Délmagyarország, 1933. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-21 / 17. szám

I. zt Szeged zenei élete Szeged zenei életének 50 évéről két cikk jelent meg a „Délmagyarország" hasábjain. Mindkét cikk foglalkozott néhány adattal, de az utolsó 15 —20 év legfontosabb történetét csak vázlatosan emiitették. Itt volna legelső sorban a szegedi zeneiskolának története, amely König Péter és kiváló tanári karának irányítása mellett legfontosabb szerve volt az utolsó évtized zenei oktatásának. De itt van a hangversenyélet két nagyszerű faktora: a zenekari hangversenyek, Fichtner Sándor működése és a Filharmónia szereplése, •"•alaimint a Harmónia tíz éves munkássága. A Filharmonikus Egyesület a háború végével Szegedre sereglett fiatal muzsikusokból és itt munkához jutott hivatásos zenészekből alakult, illetve az egyesület akkor is csak cím volt; a tartalmat Fichtner Sándor ideális muzsikus törekvése és a hivatalos zenészek áldozatkészsége adta meg. Évről-évre tervszerűleg összeállított programmal Szegeden a környéki városokban rendezett hangversenyeket az 50—80 működő tagot számláló zenekari egyesülés, amelynek elnöke és karnagya Fichtner Sándor volt, aki minden részesedés nélkül, tisztán az orchestermuzsika népszerűsítésért dolgozott. Az adminisztratív teendőiket, (titkár, igazgató, pénztáros, levelező, bérletgyüjtő, stb.) a megalakulástól a 100-ik koncertig a lelkesen működő dr. Knn Izidor látta el és az ő agilitásának volt köszönhető a vidéki városokban — Makó, Kecskemét, Békéscsaba, Orosháza, Kunfélegyháza, Szentes, Hódmezővásárhely — tartott hangversenyek. Amikor aztán de facto megalakult az egyesület tisztikara, egy év ntán belső ellentétektől feszítve, megoldódott a zenekar egysége és így elvesztette a közönség érdeklődését is, amit most Shvoy Kálmán altábornagy nagy energiája keltett ismét életre A másik jelentős tényező a szegedi zeneélet fejlődésében a Harmónia megalakulása volt, amit a szegedi muzsikusok minden pesszimisztikus jóslata ellenére, az európai nagyvárosok mintájára hozott életre dr. Kun Izidor, aki sokszor nagy rizikóval és nagy veszteséggel bajlódott akkori eszményképéért; a szegedi zenei élet nagyvárosi jellegének megvalósításáért. így sikerült most már 11-ik éve magas nívójú, tervszerű hangversenyéletet teremteni és egy csoportba töImöriteni azokat, akik a komoly zenei művészetért áldozni is képesek. A Harmónia az utolsó tíz évben közel 200 hangversenyt rendezett, amelyeken a hazai és a külföldi világhírű nagyságok csaknem teljes számban szerepeltek. Ha a bérleti hangversenyek nagyszerűségét külön kiemeljük, azzal csak bizonyítjuk a szegedi zenei élet fejlettségét. A bérleti hangversenvek közül is kiemelendő az 1928-29-es és az 1929—30-as évadok két magyar ciklusa, amelyeken a magyar művészi világ európai hírnévre szert tett kiválóságai szerepeltek ezzel is dokumentálva, hogy a magyar müvészgeneráció olyan kitűnő, hogy a legelőkelőbb hangversenycsoportot össze lehet állítani csak magyar művészekből. A Harmóniának ezt a vállalkozását, amely nemcsak erkölcsiekben, hanem anyagiakban is a legszebben sikerült volt, az összes művészek és az akkori kultuszminiszter, Klebelsberg Kuno gróf rs elismeréssel tüntette ki. Ha felemiitjük a legelőkelőbb neveket, amelyek a Harmónia koncertjein közreműködtek, referáltunk arról a magas művészi nívóról, amit a szegedi hangversenvélet az utolsó tiz évben elért. Veesey Ferenc, Szieeti József, Tolmányi Emil, Hnbay Jenő, Milstein Nathaniel, Flese.h Károly, Zafhnresky Ede, Székely Zoltán, Henri Martean, Koncz János, Geyer Stefi hegedűművészek. Bartók Béla, Fridmnnn Ignác, Kentner Lajos, D'Albert, Saiier Emil. Dohnányi Ernő, Szántó Tivadar, Eisenbersrer Szeverin, Stefániái Imre, T)aréé Jeanne zongornművészek. Anday Piroska, Németh Mária, Basilides Mária. Alpár Gitta, Pafaky Kálmán, Ninon Valiin, Gnsrlielmetti Anna Mária, Jadlovker Hermann, Bnriáu Károly, Környel Béla, Helge Lindberg, Ada Sári, Székelyhifii Ferenc, Sándor Erzsi, Budanovits Mária, Tvanrisln Lajos, Watake Rudolf, Slezák Leo, Bnrigo Ilona, énekművészek, Földessy Arnold, Bokor Juditih, Kerpely Jenő gordonkaművészek, Waldbaner, Rosé, Tréner, Dresdal. Sevcik qnartettok, a pesti filharI Bd]í ru@átlc§osz: * I I

csipko kolmék, ttlllök, csattok. vlrAgok, gyflngyök stb. leg- • nagyobbvAlaszt^kban PollAk Teslvtreknél.l T.egpraktikiia&bb és legszebb butordarab egy Kaszta-féie Fotelágy! (rörv. védve.) ElegAns, totszetős külsG, egyBzerü, könnyű kozolés. Olcsón, résziéire ís kap&aiö. Dljtalannl bemntatjAk a készítők: iV'Sl k4!Tit<wok 6" diszitSk Mindonnemtt kárpltoamankák gyorsan, pontosan és olcsón, 318 monikus zenekar, a doni kozák kórus, a fimi egyetemi kórus, Budai Dalárda, stb. szerepeltek ezeken a hangversenyeken. . Ezek felsorolásával talán köze'ebb Jutottunk ahhoz a célhoz, hogy Szeged árvíz utáni zenei életéről képet nyujtsunk. Ha még megem.itjük König Péter és Fichtner Sándor szerződ működését, akiknek kiváló munkáit nemcsak Szegeden, hanem az ország több városában, több külföldi városban, több ízben is előadták, akkor azzal fejezhetjük be cikkünket, Rogy helyes volna Szeged zenei Setének történetét pontos adatok ismertetésével megíratni és megörökíteni, nehogy csak hiányos emlékezések maradjanak, mert joggal állathatjuk, hogy ugy zeneiskolai és az itt működő kiváló művésztanárok révén, mint a hangversenyélet fejlettsége révén joggal foglalhatja el Szeged az ország vidéki városai között az első helyet és bátran büszkélkedhetik zenei életének fejlettségével. Csak prima áru! POROSZ KOKSZ SALGO SZÉN s DOROGI BRIKETT Telefon 11-26 Szt. István-tér, Párisi-körűt 35 f

iSzombat. Hóm. katfa. Ágnes sz. vt ' Prot Ágnes. A nap kel 7 óra 39 perckor, nyugszik 4 óra 44 perckor. Egyetemi könyvtár (központi egyetem, L emelet) nyitva vasárnapok kivételével mindennap. Somogyi-könyvtár köznapokon délelőtt 10-től l-ig, délután 4-től 7-ig, a Városi Muzenm mindennap, vasár- és ünnepnap is, délelőtt 10-től fél l-ig van nyitva. Folyóiratcsere kedden, csütörtökön, szombaton délután fél 5-től fél 6-ig. Szegeden a gyógyszertárak közül szolgálatot tartanak Grünwald I. örökösök Kálvária-ut 17 (telefon 1225), Just Frigyes Petőfi Sándor-sugárut 41 (telefon 1777), Temesváry József Kelemenucca 11 (telefon 1391), Moldván Lajos Újszeged, Vedres-ucca 1 (telefon 1846), Selmeczi Béla Somogyi-telep IX. ucca 489 (telefon 3425), Török Márton Csongrádi sugárut 14 (telefon 1364). A 'Délmaayaror&xáQ uf regénye Kassák Lajos Török Sándor és a többi kitűnő magyar iró nagysikerű regémjel után j vasárnap uj regény közlését kezdi meg a Délmagyarország. Ezúttal amerikai regényt adunk; Carlisle Irta, a cime: Anya és egyike az utóbbi évek legnagyobb nemzetközi sikerű regényeinek. Carlisle irását minden nyelvre lefordították és mindenütt a könyvpiac különleges és érdekes eseménye volt. Az anya vérbeli amerikai regény, az egész amerikai élet visszatükröződik benne. írója egy kispolgári amerikai család életében — Amerika keresztmetszetét adja. A regény főhőse az anya, aki mártírrá magasztosul a szenvedések és megpróbáltatások tüzében. Az 1000-as években kezdődik a regény és ekkor alapozódik meg a kis család is. És ahogy rohamlépésekben fejlődik Amerika, ugy fokozódik a regény izgalmas és érdekes cselekménye. Az anya özveggyé lesz és határtalan nehézségekkel neveli gyermekeit. Az egyik gyereke felhőkarcolót épit és megbecsülést szerez a családnak. A másik gyermeke is belekapcsolódik az uj életbe, de amíg fivére az építő, addig ő a romboló. Gengszter lesz belőle, aki végül Is o villamosszékben fejezi be életét. Egy gyermeket felmagasztosit a rohanó élet, a másikat eltiporja Amerika. És az egész regényen keresvtiilcsillog az anyai szeretet megható poézise. Carlisle regényét magyar nyelven először a Délmaryaro-szág közli, Vasárnaptól kezdve naponta bő folytatásokban. — A decemberi index. Budapestről jelentik: A Központi Statisztikai Hivatal a következő december havi gazdaságstatisztikai adatokat közli: A nagykereskedelmi árak indexszáma december folyamán 82-ről 81-re csökkent. Az árlemorzsolódás az agrártermékeknél és az ipari anyagoknál, termékeknél egyaránt jelentkezett. A létfenntartási költségek indexszáma decemberben lakbérrel együtt számítva 96.0-ról 94.8-ra, lakbér nélkül 99.1-ről 97.5-re csökkent Az olcsóbbodást a sertéstermékek és a cipő áresése idézte elő. A budapesti 12 legnagyobb pénzintézetnél és a postatakarékpénztáraknál elhelyezett takarékbetétek álladéka 497.0 millió pengőről 510.0 millió pengőre emelkedett. A folyószámlabetétek összege decemberben 671.4 millió pengőről 672.1 millió pengőre emelkedett — Dr. Szivessy Lehel előadása az Egyetembarátok Egyesületében. A Ferenc József Tudományegyetem Barátai Egyesületének jog- és államtudományi szakosztálya január 26-án, csütörtökön délután 6 órakor előadóülést tart, amelyen dr. Szivessy Lehel ügyvéd, kormányfőtanácsos, „A magyar közigazgatás fejlődése és a reformtörekvések" címmel ad elő. Ez előadás iránt amely az I. számú jogi kari előadó teremben (Központi épület II. emelet.) lesz, nagy érdeklődés nyilvánul meg. — Kinevezték az nj paprika minősítő bizottságot A földmüvelésügyi miniszter kinevezte a paprika jellegmegállapitó bizottság tagjait. Az nj tagok: Deák János, Korom Mihály, Tóth Illés, Kozma Vince, Márki Lajos, vitéz Szjftke István, Faludi Sándor, Nagy István, Hirsdifeld Lipót, Karbiner Péter, Beitzer Lipót, Kövecs József, Masa Miklós, Madarász János, Dobó Imre, Lábdy István, Ábrahám Szilveszter, Beiter Izsó, Székely 'Albert és Eszes Imre. A kinevezés erre az évre szól. — A városi faárverések eredménye. A városi erdőkben, mint ismeretes, külön kormányhatósági engedély alapján egyszerre kétévi famennyiséget termeltek ki, hogy annak árából állítsák helyre a város költségvetési egyensúlyát A faárveréseket még novemberben megkezdték, de csak január utolsó napjaiban fejezik be. A költségvetési előírás szerint a kétévi fa termés értékesítéséből a város 240 ezer pengő bevételre számított. A fa azonban olyan jó áron kelt, hogy ezt az előírást máris meghaladták 53.000 pengővel, pedig még jelentékeny mennyiségű fa hever eladatlanul a városi erdőkben. — Dr. Rapaport Samn előadása. A Nyugat Barátok Körének irodalmi szalonjában hétfőn előadást tart az orvostudomány kríziséről dr. Rapaport Samu, a neves idegorvos és pszihoanalitikus, aki a mult évben költözött Szegedről Budapestre és ott máris a legkeresettebb idegorvosok között emlegetik Január 28-án a Nyugat Barátok Körében Étsy Emilia szerepel, ahol a Vajda Jánosesten a költő több versét mondja el. Csödőt rendellek el Sebestyén Dezső szinigazqafó ellen Budapest, január 20. Huszonegy hitelező csődnyitást kért Sebestyén Dezső budapesti színigazgató ellen és a törvényszék Sebestyént vagyontalansági eskü letételére kötelezte. A színigazgatónak ma kellett volna letennie az esküt, de Szatmári/ törvényszéki biró előtt csak a nagyszámú hiteiezők képviselői és Sebestyén ügyvédje jelentek meg, Sebestyén nem jött el a tárgyalásra. A hitelezők elkeseredett hangulatban követelték a csőd megnyitását azon az alapon, hogy Sebestyén sem vagyoni kimutatást nem csatolt be, sem pedig nem rendezte adósságait és i'yen ecetben el kell rendelni a csődöt. Egyes hitelezők a csődtörvényre való hivatkozással Sebestyén letartóztatását indítványozták, mert többszöri idézésre sem jelent meg a vagyontalansági eskü letételére. A viharos tárgyalás után Szathmáry biró közölte a felekkel, hogy elrendeli a csődöt Sebestyén Dezső Igazgató ellen. Dreherben zóna 30 fillér. Déli és esti Menü !•— P