Délmagyarország, 1933. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-28 / 23. szám

I. 219 Indítvány a szeged—szabadba—bafai vasúti összeköttetés helyreállítására Szombaton délután rendkívüli ölést tart a kisgyűlés (A Délmagyarország munkatársitól.) Bárányi Tibor főispán szombaton délután háromnegyed 4 órára összehívta a törvényhatósági kisgyű­lés rendkívüli ülését, amelynek napirendjén egy pont szerepel, dr. Szivessy Lehelnek pén­teken benyújtott sürgős indítványa. Ez az in­dítvány póttárgyként kerül a szombaton össze­ülő rendes közgyűlés napirendjére. Dr. Szivessy Lehel indítványa, amely s o­ros összefüggésben van a s~egedi tábla ke­rületének kibővítésével, a kflvetkezőke': mondja: >1. Indítványozom irjon fel a törvényható­sági bi ott;ág a kormányhoz c's ' érje, hogy a régi pécs-baja szal adka—bék>'s s bai vasúti vo­nalnak Jugoszlávián keresztül a zárt kocsikban való kö~le'.;rdéshez történő megnyitása iránt indítson diplomáciát tárgyalást a jugcs láv kor­mánnyal. 2. írjon fel továbbá a közgyűlés a kormány­hoz és kérje a baja-szegedi állami miiutba Keleblára egy hétkllométeres bekapcsolódó ut is építtessék ki Fontos ez azért, mert ez a be­kapcsolódási ut Bácsalmás, Csikéria, Tompa, Kelebia községek forgalmát Szegei felé irányí­taná, ami mindannyionk fontos gazdasági és kulturális érdeke. Előrelátható, hogy Szeged­nek ezekből a községekből fejlődnék ki táp­láló országrésze. Ugy tudom, hogy ennek az útnak homoktőltése készen van. Kelebia 30.000 pengőt szavazott meg. Az egész ut mintegy 150.000 pengőbe kerülne. Félős, hogy a homok­töltés hamarosan tönkremegy, ha nem jön az építés. Ha a bekapcsolódó ut készen van, ha­marosan be lehet állítani az autóbuszközleke­dést.« A város hatósága az indítványt pártoló ja­vaslattal terjeszti a kisgyűlés elé és ha ahoz a közgyűlés is hozzájárul,, ami nem lehet két­séges. akkor a hatóság a lehető 'egsürgősebben megteszi a szükséges lénéreket. hogv az in­dítványban megjelent könnyítések minél ha­marabb megvalósuljanak. Szeged szempontjá­ból rendkívül nagv fontossága lenne annak, ha Szeged és a Dunántúl között a magyar utasok számára megnyílna az a közvetlen v; s utl összeköttetés, amely a háború befejezéséig fennállott és amelyet a trianoni határok szakí­tottak meg. SÍRJA HADNAGY A törvényszék zárlatot rendelt el az „írja hadnagy" szegedi előadására (A ^álmagyarország munkatársától.) Az elmúlt színházi szezonban Zilahy Lajos „Tűzmadár" ci­mfi darabja, idén pedig Meller Rózsi „írja had­n?gy"-a okoz bonyodalmakat a színházban és ad munkát a szegedi bíróságoknak. Emlékezetes, hogy a szegedi szinház a Tüzmadarat a szerző, illetve a színpadi kiadó engedélye nélkül tűzte műsorra és játszotta. Zilahy Lajos a rendőrségtől, a pol­gármestertől, végül a törvényszéktől kért jogse­gélyt, azonban a törvényszék zárlati kérelmét el­utasította formai okok miatt. Az írja hadnagy körül hasonló bonyodalmak támadtak, a szerző azonban ezúttal elérte célját: a törvényszék elrendelte a darabra a zárlatot. írja hadnagy szegedi története a következő­képpen pergett le: 1. KÉP. A szegedi szinház két héttel ezelőtt kezdte meg az írja hadnagy beharangozását. A kommünikék­ben bőven jutott dicséret a darabnak és a kiváló szerzőnek: Meller Rózsinak 2. KÉP. Megjelentek az írja hadnagy plakátjai az ue­cákon. A színház óriási áldozatkészséget tanúsí­tott a reklámozás terén. Még a szinház sarkain is festett vászontáblák hirdették az írja hadnagy érke­zését \ közönség érdeklődésé fokonként emelke­dett. 3. KÉP. Megkezdődtek a próbák és tartottak egészen a premierig. Zajos munka folyt a színpadon. Csil­lámport hajszoltak a városban, hogy csillogjanak a díszletek, ha már mesejáték. 4. KÉP. A mult héten lezajlott a bemutató. Szép ház tapsolt az érdekes darabnak, dicsérték Mellert, a színházat, Bárdost, — de Meller Rózsi, a szerző, erről mit seim sejtett... 5. KÉP. De a nagy siker hire eljutott Meller Rózsi fü­lébe is. SC tudomást szerzett róla egy bécsi cég is, bizonyos Verlag Max Pfeffer, amely az írja hadnagyot Mellertől megvette. Mind a ketten meg­lepetéssel konstatálták, hogy a szegedi szinház elfelejtett engedélyt kérni az előadásra és ami még fájóbb, a kiadói dijakról is elfelejtkezett. — Max Pfeffer odaszólt kisasszonyának: — írja ki-asszony! 6. KÉP. És ^--gérkezett a levél dr. Szivessy Lehel ügy­vedhez, Szegedre. A levélben a Verlag Max Pfeffer arra kérte Szivessyt, hogy intézkedjék a szegedi bíróságon a szerzőjogi zárlat elrendelése iránt. 7. KÉP. Az írja hadnagy ezalatt vígan futott tovább és nem sejtette, hogy feje fölött vészes felhők gyü­lekeznek. A bolond cár, a szerelmes Nina Petrow­na és írja hadnagy tovább komédiázott a színpa­don a Kreml tornyai alatt 8. KÉP. Dr. Szivessy Lehel pedig benyújtotta a szegedi törvényszéken a kérvényt a szerzőjogi zárlat és az ideiglenes intézkedések elrendelése iránt. A ké­re'met azzal indokolta, hogy a színigazgató nem fizette a r -srzői és a kiadói dijakat sőt, a szerző­től engedélyt sem szerzett az előadásra; a darabot engedély nélkül tűzte műsorra. 9. KÉP. A törvényszék második emeletén, dr. László Adolf táblnbirónál került tárgyalásra írja had­nrgy története. A törvényszék helyt adott a kére­l(n-.nek és elrendelte a zárlatot. 10. KÉP. Pénteken reggel zord birósági végrehajtó je­lent meg a színházban és ünnepélyesen lefoglalta a darab rendezői, ügyelői és sngó-példányát A díszletekre festett muzsikok szomorúan néztek a végrehajtó után. 11. KÉP. Az írja hadnagy ezek után nem kerülhet szín­re Szegeden ... Sir ja hadnagy ... MOZI Belvárosi Szombaton Széchenyi ^Szombaton Korzó Szombaton Udvari bál INDSA FIA Heszti fiu esete a Tóth Marival B párisi haditörvényszék felmentette a halálraítélt pacifista irót Páris, január 27. A párisi haditörvényizéJC pénteken kezdte tárgyalni Henri Guilbeaux iró haz'.árulási perét. Az irót távollétében, 1919­ben halálraítélté a haditörvényszék »az ellen­séggel való egyetértés« cimén. Guilbeaux a háború alatt Romáin Rollanddal együtt szer­kesztette a Svájcban megjelent *Demaln* cL mű békepárti lapot, amelyben a háború ellen foglalt állást. Ebbe a lapba dolgozott Lenin és Tro ki is. Guilbeaux a forradalomkor Orosz­országba ment, ahonnan most tért vissza. A vádirat szerint az iró lapjában »fékleien propa­gandát folytatott« Franciaország ellen és ezt a folyóratot a németek pénzelték. Az iró az azonnali, hódítás és hadisarc nélküli békekö­tést követelte. A vádlott iró elmondotta vallomásában, hogy neki az volt a véleménye, hogy Európában addig nem lesz boldogság és béke, amíg Fran­ciaország, Németország és Oroszország nem lép szoros kapcsolatba. A lapban a háború el­len harcolt és nem Franciaország ellen. Az iró tagadta, hogy a lapot a németek pénzel­ték volna. (Budapesti tudósítónk telefonfelentés<*.) Pá­risból jelentik: A haditörvényszék a késő esti órákban felmentette a hazaárulással vádolt GÜ­beaux irót, mivel a főügyész az ellene emelt vádat visszavonta. 2 sl^qer 1 JTfib CA m LEMEZEN " STEINER hangszertizem, Kelemen ucca 7. ss. Minisztertanács Budapest, január 27. A kormány tagjai ma délelőtt Gömbös miniszterelnök elnöklésével mi­nisztertanácsra ültek össze. A minisztertanács pénzügyi és gazdasági kérdésekkel foglalko­zott; elsősorban azokat a rendelettervezete­ket vette tárgyalás alá, amelyeket a kormány a kedden összeülő 33-as bizottság elé kiván ter­jeszteni. Minden készülék teljesítményét fokozza, nang­erejót, hangtisztaságát megnöveli az Orion dina­mikus hangszóró. A legmagasabb hangtól a legmélyebbig, egész terjedelemben reprodu­kálja a zenét. Minden készülékhez kapható megfelelő tipus. bármely rádíókereskedönél Gyártja: Orion izzólámpagyár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom