755 685 1.140 2.283 329 275 156 194 165 99 119 8.811 3.029 577 1.975 719 801 1.170 2 225 264 270 192 193 164 126 119 11.39R 2.467 1.944 1,820 1.483 1.490 1.242 979 282 231 205 162 132 111 74 A másik érdekes megállapítás, ami ebből a táblázatból folyik, az, hogy Franciaország, Svájc, Hollandia és Belgium 60 millió lakosának aranykészlete nagyobb, mint egész Európáé, Oroszország kivételével. Igaz, hogy ez a megállapítás kissé elméleti értékű, mert bizonyára ezekben az országokban is vannak nagyszámmal olyan egyének, akik nem sok hasznát látják, na bármekkora aranykészletek halmozódnak is fel jegybankjaik pincéjében. összevetve viszont azzal, amit az egyes államok pénzügyi helyzetéről tudunk, ez a táblázat azt is mutatja, hogy az aranykészlet nagysága nem feltétlen biztositéka a valuta szilárdságának és a gazdasági viszonyok kedvezőbb, vagy kedvezőtlenebb alakulásának. A német márka például, bár a német birodalmi bank négveszterdő alatt aranykészletének csaknem kétharmadát elvesztette, mióta a reI

iarációs terhektől megszabadult, teljesen sziárd. Anglia átvészelte a fontválságot és gaz36.592 39.924 42.740 44.870 Mit mutat ez a táblázat? Azt, hogy négy esztendő alatt ugy az aranytulajdonos jegybankok sorrendjében, mint az aranykészletek elhelyezkedése tekintetében igen jelentős el tolódások történtek. Az Egyesült Államok vi szonylag csekély emelkedéssel megtartotta el só helyét, de Franciaország ugyanazon idő alatt majdnem megduplázta az aranykészletét, Németország ellenben az ötödik helyről lecsúszott a kilencedik helyre. Ma már olyan kis országok is, mint Svájc, Hollandia és Belgium is megelőzik. Hogy mi a sorozatban az utolsóelőtti helyről az utolsóra kerültünk, világgazdasági szempontból nem nagy jelentőségű. dasági élete a javulás tüneteit mutatja. Érzel szemben az aranyat felhalmozó Franciii-i ország és az a Svá jc, amelynek több az aranya, mint a bankjegyállománya, most matatja a válságnál? égyés jelenségeit, melveket mi már az előző évek szomorú tapasztalataihói ismerünk. Azt bizonyítja ez a körülmény, hogy az arany sem feltétlen orvosszer a vi^ lággazdasági depresszióval szemben. Most következik azonban egy érdekes adsit, amely még nem tűnik ki ebből a kimutatásból, A Banque de Francé az utolsó öt hét alatt 600 millió frank értékű aranyat adott le idegen országoknak. Ez az aranyleadás még erősebb lett volna, ha a francia bank ugyanezen idő alatt egymilliárd frank értékű devizát is nem szállított volna a külföldre. Azért Franciaország aranyban még mindig hasonlíthatatlanul a legerősebb országa Európának, de gazdasági életének vannak aggasztő jelenségei. Nyilvánvaló ugyanis, hogy azok a tőkés országok, amelyek aranyat halmoznak fel és külföldi követeléseiket effektív aranyrudakra változtatják át, megvédik magukat az eset-: leges értékcsökkenéssel és a követelések megromlásával szemben, de ugyanakkor magát a tőkét megfosztják gyümölcsöző voltától. A bank pincéiében felhalmozott arany nem kamatozik. Különösen megérzi ezt az olyan ország, mint Franciaország, melynél a fizetési mérleg aktív oldalán igen jelentős összegekkel szerepeltek a külföldi kölcsönök kamatai. Most azonban az egyik oldalon az arany gyű-, mölcsözetlenül hever a pincében, a másik oldalon pedig az adós országok egymásután\ szüntetik be a kénvszerhelyzetre való hivat-; kozással a fizetéseiket. A nemzetközi tőke azj ilyen jelenségekre a szeizmográf érzé^envsé-! gével reagál. Látja, Iiogy a francia l<ülkeresj! kedelmi mérleg kezd kedvezőtlenre változni —•! csak december hónapban egymilliárd franlc volt a francia külkereskedelmi mérleg passzivitása, — és látja, hogv a francia államháztartás deficittel küzködik: amint tehát évek előtt Franciaországba vitte az aranyát, most kezd elvonulni más tájakra. Ez az utolsó hetek aranytorlódásának a magvarázata. Van azonban az aranygazdálkodásnak még egy érdekes jelentősége, amelynél a Népszóvétség, — amint már megszoktuk, — ismdt blámáltn magát. 1930-ban a Népszövetség szakértői vélemények alapián kijelentette, hogy arra belátható időn belül nincs kilátás. ^ j&tt c J-C^^ Kicsi leli a világ, mi óin rádió van. Egy ?6 készülék pillanatok a'ail ifcszekfft bennünket a vüég minden részével. Tanít, szórakoztat és le«jelsS a hirszolgálinlásttan. Pr6fc6l?a meg a (linimiVus hangszóróval egybeépített 5+1 lámpás 7050-as Orion rádiót. Beszerzését meg'löna vitettük azzal is, hegy az eddig hasznáít készülékéi rádiótereskedök utján megvásároljuk. Gyárija: ORION izzólémpagyér. •M VriM1