Délmagyarország, 1933. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-29 / 24. szám

SZEGED. SierK• Somooyl ncca 22.1. cm. Teleion - 23-33. - Klndrthlvnlol. KOlctHnktlnyTt&r 'eqylrodo Aradi ucca S. Telefon: O-OO. ^ Nyomda : LBw Lipót ncca 1». Telefon : 20.34. TAvlrnlt é* Ier«elm • Dílm»n*omr»tAq ««eged Mi és a szomszédaink Két hete annak, hogy egy gazdasági egyesülés szegedi nagygyűlésén megjelent egyik igen jelentős poziciót betöltő s a kormány telies bizalmát élvező közhivatalnok s felszólalásában balkáni hordákként emiitette a „rabló" szomszédokat. A tegnapi nap folyamán a magyar kormányzat nevében nyilatkozni jogosult legilletékesebb helyről jelentették ki, hogy a magyar kormány mérlegelése körébe vonta mindazt, amit a román külügyminiszter a két ország közötti közeledés kérdésében elmondott. Sokkal állhatatosabb, kitartóbb, megbízhatóbb és meggyőződésesebb hívei vagyunk a revízió gondolatának, mint a mai kormányzatnak s mégis azt mondjuk, lényegesen közelebb áll hozzánk és közelebb áll a magyar nemzet érdekéhez a magasabb és felelősebb helyről elhangzott nyilatkozat, mint a szegedi nagygyűlés egyik kiemelkedő tekintélyű szónokának, — megmondjuk nyíltan, — kevéssé körültekintő és bántó beszéde. Pedig a magyar kormány álláspontját sem tartjuk kifogásolhatatlannak ebben a kérdésben. Élénk figyelemmel kisérjük a magyar kisebbség sorsát s amit, a mi szik területünkön tehetünk érdekükben, amit vidéki magyar lap kötelességben és feladatban vállalhat érdekűkben, azt mi nemcsak vállaljuk, de el is végezzük. Annak, aki ezeket a sorokat írja, több, mint kétezer vezércikke jelent meg kisebbségi magyar lapokban s ha más nem, ez a szám eléggé demonstrálja az elvégzett munka és betöltött feladat méreteit. Nekünk szivünkhöz van nőve a kisebbségi sorba zuhant magyarság sorsa, de mégis azt tartjuk, hogy a szomszédállamokkal való gazdasági közeledés megteremtéséhez, vagy legalább azoknak a feltételeknek megteremtéséhez, amelyek mellett ez a közeledés létrejöhet, nem a legszerencsésebben megformulázott feltétel annak követelése, hogy az utódállamok kormányai a kisebbségi jogok, sérthetetlenségét teremtsék meg és ismerjék el. Nemcsak azért mondjuk ezt, mert a gazdasági közeledés nélkül is meg kell a szomszédállamok kormányainak adni a kisebbségi jogok teljességét, mert ezt a jogot békeszerződéseik és garanciális szerződéseik s ahol van alkotmány, alkotmányaik már megadják, vagy legalább: megadni rendelik s a területeiken élő kisebbségeknek akkor is joguk van a nyelvükhöz és kultúrájúkhoz ragaszkodás csorbítatlan teljességéhez, ha a gazdasági közeledés régi hazájuk és uj államaik között nem is jön létre. Amit tehát az utódállamok kormányainak minden feltétel nélkül meg kell adniok, azt talán nem kellene nekünk feltételekhez fűznünk. A másik megfontolás, ami megjegyzéseinket^ nyilvánosság elé készteti, azon a meggyőződésen alapul, hogy a gazdasági közeledés még a kisebbségek helyzetén is javítani fog. Minél több gazdasági kapcsolat épül ki Magyarország és valamelyik szomszéd ország között, annál gyorsabban és annál biztosabban áll helyre a megértés, a türelem s az emberi jogok elismerésének készsége. Rármilyen elszántan, bármilyen eltökélten kell is állanunk a magyar kisebbségek mellett, mégis ügyelnünk kell arra, hogy nyilatkozatainkkal és elhatározásainkkal necsak a magunk lelkiismeretét és a magunk kötelességtudását hanem az elszakadt magyarság Vasárnap, 1933 Január 29 Ara 24 fillér IX. évfolyam, 24. sz. ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20 Vidéken Budapesten 3-ftO, l<UlHilíWn RMO pengd — Bqye* irAm Ara hítkHanao ÍO. VS4AIW «* Ünnepnap í * 1111- HlrdeMiek (elvitele tnrlta »rrrlnt. Mentelen'"«- hét»« vrvételével napon'areooel sorsát rs könnyebbítsük. Az elszakadt magyarság joggal kívánja tőlünk, hogy minden alkalmas eszközzel s minden célhoz vezető módon legyünk segítségére, de azt nem kívánják tőlünk, hogy segitő szándékunk tántorithatatlanságáról s meg nem alkuvó szeretetünk állhatatosságáról alkalmatlan eszközök kézbevételével s a célhoz közelebb nem vivő módszerek megválasztásával tegyünk tanúságot. Az élet utja a megbékülés utja, nem a lemondásé, hanem a megbékülésé. A történelemnek kell helyrehozni azt amit az ember elrontott, de hogy helyrehozhassa, ahhoz nekünk biztosítani kell legalább egyelőre az élet jogfolytonosságát. Az emberiségnek ki kell lépnie mai elzárkózottságából s ha ez a belátás kezd már urrrá lenni körülöttünk, akkor nekünk támogatni kell azt a törekvést, ami ebből a belátásból megszületik. S talán kerülnünk kell azt, hogy az érzékenység felesleges megbántásával növeljük a félreértések akadályait. Mi már a magunk szemével láttuk, hogy fehér asztal melletti fogadkozások, melyekben egyébként mély és jogos elkeseredés szólalt meg, de aminek nem lehetett más feladata, mint kiönteni a keserű sziv fájdalmát, milyen megnydörgéssé erősödtek a határokon tul s mennyi üldöztetés, mennyi szenvedés, mennyi könny jajdult fel utánuk az elszakadt magyarság elsötétlő életében. Ne vigasztaljuk ugy egymást, hogy megnehezítsük vele a tőlünk elszakadtak életének terheit s ne állitsunk fel feltételeket annak útjába, amit minden feltétel nélkül meg kell adni az elszakadt magyarságnak. Az élet megértést parancsol, a határok lebontását s az eltépett erek összeforrását s el kell végeznünk ezt a kötelességünket is s szolgálnunk kell a határon innen s a határon tul élő magyarság érdekét ezzel is, amíg — lesz még egyszer ünnep a világon. Schlelcher lemondott, Paul Boncour lemondott Súlyos kormányválság Périsban éj Berlinben Páris, január 28. A francia kormányt ma reff^el 6 órakor leszavazták a francia parlamentben a költségvetési vita során egy adóemelési javaslat kapcsán. A kormány tagjai Paul Boncour vezetésével az EJysee-palo'.á.ba mentek Lebrun köztársasági elnökhöz, akinek a miniszterelnök benyújtotta a francia kormány lemondását. Páris üFUiodf A francia kormány bukásáról a francia félhivatalos a következőket jelenti: — A kormányt a szocialisták buktatták meg, akik megtagadták az 5 százalékos adóemelés megszavazását. A jobboldal és a szocialisták együtt szavaztok, csupán a radikálisok álltak a kormány mellé Herriot felhívására. Ez regf

el 6 órakor történt. A miniszterelnök 7 óraor nyújtotta be a köztársa, ági elnöknek a kormány lemondását. Lebrun köztársasági elnök délelőtt megkezdte az uj francia kormány megalakítására vonatkozó tájékoztató kihallgatásokat Először a szenátus és a képviselőház elnöke jelent meg a köztársasági etlnöknéi. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Parisból jelentik: A Paul Boncour-kormány bukását az egész francia közvélemény nyugodtan fogadta. Nyugodt maradt a tőzsde is és nem reagált a "kormányválságra. Az uj miniszterelnök kiválasztása roppant nehéz feladatot ró az elnökre, mert jelenleg nem képzelhető el parlamentáris többség összehozása. izgalom Berlinben Hitler ? Berlin, január 28. Schleicher birodalmi kancellár, aki délelőtt Hindenburg birodalmi elnöknél volt kihallgatáson, felajánlotta a birodalmi elnöknek a kormány lemondását. Hindenburg a lemondást elfogadta és megbízta a kormányt az ügyek ideiglenes vezetésével. Félhivatalos jelentés a német kormány lemondásáról a következőkben számol be: Schleicher jelentést tett a birodalmi elnöknek a helyzetről és kijelentette, hogy a mostani kormány elnöki-kormány jellegének megíebleen a birodalmi gyűlésben csak akkor tudná programját és felfogását képviselni, ha a birodalmi elr.ök rendelkezésére bocsátaná neki a Házat feloszlató kéziratot. Hindenburg kijelentette. hogy a mostani helyzetben nem te' e! eleget ennek az előterjesztésnek, Schleicher kancellár erre be,'elen tetíe az egész kormány lemondását, amit az elnök elfogadott. A Schleicher-kormány mindössze két hónapig volt uralmon. A köztársaság fennállása óta ez volt a legrövidebb élettartamú kormány. A sajtó az uj kormány megalakitóját — Hitlerben látja. Hitler Berlinben van és ott várja Hindenburg elnök meghívását, hogy előterjeszthesse követeléseit. A követelések közül a legfontosabb az, amely a kommunisták teljes kiirtását akarja keresztülvinni. Hitlernek az a felfogása, hogy a tommunista párt feloszlatása nélkül nem várható a politikai helyzet tisztázódása. Hitler a kancellárságon kívül állítólag egy-két miniszteri tárcát óhajt, de ragaszkodik ahhoz, hogy ő állapítsa meg az uj kormány összetételét. A Srhleicher-kormány bukása nemcsak a politikai, de a gazdasági életben is nagy Izgalmat keltett Politikai körök a jövőt bizonytalannak, a je-