Délmagyarország, 1933. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-29 / 24. szám

A. 4*98 -éri adunk |1 crep satén gaMérvédő sálkendőt LeBfárs Vásárunkon, cég Icéghblás BOROS MIKSa Széchenyi tér 15. a szervező szakbizottságba: dr. Sőregi Mátyást; a népjóléti szakbizottságba: Masa Miklóst; a tanyni szakbizottságba: Balogh Tibort és Szélpál Benőt; a szintigyi bizottságba: dr. Winkler Elemért; a nvugdijszakbizottságba: Franki Antalt és Kiss Bálintot; a zeneiskolai szakbizottságba: dr. Tóth Lászlót; a javadalmi szakbizottságba: ifj. Ábrahám Imrét; a pzámonkérőszékbe: dr. Hunyadi* Vas Gergelyt, dr. Vadász Jánost. Az egészségügyi bizottságba került: Balogh Péter, dr. Berecz János, Borbély József, dr. Debre Péter, Doránszky Károly, dr. Eisner Manó, dr. Erdélyi Jenő, Franki Antal, Gombos István, dr. Hunyadi-Vas Gergely, Karácsonyi Guidó, dr. Kertész Béla, dr. Kovács József, dr. Meskó Zoltán, Moldván Lajos, Salgó Péter, dr. Sőregi Mátyás, Schaffer Viktor, dr. Szepesi Imréné, Temesváry József, Wagner Ferenc és Zarnóczay Béla. A népnevelési bizottságba: Brkó László, v. Bakonyi Imre, Breisach Béla, Forgách István, Gönczi Károly, Holtzer Tivadar, Hübner József, Kertész József, Kispéter Lőrinc, Kiss Károly, dr. Kogutowicz Károly, dr. Landesberg Jenő, László .'ános, dr. Lőw Immánuel, Madarász János, v. dr, Máriaföldy Márton, Németh József, ifj. Nyáry György, Pásztor József, Petrik Antal, Schneider Vencel, dr. Szepesi Imréné, Széli József és Török !• erenc. A községi iskolaszékbe: dr. Berecz János, dr. fialogh István, Curry Bichárd, Czigler Arnold, Csűrik János, dr. Dobay Gyula, Doránszky Károly, Erdélyi András, dr. Fajka Lajos, v. Gárgyán Imre, Gombos István, dr. Grüner István, Hullmann András, dr. Hunyadi-Vas Gergely, dr. Jedlicska Béla, Keller Mihály, Kiss Ferenc, Körmendy MáIvás, v. dr. Máriaföldy Márton, Moldván Lajos, ifj. Nyáry György, Papp József, dr. Pap Bóbert. dr Pálfv József. Pásztor József, Petrik Antal, Beiner Ferenc, dr. Simikó Elemér, dr. Singer István, dr. Sőregi Mátyás, dr Széchényi István, dr. Széli Gyula, dr. Szivessv Lehel, Takács Béla, Tihanvl Péla, dr. Tóth Béla. dr. Tóth Imre, dr. Török Béla. dr. Ujj József és Valihora István.. A szavazás befejezése után a közgyűlés tovább folytatta a napirend tárgyalását. A IX. kerületi választást március 5-ére tűzte ki a közgyűlés. Községi kihágási birákul dr. Horváth tajost, dr. Széli Bélát. dr. Gombos Józsefet és dr. Vicsay Emilt jelölték ki. A földhaszonbérbeadási eljárás átszervezésére vonatkozó javaslatokhoz dr. Grüner István szólalt fel. Lehetőleg egyénileg kell elbirálni azt, hogy ki a legalkalmasabb «fi.Y-egy parcella megművelésére. Ha a bérlőt nem fenvegeti az a veszedelem, hogy a legközelebbi árverésen kilicitálják a bérletből, annál lelkesebben fog dolgozni a bérletén. A hivatalos álláspont szerint a bér értékét pengőértékben kell megállapítani. Dr. Dettre János a földhaszonérték alapián kívánta megállapítani a béreket. Ez azonban teoretikus bérkulcs, mert Szeged földjein a földhaszonérték naqvon ingadozó. A leghelyesebbnek a vegyes !:ulcs alkalmazása látrzik". A földek ' érét részben pénzértékben, részben terményértékben kell megállapítani. Ábrahám Imre kérte, hogy a közgvűlés öt mázsa búzában maximálja a városkörüli feketeföldek bérét, a homokföldek bérét pedig négy mázsa rozs árában. Mondia ki a közgvűlés azt is. hogv örökföld tulajdonosa nem bérelhet a várostól. Hegedűs Bite János felszólalása után dr. Tóth László veszedelmesnek tartaná, ha a közgyűlés ugy határozna, hogy a földbéreket akár csak pénzértékben, akár crnk terményértékben szabad megállapítani. A főispán beielentette ezután, hogy a vitában azok, akik bérlői a városnak, a tőrvény szerint nem vehetnek részt. Masa Miklós, majd Szűcs Imre szólalt fel, dr. Vadász János azt fejtegc'.' '^ogy ennél a javaslatnál nem lehet kizárni a vitából a bérlőket, mert hiszen nem egvéni érdekeki- I hanem elvi kérdésekről van szó. Dr. Simkó Elemér főügyész felolvasta a törvény rendelkezését, amely szerint nem vehet részt a vitában, aki akár közvetve, akár közvetlenül érdekelve van a napirenden szereplő javaslattal. A főispán ezután felvetette az érdekeltség kérdéséi. A közgyűlés megállapította a bérlők érdekeltségét 41 szóval 32 ellenében. Az érdekeltségi vita után folytatták a javaslat vitáját. Petrik Antal azt javasolta, hogy a földek bérbeadásánál a többgyermekes családapákat csak indokolt esetben mellőzhesse a város. A felszólalásokra dr. Csonka Miklós tanácsnok reflektált, majd a zárszó jogán dr. Grüner István azt kérte, hogy a közgyűlés hozzon határozatot a bérfizetés módjáról is. Mondja ki, hogy ugyanaz a bizottság állapítsa meg a fizetés módját esetről-esetre, mint amely a bérbeadásról tesz majd javaslatot. Dr. Pá"v József kijelenti, hogv a javaslat a bérlők érdekeinek védelmét szolgálja, ezért magáévá teszi dr. Grűner indítványát. A közgyűlés ezután Grüner kiegészítésével elfogadta a javaslatot. A ffiidbérmérséklés meghosszabbítására és az ujabb revízióra vonatkozó javaslathoz Pap József és Petrik Antal szólalt föl. A javaslatot ezután elfogadták azzal, hogy a mérséklés 1933 április elsején lép életbe. A következő pontokan gvorsan, vita nélkül siklott keresztül a közgyűlés. Hét óra után az interpellációkra került á sor. Lájer Dezső a szükségmunkák meghosszabbítása ügvben interpellált. A polgármesteri válasz szerint április 15-ig foglalkoztatják az inségmunkásokat. Lájer Dezső: A téli inségmunkák alatt a munkanélküliek havonta 9—18 pengőt kereshetnek. A népkonvhai ebéd egyedül nem elég az élet fenntartásához. Az OTI-székház felépítése esetén sem kaphat munkát >az a 900 épitőmunkás, aki munka nélkül sínylődik hosszú idő óta. A polgármesteri válaszban nem lát garanciát arra, hogy a szükségmunkát folytatják-e április közepéig. A választ nem veszi tudomásul. Dr. Pálfv József: Kétségtelen, hogy a város a saiát ereiéből nem tud megküzdeni az ínséggel, de ujabb állami segítségre számit. A népkenvhai ebéd tápértékét 1400 kalóriára emelték. Többet a város nem tud adni. A többség a választ tudomásul vette. Pásztor József a kubikosmunkák éjjeli őreinek 17 órás munkaideje miatt interpellált. A válasz szerint, amelyet dr. Szabó Géza terjesztett elő, ezen a rendszeren a felelősség kérdése miatt nem változtathat. Az éjjeli őr különben aludhat is néha. — Éjjeli őr, aki alszikl — szólt közbe dr. (iriiner István nagy derültség közben. Pásztor József tiltakozik a válasznak az ellen a része ellen, amely egy emberre akarja ráhúzni ezt az antiszociális rendszert. Az egész világon bevezették a 48 órás munkaidőt, Genfben a 40 órás munkahét bevezetéséről tárgyalnak, ezzel szemben Szegeden, a város napi 17 órán keresztül foglalkoztatja az inségmunkák éjieli őreit. Elmondja Pásztor, hogv amikor tudomására jutott ez az antiszociális rendszer, meg volt győződve róla. hogy ha ezt bejelenti Szabó Géza népjóléti tanácsnoknak, hát további lépésekre nem lesz szükség. A népjóléti tanácsnok kijelentette, hogy az esetről nincsen tudomása, azt abszurdumnak tartja és 24 órán belül intézkedni fog. — Másnap, amikor érdeklődtem — folytatja Pásztor —, közölte velem a népjóléti tanácsnok ur, hogy az éjjeli őrök tizenhét órán keresztül való'foglalkoztatását tudomása né''rendelte el az egyik beosztott mérnök, de már intézkedett is. hogy ez a rendszer haladéktalanul megszűnjön. — De aztán visszacsináltuk — szól közbe Szabó Géza —, mert közben beszéltem a mérnökkel. — Ez a visszacsinálás jellemzi a városházán uralkodó meggyőződés nélküli szociálpolitikát — mondja emelt hangon Pásztor. A népjóléti tanácsnok felolvasott válaszában azt mondotta, hogy a tizenhét órai elfoglaltság nem jelent tizenhét órai munkát, mert az örök közbeközbe melegedhetnek is, pihenhetnek is, alhatnak is. Ha kimenne a népjóléti tanácsnok a helvszinre, meggyőződhetne róla, hogy azt a fabódét semmiféle kályhával befűteni nem lehet. de az őrök hosszú ideig fát sem kaptak, amivel tüzelhessenek. Kéri a közgyűlést, nogy ne vegye tudomásul a választ és ezzel adjon alkalmat annak az indítványnak az előterjesztésére, amelyben azt kérné, hogy a közgyűlés mondja ki, hogy napi nyolc óránál tovább az éjjeli őröket sem foglalkoztathatja a város. Dr. Pálfy József polgármesterhelyettes szólalt fel ezután. — Én Szabó Géza tanácsnok ur első válaszát tartom helyesnek — mondotta —, mert embertelenjéének tartom, hogy valakit tizenhét ólán át foglalkoztasson a város. Gondoskodni fogok, hogv ez a rendszer a lehető leggyorsabban megszüniön. Kérem az igv módositott polgármesteri válasz tudomásul vételét . A közgyűlés a polgármester módositott válaszát általános helyeslés közben egyhangúlag tudomásul vette. Ezután az indítványok tárgyalását kezdték meg. Dr. Bokor Pál art Indítványozta, hogy a városi zálogház dí jtalanul adia ki a 20 pengőn aluli ruhaféléket A kisgyűlés az indítvány elvetését javasolta, mert a népjóléti ügyosztály eddig is kiváltotta az ínségesek zálogba tett ruháit, ha arra szűkség volt. Dr. Bokor Pál azt kéri, hogy a népjóléti ügyosztály ezt terjessze ki a szemérmes szegérvekre is. Gönczi Károlynak az elkülönítő kórházra vonatkozó indítványához dr. Szepesiné Szamek Sára szólalt fel. Á járványkórház kérdését kórházi iárványosztállycl nem lehet megoldani, őrálló iárvánvkórházra van szükség. A közgyűlés a iavaslatot elfogadta. Iritz Béla a gedói villamosvonal kiépítésére vonatkozó indítványát mellőzte a közgyűlés, mivel ebben az ügyben már határozatot hozotL Iritz második índitvánvára kimondotta a közgvűlés, hogv felír az adóvéfrrehnitási költségek 50 százalékkal való leszállításáért Lájer Dezső indítványában a kilakoltafások felfifgaeszfését kérte. A közgyűlés a fizetni nem tudó lakók kilakoltatásának májns l-ig való elhalasztását kéri a kormánytól. Az egvházi egyesületek a vasárnapi vásárik ellen tettek közös indítványt. Bikó László hivatkozik arra, hogy a vasárnapi vásártilnlmat szociális szempontok indokolink. A többség nanírendre tért az indítvány fölött. Végül elfogadta a közgyűlés dr. Szivessv Lehelnek a szeged—hoiai közvetlen vasúti oszszeköttetés helvreállitására és a kelebiai nt kiépítésére vonatkozó indítványt. • Az ülés egvnegved kilenckor ért véget. Délmagyarország félárn színházi előadása. Vasárnap este fél 9-kor: Botschildok. Honthy Hanna vendégfelléptével. Jegyek Délmagvarország előfizetői részére d. é. 9—12 és d. n. 3—6 az Aradi-uccai kiadóhivatalban. Gömbös Debrecenben Debrecen, január 28. Gömbös miniszterelrök szombaton délután Debrecenbe érkezett. Útjára gróf Bethlen István, Kállav Miklós földművelésügyi miniszter, Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi miniszter, Antal István sajtófőnök és mintegy 30 képviselő kísérte el. Vásári István polgármester beszéddel köszöntötte Gömböst. A miniszterelnök válaszában ezeket mondtat — Veszélyes pillanatokban csüggedt szavakat nem szabad ejteni. Ezt a katonai szabályzat is tiltja. Nem való a nemzet élére, aki nem l'szi. hogv meg tud birkózni a nehézségekkel. könyvel cserélhet havi egy pengőért a DÉL MAGYARORSZÁG k«tr s«nk»ny vtárában